// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

A nagyromán akadémia elnöke ismét belecsapott a nemzeti húrokba

// HIRDETÉS

A románok csak száz éve ébredtek fel a szolgalétből, mondja a jeles koponya. És persze tudjuk, kik miatt. Ja, és a fiatalok bunkók.

Ő Ioan-Aurel Pop (a továbbiakban IAP). Ő a Babeș–Bolyai Tudományegyetem rektora. És a Román Akadémia új elnöke. És egy besúgó-ügy kínos érintettje. És egy ideje a mioritikus büszkeség zászlajának harcos hordozója.

Az elnök-rektor úr sűrűn meglepi a világot meghökkentő tételeivel. Gyakran maguk a tételek nem tükrözik a tényt, hogy IAP úr történész, vagyis olyan ember, akinek némi objektivitásra kellene törekednie. Aztán az is előfordul, hogy amit el akar mondani, azzal lényegében egyetérthet bárki, csak épp hármast érdemel a stílus, ahogy elmondja.

A minap ismét kedvenc témáját vette elő IAP úr: a románokat, hát persze. Jó, a magyarokat is, de ezúttal nem nevesítette őket. Csak épp utalt arra, hogy zsarnokok voltak eleink. Az alaptétel az volt, hogy a románok túl önkritikusok saját magukkal szemben. Ostorozzák magukat, ha kell, ha nem. Főleg külföldiek előtt. (Lehet, hogy ezek mögött a kijelentések mögött rejlik egy jó adag kisebbségi érzésből fakadó frusztráció? Ki tudja!)

A tétel tehát megvan. Na de mi lehet az oka a románok társadalmi-kulturális mazochizmusának? A lényeg IAP szerint egyszerű: a románok évszázadokon át megalázott szolgák voltak. És csak száz éve „ébredtek fel”.

És akkor idézünk kicsit, mert jön a burkolt utalás arra, hogy kik voltak a gonosz zsarnokok, akik a románokat szolgasorba taszították: „Ha generációkon át azt mondták nekünk, hogy… nem rabszolgáknak, mert éppen nem voltunk rabszolgák, de földhöz kötött parasztoknak születtünk, el is kezdtünk hinni ebben. Erdélyben legalábbis (hoppá!), csak száz éve tanulhatjuk, hogy mi is emberek vagyunk, és nem szolgáknak születtünk.”

IAP úr szerint a románoknak meg kell találniuk a saját büszkeségüket. Ezt pedig jó oktatással, jó oktatókkal lehet elérni. Akik a nemzet apostolai lehetnek, ahogy elődeiket nevezték. Egyúttal a mai fiatalokkal is kell kezdeni valamit, mert az nem lehet, hogy a Facebook-, Twitter- és Instagram-generáció nem tud rendesen románul, sőt, az őket olvasó azt se tudja már, román-e az a nyelv, amelyet használnak, vagy sem. Ez ijesztő.

Hát így. A magyar zsarnokok és a Facebook-generáció is kapott egy fejmosást. Megint. De mindenki nyugodjon meg: itt van már Ioan-Aurel Pop, és magasra emeli a nemzeti öntudat és civilizáció lobogó fáklyáját.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS