A bukaresti képviselőház után a parlament szenátusa is elutasította kedden azt a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kidolgozott és Kulcsár-Terza József háromszéki képviselő által beterjesztett törvényjavaslatot, amely területi autonómiát irányozna elő a Székelyföldnek. A tervezetet a szenátus szakbizottságai előzőleg negatívan véleményezték, a szenátus múlt heti plenáris vitáján pedig valamennyi román párt szónoka ellene érvelt.
A törvénytervezet sorsáról végleges döntést hozó szenátus 96 szavazattal 9 ellenében erősítette meg a – Székelyföld autonómiáját elutasító – szakbizottsági jelentést,
a székelyföldi autonómiatervezetet kizárólag az RMDSZ frakciója támogatta.
A törvénytervezetet – amely helyreállítaná a székeket, regionális döntéshozatalt és önkormányzást vezetne be, valamint hivatalossá tenné a magyar nyelvet is a Hargita, Kovászna és Maros megye egy részét magába foglaló történelmi Székelyföldön – a plenáris vitán a román pártok szónokai alkotmányellenesnek minősítették, egyesek pedig még sértőnek is találták azt, hogy egy ilyen kezdeményezést a román centenárium (Nagy-Románia létrejöttének századik évfordulója) évében terjesztettek be.
A voksolást követően Gheorghe Baciu, az ellenzéki Népi Mozgalom Párt Kovászna megyei szenátora
„agyrémnek” nevezte a Székelyföldet,
és megköszönte román szenátortársainak, hogy megvédték Románia területi épségét, és elhárították az ország „kilyukasztásának” veszélyét. Fejér László Ödön, az RMDSZ frakcióvezető-helyettese felhívta a figyelmet az ország megannyi történelmi régiójára, Dobrudzsára, Moldvára, Munténiára, Olténiára, Bánságra, Bukovinára, a Királyföldre és a Székelyföldre, hozzátéve, hogy nemcsak a székelyeknek volt ezer évig autonómiájuk, hanem az erdélyi szászoknak is, akiknek legszebb városait – Nagyszebent, Brassót, Segesvárt, és Szászmedgyest – köszönheti a mai Románia.