A július elején bemutatandó darabhoz támogatókat keresnek.
Zenés bemutatóval egybekötött sajtótájékoztatót tartottak a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceumban annak alkalmából, hogy az iskola kórusa immár ötödik musical-bemutatójára készül.
Az eseményen Vörös Alpár, az iskola igazgatója elmondta: öt évvel ezelőtt megvalósíthatatlan vállalkozásnak tűnt egy olyan egész estés előadás létrehozása, melyre az iskola diákjai fél éven keresztül készülnek, az azóta elért eredmények azonban bebizonyították, létjogosultsága van a vállalásnak, mely során – a színházművészet eszközeivel –
Elhangzott: az elmúlt négy évben közel 200 diák vett részt az előadások létrehozásában, és 16 000 néző láthatta a produkciókat.
Lovassy Cseh Tamás rendező már korábban is dolgozott a közel hatvan fős csapat nagyrészével, hiszen a tavalyi évben A dzsungel könyve című zenés színházi előadást mutatták be.
„Ez a vállalkozás túlmutat a megszokott diákszínjátszás keretein. Színházi térben, komoly színpadtechnikát alkalmazva, közel 60 diák vesz részt az előadásban. Annak érdekében, hogy a bemutatón minden a lehető legjobban menjen, már tavaly októberben elkezdtük a felkészülést, mára már pedig nekiláttunk a táncpróbáknak is – Jakab Melinda koreográfus vezetésével” – mondta Lovassy.
Arra törekednek, hogy megtalálják a darabban szereplő figurák egyéni igazságait, s egy olyan előadást hozzanak létre, mely – a musicaljátszás megszokott formáin túl – valós emberi sorsokat mutat be.
„Mozart figuráján keresztül arra keressük a választ, hogy mit jelent az emberi- és művészi szabadság, hogyan élhet egy fiatal felnőtt a társadalmi elvárások szorításában, s döntéseink milyen következményekkel járnak ránk és a környezetünkre nézve. Bátran nevezzük nagyszabású vállalkozásnak a mostani projektet, hiszen több mint 35 zenei megszólalást fedezhetünk fel a darabban. Szólók, duettek és a teljes kórus közreműködését igénylő dalok sokaságáról beszélhetünk, melyek komoly feladat elé állítják a játszókat” – jelentette ki Lovassy.
Az előadás rendezője elmondta: Gábor Zsófiával, az előadás díszlet- és jelmeztervezőjével, valamint Kiss Tünde dramaturggal arra törekednek, hogy a Mozart életútját feldolgozó előadást korban közelebb hozzák a ma fiataljaihoz, s a történelmi hűség helyett arra törekednek, hogy
Szabadi Ildikó kórusvezető, az előadás zenei vezetője elmondta: heti rendszerességgel megtartott énekpróbák során készülnek fel a szólisták és a kórus tagjai, a feladat pedig nem csekély, hiszen egy egész estés produkcióban kell megállják helyüket a szereplők. A sajtótájékoztatón elhangzott: a Kolozsvári Magyar Opera idén is készségesen vállalta a partnerséget, s így ismételten az intézmény nagyszínpada ad teret az előadásnak. A bemutató július elején várható, a pontos időpontot pedig a későbbiekben közlik.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
A március 15-i magyar állami kitüntetések idei díjazottjai között több erdélyi alkotó és szakember neve is szerepel.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Elfogadta a kormány csütörtöki esti ülésén azt a határozatot, amely szerint július 1-től a jelenlegi 4050 lejről 4325 lejre nő a bruttó minimálbér.
A magyar tudomány és kultúra képviselői munkájuk és alkotásaik által összefognak minket, erősítenek, építenek és gyarapítanak mindannyiunk javára – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán szombaton az Országházban.
Már nem számítanak kuriózumnak Székelyföldön a szalmabála házak, de tény, hogy nem választják túl sokan ezt a fajta építkezést, talán azért, mert ódzkodnak az ismeretlentől: három házba látogattunk el, vendéglátóink pedig az építkezésről meséltek.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.