// 2026. szeptember 26., szombat // Jusztina

A nagyromán akadémia elnöke ismét belecsapott a nemzeti húrokba

// HIRDETÉS

A románok csak száz éve ébredtek fel a szolgalétből, mondja a jeles koponya. És persze tudjuk, kik miatt. Ja, és a fiatalok bunkók.

Ő Ioan-Aurel Pop (a továbbiakban IAP). Ő a Babeș–Bolyai Tudományegyetem rektora. És a Román Akadémia új elnöke. És egy besúgó-ügy kínos érintettje. És egy ideje a mioritikus büszkeség zászlajának harcos hordozója.

Az elnök-rektor úr sűrűn meglepi a világot meghökkentő tételeivel. Gyakran maguk a tételek nem tükrözik a tényt, hogy IAP úr történész, vagyis olyan ember, akinek némi objektivitásra kellene törekednie. Aztán az is előfordul, hogy amit el akar mondani, azzal lényegében egyetérthet bárki, csak épp hármast érdemel a stílus, ahogy elmondja.

A minap ismét kedvenc témáját vette elő IAP úr: a románokat, hát persze. Jó, a magyarokat is, de ezúttal nem nevesítette őket. Csak épp utalt arra, hogy zsarnokok voltak eleink. Az alaptétel az volt, hogy a románok túl önkritikusok saját magukkal szemben. Ostorozzák magukat, ha kell, ha nem. Főleg külföldiek előtt. (Lehet, hogy ezek mögött a kijelentések mögött rejlik egy jó adag kisebbségi érzésből fakadó frusztráció? Ki tudja!)

A tétel tehát megvan. Na de mi lehet az oka a románok társadalmi-kulturális mazochizmusának? A lényeg IAP szerint egyszerű: a románok évszázadokon át megalázott szolgák voltak. És csak száz éve „ébredtek fel”.

És akkor idézünk kicsit, mert jön a burkolt utalás arra, hogy kik voltak a gonosz zsarnokok, akik a románokat szolgasorba taszították: „Ha generációkon át azt mondták nekünk, hogy… nem rabszolgáknak, mert éppen nem voltunk rabszolgák, de földhöz kötött parasztoknak születtünk, el is kezdtünk hinni ebben. Erdélyben legalábbis (hoppá!), csak száz éve tanulhatjuk, hogy mi is emberek vagyunk, és nem szolgáknak születtünk.”

IAP úr szerint a románoknak meg kell találniuk a saját büszkeségüket. Ezt pedig jó oktatással, jó oktatókkal lehet elérni. Akik a nemzet apostolai lehetnek, ahogy elődeiket nevezték. Egyúttal a mai fiatalokkal is kell kezdeni valamit, mert az nem lehet, hogy a Facebook-, Twitter- és Instagram-generáció nem tud rendesen románul, sőt, az őket olvasó azt se tudja már, román-e az a nyelv, amelyet használnak, vagy sem. Ez ijesztő.

Hát így. A magyar zsarnokok és a Facebook-generáció is kapott egy fejmosást. Megint. De mindenki nyugodjon meg: itt van már Ioan-Aurel Pop, és magasra emeli a nemzeti öntudat és civilizáció lobogó fáklyáját.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton
Székelyhon

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton

Leszakadt egy fémszerkezetű híd szerdán reggel a Bákó megyei Csobányosnál, miután egy nehéz munkagép haladt át rajta.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS