Van egy ilyen az RMDSZ-olvasat is a vonatkozó román politikai elemzések között. Nem is tudjuk hirtelen, hogy hízelgő, avagy sem.
A magyar vezetőkre lehet számítani, abban az értelemben, hogy kiszámíthatóan viselkednek minden indítvány alkalmával. Az RMDSZ vezetői néhány nappal a parlamenti döntő szavazás előtt elkezdenek fintorogni. Ha van többség, akkor megszavazzuk az indítványt, egyetlen kormány sem pótolhatatlan, mindig lehet jobbat találni, egyetlen indítvány sem hozott rossz dolgot. Röviden, egy sor célozgatós találós kérdést mondanak, hogy ráijesszenek a hatalomra. Láthatjátok, hogy készek vagyunk az ellenzékkel együtt szavazni. Mit kínáltok? Mivel győztök meg, hogy meggondoljuk magunkat? A tárgyalási készletből nem hiányzik a bejelentés, hogy az indítványról tartott szavazás napján hozzák meg a végleges döntést. Ez a bejelentés általában néhány órával az ülés előtt érkezik, miután a többség, jelen esetben a PSD–ALDE (Szociáldemokrata Párt – Liberálisok és Demokraták Szövetsége – a szerk.), már teljesített.
hogy minél több politikai előnyhöz jussanak, és a hatalom többé ne visszakozhasson. A magyarok már évek óta alkalmazzák ezt a tárgyalási taktikát, minden alkalommal sikerrel. Sok szavazattal rendelkeznek és nagyrészt ezektől függ egy kormány bukása, vagy túlélése.
Dragneától és Dăncilától azt kapták, hogy visszakerült a különleges bizottsághoz a közigazgatási törvénykönyv, ahol már elintézték az anyanyelv közigazgatási használatát. A zárószavazás elé kerülő törvénytervezet szerint, azokban a közigazgatásokban lehet az anyanyelvet használni, ahol a kisebbség a lakosság legalább 20 százalékát jelentik, amit a magyar vezetők túl magas aránynak tartanak. Még nem tudjuk, hogy mit értek el, de hamarosan látni fogjuk az eredményeket a magyar kisebbség számára fontos törvények módosításaiban, vagy a gondok megoldásában.
Ugyanígy jártak el a Grindeanu-kabinet elleni indítvány esetében, amikor az RMDSZ-nek több olyan ügyet is napirendre sikerült tűznie a kormány megbuktatásáért cserébe, melyek fontosak a magyar közösség számára.
De a magyarok szemszögéből nézve, ezek a politikai válsághelyzetek az egyedüliek, amikor elérhetik a politikai céljaikat, melyek egy része tökéletesen jogos, mint például a nyelv közigazgatási használata, míg mások kevésbé jogosak. Az idő többi részében a többség semmibe veszi a kéréseiket, vagy még rosszabb, irracionálisan és nacionalista módon viszonyul a követeléseikhez. Részben ezzel is magyarázható a többséggel szembeni skrupulusaik hiánya is.
A gond az, hogy az RMDSZ így elért győzelmeinek nagy politikai ára van. Végül is eléggé kételkedem abban, hogy a magyar választók könnyen belenyugodnának abba a gondolatba, hogy az általuk a Parlamentbe küldött politikusok miatt továbbra is hatalmon van egy büntetőügyben kétszeresen is elítélt személy és egy nevetséges kormányfő. Megéri ez az alku? Megéri, hogy egy egész ország szenvedjen holmi kisszerű politikai lépések miatt?
Vajon hosszútávon nem veszítünk mindnyájan ezen az ügyleten, románok és magyarok egyaránt? Végső soron mindnyájan ugyanabban az országban élünk.
Sohasem értettem, hogy az RMDSZ vezetőinek miért van komoly emberi hírnevük, miután művészet szintjére emelték a politikai zsarolást. Amúgy, igen, állják a szavukat. Miután a hatalom enged a zsarolásnak, nem szorítják újra a torkukhoz a kést, hogy még többet érjenek el, nem verik át őket és mindig úgy szavaznak, ahogy megígérték. Senki és semmi sem fordíthatja vissza az útjukból, talán csak Orbán Viktor. Komoly emberek.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Több millió ember nyugdíját rosszul számolták ki – derül ki egy vizsgálatból, amit a nyugdíjpénztárnál végeztek.
Fémtüskékkel felszerelt forgalomlassítót helyezett el a nagybányai önkormányzat a városi piac közelében, hogy megakadályozza az autósok szabálytalan behajtását.
Alexandru Crișan felemelkedése és bukása a sakktörténelem legkirívóbb csalása, egyben a romániai átmenet vegytiszta lenyomata.
Motorossal ütközött egy személyautó Csíkkozmáson az egyik útkereszteződésnél vasárnap délelőtt – jelentette a helyszínről kollégánk. A baleset helyszínére mentőt riasztottak a sérült ellátására.
Románia teljes jogú schengeni csatlakozásával eltűntek a sorompók és az állandó ellenőrzések a román–magyar határon, a rendőrségi kontroll azonban nem szűnt meg, hanem a határvonaltól a mélységi területekre és a fő közlekedési útvonalakra helyeződött át.
A szigorú diéták helyett apró, fenntartható változtatásokra épít Negoiță Robert sporttáplálkozási szakértő módszere. Tapasztalatai szerint a tartós fogyás kulcsa nem a megvonás, hanem a fokozatos szokásváltás.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.