Van egy ilyen az RMDSZ-olvasat is a vonatkozó román politikai elemzések között. Nem is tudjuk hirtelen, hogy hízelgő, avagy sem.
A magyar vezetőkre lehet számítani, abban az értelemben, hogy kiszámíthatóan viselkednek minden indítvány alkalmával. Az RMDSZ vezetői néhány nappal a parlamenti döntő szavazás előtt elkezdenek fintorogni. Ha van többség, akkor megszavazzuk az indítványt, egyetlen kormány sem pótolhatatlan, mindig lehet jobbat találni, egyetlen indítvány sem hozott rossz dolgot. Röviden, egy sor célozgatós találós kérdést mondanak, hogy ráijesszenek a hatalomra. Láthatjátok, hogy készek vagyunk az ellenzékkel együtt szavazni. Mit kínáltok? Mivel győztök meg, hogy meggondoljuk magunkat? A tárgyalási készletből nem hiányzik a bejelentés, hogy az indítványról tartott szavazás napján hozzák meg a végleges döntést. Ez a bejelentés általában néhány órával az ülés előtt érkezik, miután a többség, jelen esetben a PSD–ALDE (Szociáldemokrata Párt – Liberálisok és Demokraták Szövetsége – a szerk.), már teljesített.
hogy minél több politikai előnyhöz jussanak, és a hatalom többé ne visszakozhasson. A magyarok már évek óta alkalmazzák ezt a tárgyalási taktikát, minden alkalommal sikerrel. Sok szavazattal rendelkeznek és nagyrészt ezektől függ egy kormány bukása, vagy túlélése.
Dragneától és Dăncilától azt kapták, hogy visszakerült a különleges bizottsághoz a közigazgatási törvénykönyv, ahol már elintézték az anyanyelv közigazgatási használatát. A zárószavazás elé kerülő törvénytervezet szerint, azokban a közigazgatásokban lehet az anyanyelvet használni, ahol a kisebbség a lakosság legalább 20 százalékát jelentik, amit a magyar vezetők túl magas aránynak tartanak. Még nem tudjuk, hogy mit értek el, de hamarosan látni fogjuk az eredményeket a magyar kisebbség számára fontos törvények módosításaiban, vagy a gondok megoldásában.
Ugyanígy jártak el a Grindeanu-kabinet elleni indítvány esetében, amikor az RMDSZ-nek több olyan ügyet is napirendre sikerült tűznie a kormány megbuktatásáért cserébe, melyek fontosak a magyar közösség számára.
De a magyarok szemszögéből nézve, ezek a politikai válsághelyzetek az egyedüliek, amikor elérhetik a politikai céljaikat, melyek egy része tökéletesen jogos, mint például a nyelv közigazgatási használata, míg mások kevésbé jogosak. Az idő többi részében a többség semmibe veszi a kéréseiket, vagy még rosszabb, irracionálisan és nacionalista módon viszonyul a követeléseikhez. Részben ezzel is magyarázható a többséggel szembeni skrupulusaik hiánya is.
A gond az, hogy az RMDSZ így elért győzelmeinek nagy politikai ára van. Végül is eléggé kételkedem abban, hogy a magyar választók könnyen belenyugodnának abba a gondolatba, hogy az általuk a Parlamentbe küldött politikusok miatt továbbra is hatalmon van egy büntetőügyben kétszeresen is elítélt személy és egy nevetséges kormányfő. Megéri ez az alku? Megéri, hogy egy egész ország szenvedjen holmi kisszerű politikai lépések miatt?
Vajon hosszútávon nem veszítünk mindnyájan ezen az ügyleten, románok és magyarok egyaránt? Végső soron mindnyájan ugyanabban az országban élünk.
Sohasem értettem, hogy az RMDSZ vezetőinek miért van komoly emberi hírnevük, miután művészet szintjére emelték a politikai zsarolást. Amúgy, igen, állják a szavukat. Miután a hatalom enged a zsarolásnak, nem szorítják újra a torkukhoz a kést, hogy még többet érjenek el, nem verik át őket és mindig úgy szavaznak, ahogy megígérték. Senki és semmi sem fordíthatja vissza az útjukból, talán csak Orbán Viktor. Komoly emberek.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
A 26. Kolozsvári Biológus Napok panelbeszélgetésének előadói a tudománynak az igazságon túli világban való helyéről beszélgettek. Spoiler: nem rózsás a helyzet.
Alig fél évvel az ünnepélyes megnyitót követően máris szakorvosi rendelésekkel készül bővíteni szolgáltatásai sorát a Királyhágómelléki Református Egyházkerület orvosdiagnosztikai laboratóriuma.
Gyerekszótár választások előtti kimerült időkben.
Elfogadta a kormány csütörtöki ülésén az üzemanyagpiaci válsághelyzettel kapcsolatos sürgősségi rendeletet.
Erős trágyaszag miatt panaszkodtak csütörtökön a Kolozsváron és Aradon (illetve a két megyeszékhely vonzáskörzetében) élő lakosok. Az orrfacsaró bűz nem először okoz kellemetlenséget mindkét városban.
Nagyon hamar beigazolódtak azok az előrejelzések – egyesek szerint akkor még spekulációk –, amelyek 9–10 lej fölé vizionálták az üzemanyagok literenkénti árát.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.