Pontosabban a parlament szuperolcsó étkezdéjében.
A lenti képen látható „installációt” Adrian Dohotaru független képviselő posztolta ma a munkahelyéről: a bukaresti parlamentből. Bár a parlament ugyanabban az épületben, a Nép Házában működik, mint a kortársművészeti múzeum, ez a műtárgy nem a múzeumban van, hanem a parlament étkezdéjében.
Nem is a múzeumból lépett át egy művész, hogy esztétikai élményben részesítse az ebédelő honatyákat, vagy hogy csak úgy l'art pour l'art odabiggyesszen nekik egy landart alkotást. Ez bizony
a képviselő bejegyzése szerint a vödör már egy éve ott áll az étkezde közepén, mert ázik be a plafon, és a vödör (vagy inkább kuka?) fogja fel a lehulló vízcseppeket. A mennyezet megjavítása helyett előbb négy asztallal vették körbe, hogy senki ne rúgja fel a vödröt, majd kavicsággyal vették körül. (Biztos azért, hogy a kifröccsenő cseppeket se kelljen feltörölni a padlóról.)
Dohotaru ma vette észre, hogy a kavicságyat közben valakik olyan színes faforgáccsal vették körül, amilyenekkel a virágos kerteket, cserepeket díszítik, és védik a talajt vele a kiszáradástól. Az installáció egészen esztétikussá fejlődött, csak irigykedhet a szomszédos, kortársművészeti múzeum.
A kép alatt ihletett kapott a kommentariátus is: van aki fát vagy más növényt ültetne a vödörbe, hogy ne menjen kárba a csepegő víz, más arra vár, hogy annyi víz csöpögjön le a plafonról, hogy a felitatásához szükséges faforgácsra majd közbeszerzést kelljen kiírni.
Bennfentesek azt is tudni vélik, miért nem szüntetik meg a beázást, és javítják meg a plafont: mert a parlamenti étkezdében annyira olcsók a fogások, hogy a kantin bevételéből javításra nem, legfeljebb kavicsra futja.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
Ezúttal az elnyomott tömegekről és a hétköznapi hősökről értekeztek az MCC kolozsvári központjának történész meghívottjai.
Erős trágyaszag miatt panaszkodtak csütörtökön a Kolozsváron és Aradon (illetve a két megyeszékhely vonzáskörzetében) élő lakosok. Az orrfacsaró bűz nem először okoz kellemetlenséget mindkét városban.
A 26. Kolozsvári Biológus Napok panelbeszélgetésének előadói a tudománynak az igazságon túli világban való helyéről beszélgettek. Spoiler: nem rózsás a helyzet.
Elfogadta a kormány csütörtöki ülésén az üzemanyagpiaci válsághelyzettel kapcsolatos sürgősségi rendeletet.
Elkezdődhet az ország második legdrágább és legnagyobb futballstadionjának építése Temesváron, miután nem érkezett óvás a versenykiírás győztesét kihirdető döntés ellen.
Nagyon hamar beigazolódtak azok az előrejelzések – egyesek szerint akkor még spekulációk –, amelyek 9–10 lej fölé vizionálták az üzemanyagok literenkénti árát.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.