Várad a várad jeligével várta a kikapcsolódni, bulizni, lézengeni vágyókat az idén hatodszorra megszervezett Szent László Napok. Hol máshol, mint a nagyváradi várban! A szombati nap lazán végigsétáltunk a forgatagon, és ahol valami szemet szúrt, fotókat készítettünk. Ezekből osztunk most meg egy csokornyit, abban a reményben, hogy a fesztivál hangulatából átmegy valami a virtuális csatornákon.
Ilyen változó, felhős időjárás jellemezte a szombati napot. A hőmérséklet alig érte el a húsz fokot. Azok számára, akik napfürdőzni szeretnek, ez persze nem feltétlenül minden álmok időjárása, azok számára viszont, akik a sörös/boros/pálinkás poharakkal szeretnek súlyozni, tökéletes volt.

Az elmúlt évekhez képest nagyobb szerepet kapott a néhai vizesárokban kialakított parkrész, amely tökéletesen megfelelő helyszínt biztosított a különböző lovas, hagyományőrző és lovagi játékoknak.

Ilyen keresztesek, katonák rótták a köröket a várkertben kialakított ügetőn.

Néha azért a jelenlévők vérszomjának kielégítése végett a harcosok leugrottak lovaikról és meglehetősen keményen egymásnak estek a középkori faszorítóban.

A modern kori hagyományőrző lovag kellékei: sisak, fegyverzet és gyermekzárral ellátott öngyújtó.

A vár keleti kapuján belépve egyből egy elegáns bitófa fogadja a látogatókat, emlékeztetve, hogy az erőd hosszú történelme nem csupa móka meg kacagás volt.

Ugyanitt vertek sátrat a hagyományőrző kézművesek. A szemünk láttára készült csecsebecsékből természetesen vásárolni is lehetett.

Ilyen csini fülcsiket is lehetett kapni.

Egyik, és talán legnyomósabb oka, hogy az idén a várkert nagyobb szerepet kapott, talán az, hogy a kaszárnyák belső udvarát éppen kövezik. Jövőre por helyett kockaköveken fognak majd átjárni a látogatók.

Meglehetősen sok négylábú látogatott el az idén a fesztiválra…

…amelyben közrejátszhat az, hogy az idei ünnepet megtisztelte jelenlétével Demény, a kötsög is. Az internet feltörekvő eb-csillaga már hatvannégyezer Facebook-rajongóval büszkélkedhet, sőt, gazdija, Magos Judit az ebről frissen megjelent könyvről beszélt.

A sztáreb mosolyogva fogadta az ovációt.

A gyermekek sem unatkozhattak, az idén is számtalan program várta őket, sőt, még játszótér is.

Ennek ellenére a kicsik közül sokan a vár adta lehetőségekkel éltek, ha játékra került a sor.

Hatalmas sorok nem kígyóztak a néppárt sátránál, hiszen mindenki a főzőversenyre ment kóstolgatni.

Spéci zsetonokkal lehetett a versenyfalatokhoz férkőzni, és mivel ezek gyorsabban fogytak a vártnál, bizony páran igénybe kellett vegyék a vár területén található lacikonyhák valamelyikének szolgáltatásait.

Például ezt itt.

Vagy ezt. Egy dolog biztos: gyomor nem maradt üresen.

Péntek este épp a Magna Cum Laude koncert alatt szakadt le az ég. Ez sem zavarta a kitartó rajongók legkitartóbbjait.

A lényeg, hogy szóljon a dal!

És pörögjön a buli! Ha nem is mindig ezerrel.

A vár egyik sarkában focisátor várta azokat, akik nem tudnak vébé-dózis nélkül meglenni. Legalább nem esett be az eső, és az ilyen típusú sátrak melegbenntartó képessége is jól jött annak, aki beült egy-egy félidőre.

Persze az esővel járó nyavalyák ellen vannak még kreatív módszerek, például a belülről fűtő bor-zsír párosítás.

Néha azért a nap is megmutatta magát. Estefele kezdett megtelni a tér. Rúzsa Magdi koncertjére igyekeznek kicsik és nagyok.

Ilyen a kilátás a tömeg szívéből.

És a színpadon: Rúzsa Magdiii!

A koncert alatt az állandóan ólálkodó zápor egy-két órára abbamaradt. Aztán folytatta, de ez akkora már senkit nem érdekelt.