Miért is jár annyit Erdélybe, azaz Romániába Károly herceg? Nem, nem lazítani. A román királyi koronára vadászik. Legalábbis a szerző szerint.
Újra Romániában tartózkodik Károly herceg, a nagy-britanniai trónörökös. És jó lenne, ha különleges szemüvegen keresztül néznénk a találkozóit. Akárcsak a nyilatkozatait. Az igazi cél nem az, ami megmutatkozik előttünk. Kockázatos dolog a leginkább szembeötlő képet nézni. Mert azt hiszem,
Károly herceg ma, 2018. május 30-án Cotroceni-ben találkozik és négyszemközti folytat megbeszélést Klaus Iohannis elnökkel. Aztán onnan egyenesen egy Viorica Dăncilă kormányfővel folytatott négyszemközti megbeszélésre megy. Ez a körutazás az Erzsébet-palotában ér véget, ahol a brit trónörökös Margit hercegnővel, a királyi család vezetőjével folytat párbeszédet (a találkozók menetrendszerűen le is zajlottak – a szerk.). Mi e találkozók jelentése? Egyszerű véletlen egybeesésekről van szó annak kapcsán, hogy Károly herceg újra hazánkba látogat, akitől megszoktuk a minden évben ismétlődő látogatásait, amikor leutazik a Szászfehéregyházán lévő pikareszk birtokára?
Tegyünk egymás mellé néhány biztos információt.
Az egész világot bejárták megtisztelő, ha nem éppenséggel rendkívül hízelgő kijelentései az erdélyi régió lenyűgöző jellegéről, ahol kialakított magának egy rezidenciát. Ezzel kapcsolatosan igazi és hatékony népszerűsítést is végzett hazánk javára.
2) Károly herceg az egyik Romániáról szóló dokumentumfilmben egyáltalán nem véletlen módon és bármiféle irónia nélkül kijelenti, hogy III. (Karóbahúzó) Vlad (Vlad Ţepeş) leszármazottja. Más szóval,
3) Bár hivatalos titulusa, melyet én magam is használtam, az, hogy „Nagy-Britannia koronájának örököse”, a tájékozottak és elsősorban a nagy-britanniaiak tudják, hogy nem Károly herceg lesz a következő uralkodó. A hosszú életű brit királynő elhunyta után másvalaki érkezik majd a Buckingham-palotába. És nagyjából mindenki arra számít, hogy Vilmos herceg lesz az. Károly fia. Következésképpen
De ugyanígy szabad Vilmos testvére is. Harry herceg.
4) Mihály király halálával a Hohenzollern-dinasztia, sajnos, kihalt. Ezen kívül Románia köztársaság, Románia jelenlegi királyi családja pedig egymagában nem képes megváltoztatni a dolgokat. Még akkor sem, ha – ahogy azt mindenki láthatta –
5) Románia stratégiai partnerségi kapcsolatban van Nagy-Britanniával, a bukaresti hatóságok pedig mindig is közel álltak a brit királyi családhoz. Tovább lehetne erősíteni ezt a stratégiai partnerséget, méghozzá nagyon hosszú időre és mindkét állam hasznára, ha egy geopolitikai bűvészkedés végén, melynek keretében megnyilvánulna egy erős belpolitikai akarat, Románia újra alkotmányos monarchiává változna és
6) Ilyen körülmények között mi akadályoz meg bennünket, hogy feltegyük a kérdést, vajon nem ilyen irányú igyekezetnek vagyunk-e tanúi, melyek természetesen diplomáciai szinten, de egy gondosan kidolgozott terv szerint zajlanak.
Ezért aztán egyáltalán nem szabad kizárni a jövőre vonatkozó számításokból a fenti hipotézist és nem árt, ha egyre jobban odafigyelünk az ezután következő lépésekre.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.
A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?
Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.
Provokációnak nevezte a ProSport román sportportál minapi cikkében azt, hogy a Hungary Today című angol nyelvű magyar hírportál „erdélyi magyarként” hivatkozott Kovács István futballbíróra.
… meglett a kormánybuktatás után készített első közvélemény-kutatás, érdekesek az eredmények… és Nicușor Dan államelnök enyhén szólva hülyét csinált magából a NATO-csúcsértekezleten.
Rövid ímélben értesítették Dolhai Istvánt, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetőjét, hogy július végéig láthatja el főkonzuli teendőit.
Elkészült a romániai magyar tannyelvű középiskolák idei érettségi rangsora. A végzősök átlageredményei alapján összeállított toplista a legjobb intézmények mellett azt is megmutatja, hol érettségiztek a legtöbben, hol született a legtöbb 10-es jegy.
Fagypont alá esett a hőmérséklet péntekre virradóan az Omu-csúcson, ahol csütörtökön fehérbe is borult a táj. Pedig még napokkal ezelőtt az elviselhetetlen kánikulára panaszkodtunk...
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.
A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?