Romániai Károly
Miért is jár annyit Erdélybe, azaz Romániába Károly herceg? Nem, nem lazítani. A román királyi koronára vadászik. Legalábbis a szerző szerint.
Újra Romániában tartózkodik Károly herceg, a nagy-britanniai trónörökös. És jó lenne, ha különleges szemüvegen keresztül néznénk a találkozóit. Akárcsak a nyilatkozatait. Az igazi cél nem az, ami megmutatkozik előttünk. Kockázatos dolog a leginkább szembeötlő képet nézni. Mert azt hiszem,
valami készül a háttérben. Valami igazán meglepő.
Károly herceg ma, 2018. május 30-án Cotroceni-ben találkozik és négyszemközti folytat megbeszélést Klaus Iohannis elnökkel. Aztán onnan egyenesen egy Viorica Dăncilă kormányfővel folytatott négyszemközti megbeszélésre megy. Ez a körutazás az Erzsébet-palotában ér véget, ahol a brit trónörökös Margit hercegnővel, a királyi család vezetőjével folytat párbeszédet (a találkozók menetrendszerűen le is zajlottak – a szerk.). Mi e találkozók jelentése? Egyszerű véletlen egybeesésekről van szó annak kapcsán, hogy Károly herceg újra hazánkba látogat, akitől megszoktuk a minden évben ismétlődő látogatásait, amikor leutazik a Szászfehéregyházán lévő pikareszk birtokára?
Tegyünk egymás mellé néhány biztos információt.
1) Károly herceg már sok éve rendszeresen Romániába jár.
Az egész világot bejárták megtisztelő, ha nem éppenséggel rendkívül hízelgő kijelentései az erdélyi régió lenyűgöző jellegéről, ahol kialakított magának egy rezidenciát. Ezzel kapcsolatosan igazi és hatékony népszerűsítést is végzett hazánk javára.
2) Károly herceg az egyik Romániáról szóló dokumentumfilmben egyáltalán nem véletlen módon és bármiféle irónia nélkül kijelenti, hogy III. (Karóbahúzó) Vlad (Vlad Ţepeş) leszármazottja. Más szóval,
az egyik romániai uralkodói család nemzetségéhez tartozik.
3) Bár hivatalos titulusa, melyet én magam is használtam, az, hogy „Nagy-Britannia koronájának örököse”, a tájékozottak és elsősorban a nagy-britanniaiak tudják, hogy nem Károly herceg lesz a következő uralkodó. A hosszú életű brit királynő elhunyta után másvalaki érkezik majd a Buckingham-palotába. És nagyjából mindenki arra számít, hogy Vilmos herceg lesz az. Károly fia. Következésképpen
a Romániába ma visszatért herceg szabad.
De ugyanígy szabad Vilmos testvére is. Harry herceg.
4) Mihály király halálával a Hohenzollern-dinasztia, sajnos, kihalt. Ezen kívül Románia köztársaság, Románia jelenlegi királyi családja pedig egymagában nem képes megváltoztatni a dolgokat. Még akkor sem, ha – ahogy azt mindenki láthatta –
egy alkotmányos monarchia több mint hasznos lenne ennek az országnak.
5) Románia stratégiai partnerségi kapcsolatban van Nagy-Britanniával, a bukaresti hatóságok pedig mindig is közel álltak a brit királyi családhoz. Tovább lehetne erősíteni ezt a stratégiai partnerséget, méghozzá nagyon hosszú időre és mindkét állam hasznára, ha egy geopolitikai bűvészkedés végén, melynek keretében megnyilvánulna egy erős belpolitikai akarat, Románia újra alkotmányos monarchiává változna és
a brit királyi család egyik képviselője ülne királyaink trónjára.
6) Ilyen körülmények között mi akadályoz meg bennünket, hogy feltegyük a kérdést, vajon nem ilyen irányú igyekezetnek vagyunk-e tanúi, melyek természetesen diplomáciai szinten, de egy gondosan kidolgozott terv szerint zajlanak.
Ezért aztán egyáltalán nem szabad kizárni a jövőre vonatkozó számításokból a fenti hipotézist és nem árt, ha egyre jobban odafigyelünk az ezután következő lépésekre.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!
Fall Sándor
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben
Sánta Miriám
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van
Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.
„Nem ezért szavaztunk a Tiszára!”: indulatokat kavart a szilágycsehi templomnak ígért 110 millió forint kormánytámogatás
Heves vitát váltott ki Tarr Zoltán bejelentése, miszerint a magyar kormány 110 millió forinttal támogatja a szilágycsehi református templom leomlott tornyának újjáépítését.
Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában
A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?
Amíg mi még javában aludtunk, addig medvék jártak Csíksomlyón, Csíkszentdomokoson és Székelylengyelfalván
Medve jelenlétére figyelmeztető Ro-Alert üzenetet kaptak a csíkszeredaiak szombat reggel nyolc óra után, hogy nagyvadat észleltek a csíksomlyói Szék út 98/A szám alatt.
Tarr Zoltán csalódást okozott azoknak Kolozsváron, akik a Tiszával eszközölnének ki változást az RMDSZ-ben
A Tisza-kormány támogatja a külhoni magyarokat, hogy szülőföldjükön boldoguljanak, de felelősen kívánja elkölteni az adófizetők pénzét – jelentette ki kolozsvári közönségtalálkozóján Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter.
Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára
Késsel támadt egy tanárnőre és megsebesítette egyik diáktársát is egy hetedik osztályos tanuló a besztercei Ștefan cel Mare-iskolában. A támadó diákot a rendőrök tartóztatták fel.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!
Fall Sándor
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben
Sánta Miriám
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
