// 2026. szeptember 22., kedd // Móric

A nagyromán akadémia elnöke ismét belecsapott a nemzeti húrokba

// HIRDETÉS

A románok csak száz éve ébredtek fel a szolgalétből, mondja a jeles koponya. És persze tudjuk, kik miatt. Ja, és a fiatalok bunkók.

Ő Ioan-Aurel Pop (a továbbiakban IAP). Ő a Babeș–Bolyai Tudományegyetem rektora. És a Román Akadémia új elnöke. És egy besúgó-ügy kínos érintettje. És egy ideje a mioritikus büszkeség zászlajának harcos hordozója.

Az elnök-rektor úr sűrűn meglepi a világot meghökkentő tételeivel. Gyakran maguk a tételek nem tükrözik a tényt, hogy IAP úr történész, vagyis olyan ember, akinek némi objektivitásra kellene törekednie. Aztán az is előfordul, hogy amit el akar mondani, azzal lényegében egyetérthet bárki, csak épp hármast érdemel a stílus, ahogy elmondja.

A minap ismét kedvenc témáját vette elő IAP úr: a románokat, hát persze. Jó, a magyarokat is, de ezúttal nem nevesítette őket. Csak épp utalt arra, hogy zsarnokok voltak eleink. Az alaptétel az volt, hogy a románok túl önkritikusok saját magukkal szemben. Ostorozzák magukat, ha kell, ha nem. Főleg külföldiek előtt. (Lehet, hogy ezek mögött a kijelentések mögött rejlik egy jó adag kisebbségi érzésből fakadó frusztráció? Ki tudja!)

A tétel tehát megvan. Na de mi lehet az oka a románok társadalmi-kulturális mazochizmusának? A lényeg IAP szerint egyszerű: a románok évszázadokon át megalázott szolgák voltak. És csak száz éve „ébredtek fel”.

És akkor idézünk kicsit, mert jön a burkolt utalás arra, hogy kik voltak a gonosz zsarnokok, akik a románokat szolgasorba taszították: „Ha generációkon át azt mondták nekünk, hogy… nem rabszolgáknak, mert éppen nem voltunk rabszolgák, de földhöz kötött parasztoknak születtünk, el is kezdtünk hinni ebben. Erdélyben legalábbis (hoppá!), csak száz éve tanulhatjuk, hogy mi is emberek vagyunk, és nem szolgáknak születtünk.”

IAP úr szerint a románoknak meg kell találniuk a saját büszkeségüket. Ezt pedig jó oktatással, jó oktatókkal lehet elérni. Akik a nemzet apostolai lehetnek, ahogy elődeiket nevezték. Egyúttal a mai fiatalokkal is kell kezdeni valamit, mert az nem lehet, hogy a Facebook-, Twitter- és Instagram-generáció nem tud rendesen románul, sőt, az őket olvasó azt se tudja már, román-e az a nyelv, amelyet használnak, vagy sem. Ez ijesztő.

Hát így. A magyar zsarnokok és a Facebook-generáció is kapott egy fejmosást. Megint. De mindenki nyugodjon meg: itt van már Ioan-Aurel Pop, és magasra emeli a nemzeti öntudat és civilizáció lobogó fáklyáját.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”
Főtér

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

Autógumikat kiszúró forgalomlassítót szereltek fel egy erdélyi városban – megbírságolták az önkormányzatot
Krónika

Autógumikat kiszúró forgalomlassítót szereltek fel egy erdélyi városban – megbírságolták az önkormányzatot

Fémtüskékkel felszerelt forgalomlassítót helyezett el a nagybányai önkormányzat a városi piac közelében, hogy megakadályozza az autósok szabálytalan behajtását.

BRÉKING: Siegfried Mureșant kérte fel kormányalakításra Nicușor Dan – hírek csütörtökön
Főtér

BRÉKING: Siegfried Mureșant kérte fel kormányalakításra Nicușor Dan – hírek csütörtökön

Nincs szén, emiatt nem tud teljes kapacitással működni az ország utolsó nagy szénerőműve Rovinari-on. A törvény tiltja az osztálypénz beszedését az iskolákban...

Személyautó és motorkerékpár ütközött Csíkkozmáson
Székelyhon

Személyautó és motorkerékpár ütközött Csíkkozmáson

Motorossal ütközött egy személyautó Csíkkozmáson az egyik útkereszteződésnél vasárnap délelőtt – jelentette a helyszínről kollégánk. A baleset helyszínére mentőt riasztottak a sérült ellátására.

Eltűntek a sorompók, de a rendőrök nem: így ellenőrzik a román–magyar határt Schengen után
Krónika

Eltűntek a sorompók, de a rendőrök nem: így ellenőrzik a román–magyar határt Schengen után

Románia teljes jogú schengeni csatlakozásával eltűntek a sorompók és az állandó ellenőrzések a román–magyar határon, a rendőrségi kontroll azonban nem szűnt meg, hanem a határvonaltól a mélységi területekre és a fő közlekedési útvonalakra helyeződött át.

Nem diéta, hanem szokásváltás: így segít a tartós fogyásban a finomhangolás
Székelyhon

Nem diéta, hanem szokásváltás: így segít a tartós fogyásban a finomhangolás

A szigorú diéták helyett apró, fenntartható változtatásokra épít Negoiță Robert sporttáplálkozási szakértő módszere. Tapasztalatai szerint a tartós fogyás kulcsa nem a megvonás, hanem a fokozatos szokásváltás.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS