Pontosabban a parlament szuperolcsó étkezdéjében.
A lenti képen látható „installációt” Adrian Dohotaru független képviselő posztolta ma a munkahelyéről: a bukaresti parlamentből. Bár a parlament ugyanabban az épületben, a Nép Házában működik, mint a kortársművészeti múzeum, ez a műtárgy nem a múzeumban van, hanem a parlament étkezdéjében.
Nem is a múzeumból lépett át egy művész, hogy esztétikai élményben részesítse az ebédelő honatyákat, vagy hogy csak úgy l'art pour l'art odabiggyesszen nekik egy landart alkotást. Ez bizony
a képviselő bejegyzése szerint a vödör már egy éve ott áll az étkezde közepén, mert ázik be a plafon, és a vödör (vagy inkább kuka?) fogja fel a lehulló vízcseppeket. A mennyezet megjavítása helyett előbb négy asztallal vették körbe, hogy senki ne rúgja fel a vödröt, majd kavicsággyal vették körül. (Biztos azért, hogy a kifröccsenő cseppeket se kelljen feltörölni a padlóról.)
Dohotaru ma vette észre, hogy a kavicságyat közben valakik olyan színes faforgáccsal vették körül, amilyenekkel a virágos kerteket, cserepeket díszítik, és védik a talajt vele a kiszáradástól. Az installáció egészen esztétikussá fejlődött, csak irigykedhet a szomszédos, kortársművészeti múzeum.
A kép alatt ihletett kapott a kommentariátus is: van aki fát vagy más növényt ültetne a vödörbe, hogy ne menjen kárba a csepegő víz, más arra vár, hogy annyi víz csöpögjön le a plafonról, hogy a felitatásához szükséges faforgácsra majd közbeszerzést kelljen kiírni.
Bennfentesek azt is tudni vélik, miért nem szüntetik meg a beázást, és javítják meg a plafont: mert a parlamenti étkezdében annyira olcsók a fogások, hogy a kantin bevételéből javításra nem, legfeljebb kavicsra futja.
Az öreg punk elővarázsolt egy fiatalembert, aki dühösen kérdőre vonta a közönséget. És nem tudtuk elmondani, hova lett a repülőgép, az Északi-sark, a büszke és szabad Magyarország és a többi…
Azt nem tudni, hogy a lemondott miniszter ellen kik tervelték ki és hajtották végre az akciót, elképzelhető, hogy ez soha nem is fog kiderülni.
A mítosztalanított román–magyar közös történelem nem széles körű fogyasztásra alkalmas termék, de az MCC-történészkerekasztal előadói egyelőre optimisták.
Az író többek között arról beszélt, hogy ő „csak betévedt” az irodalomba, és arról is, milyen ambivalens érzésekkel tölti el a szülővárosába való visszatérés.
Több mint félmilliárd lej eltitkolt vagyonra derített fényt az ANAF legújabb ellenőrzése. Népszavazással váltottak le egy Maros megyei polgármestert.
Viszonylag kezdő sofőrként akárhányszor rágördülök az úttestre, egy borsónyi félelmet még mindig érzek. S nem attól tartok, hogy jaj, nehogy elcsípjen a rendőr, amint átlépem a sebességkorlátot.
Az 1989 előtti etnikai egyenlőség matematikája alapján tizenegy magyar diák nem tett ki hét embert. Utolsó előtti felvonásához érkezett az MCC-történészkerekasztal.
Péntek délben a napenergia fedezte Románia villamosenergia-fogyasztásának mintegy 70 százalékát, ez azonban nem jelentett olcsóbb áramot a fogyasztóknak – állapította meg elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Történelmi, közel 20 százalékos hozammal zárták a tavalyi évet a romániai önkéntes nyugdíjalapok, miközben már egymillióan választják ezt a biztonságot. Ám a látványos sikerek ellenére sok a tévhit. Összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat.
Sárga jelzésű hőségriasztást adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) 15 megyére, köztük Maros megyére is. Székelyföld többi részét egyelőre nem érinti a kánikula, záporok és zivatarok azonban előfordulhatnak.
Az öreg punk elővarázsolt egy fiatalembert, aki dühösen kérdőre vonta a közönséget. És nem tudtuk elmondani, hova lett a repülőgép, az Északi-sark, a büszke és szabad Magyarország és a többi…
Azt nem tudni, hogy a lemondott miniszter ellen kik tervelték ki és hajtották végre az akciót, elképzelhető, hogy ez soha nem is fog kiderülni.
A mítosztalanított román–magyar közös történelem nem széles körű fogyasztásra alkalmas termék, de az MCC-történészkerekasztal előadói egyelőre optimisták.
Az író többek között arról beszélt, hogy ő „csak betévedt” az irodalomba, és arról is, milyen ambivalens érzésekkel tölti el a szülővárosába való visszatérés.