// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Meleșcanu: nem akarunk konfliktust Magyarországgal, sőt fejlődnek a kapcsolatok

// HIRDETÉS

A külügyminiszter ezt egy kórosan magyarellenes Maros megyei honatya provokatív kérdésére válaszolta.

Most tessenek megkapaszkodni: Románia nem akar konfliktust Magyarországgal! Ezt nem akárki mondta, hanem a román diplomácia jelenlegi legfőbb vezetője, Teodor  Meleșcanu. Ráadásul nem is akárhol, hanem a parlamentben, ahol a magyar ügyekre az egészségügyi határértéknél jóval nagyobb mértékben ráfixálódott, soviniszta provokációkra szakosodott Maros megyei képviselő, Marius Pașcan próbálta sarokba szorítani, amiért szerinte a kormány az utóbbi időben nem eléggé erélyes a magyarokkal szemben.

Meleșcanut  az ellenzéki Népi Mozgalom Pártja (PMP) javaslatára hívták meg a törvényhozásba a „kormány órája” elnevezésű, hétfőnként szervezett meghallgatásra, ahol a képviselők aktuálpolitikai felvetéseire válaszolt. A miniszter kijelentette: Románia fejleszteni akarja kapcsolatait valamennyi szomszédjával, Magyarországot is beleértve, senkivel sem akar „háborúskodást és csatározást”.

A magyarellenes felszólalásairól elhíresült Marius Pașcan PMP-képviselő azt szerette volna tudni, hogy a román külpolitikát Bukarestből vagy Budapestről irányítják. Pașcan szerint ugyanis a román külügyminisztérium a „homokzsák” szerepét tölti be, szótlanul tűrve a budapesti kormánytagoktól érkező sorozatos támadásokat.

A Maros megyei képviselő egyebek mellett azt kifogásolta, hogy a bukaresti diplomáciának semmilyen reakciója nem volt, amikor Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes – az Echo TV-nek adott június 4-i, a Magyar Idők által másnap szemlézett interjújában – megkérdőjelezte a (Románia és Erdély egyesülését kimondó) 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés közjogi legitimitását.

„Engem az foglalkoztat: hogyan fejlesszük a kapcsolatainkat a szomszédokkal. Nem hinném, hogy minden állásfoglalásra válaszolnom kellene, végül is mindenkinek joga van a véleményéhez. Szomszédainkkal és köztük Magyarországgal is jó viszonyra törekszünk. Arról kell tájékoztatnom, hogy kapcsolataink fejlődtek az utóbbi időben, és nagyon remélem, hogy ezen az úton haladunk tovább”

– válaszolt a Maros megyei ellenzéki képviselőnek a külügyminiszter.

Ami kiindulópontnak nem rossz.  Csak a konkrét eredményeket sem ártana idővel felmutatni.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS