Az észak-erdélyi autópálya megépítésével eredetileg megbízott amerikai Bechtel vállalat török partnere, az Enka építőipari cég több mint 18 millió euró hasznot szerzett a román állammal kötött szerződés révén úgy, hogy egyetlen alkalmazottja sem volt kiküldetésben Románia területén a beruházás idején. A cég menedzsere, Ali Atalay például összesen 330 ezer 635 euró ösztönző bért és bónuszokat kapott, más alkalmazottak végkielégítésként jutottak jelentős összegekhez, miközben nem szűnt meg a munkaviszonyuk a szerződés 2013-as felbontása után sem.

Mindez csak néhány példa arra, hogyan folyt el a pénz a valaha volt legdrágább infrastrukturális fejlesztés során. A friss adatok a korrupcióellenes ügyészség (DNA) 2013 decemberében indított nyomozásának anyagából derültek ki. Az elképesztő pénzherdálás ellenére a DNA szinte valamennyi vádpontot ejtett az ügyben,

egyedül az adócsalás gyanúját vizsgálja ki a Kolozs megyei bíróság működő ügyészség.

A DNA az akkori, Victor Ponta-féle miniszterelnöki hivatal ellenőrző testületének feljelentése nyomán kezdte meg a Bechtel-szerződés vizsgálatát: a 2003-as aláírást, a 2006-os szerződésmódosítást, a 2009-es protokollumot,  a 2011-es újabb szerződésmódosítást és végül a 2013-as szerződésbontást.

Az adócsalás kivételével az ügyészek az összes esetben ejtették az ügyet, mivel az Alkotmánybíróság néhány – a hivatali visszaélésekről szóló jogszabállyal kapcsolatos  – döntése nem teszi lehetővé a felelősségre-vonást.

A DNA a vádejtések ellenére megállapította, hogy 

kilenc éven át jogalap nélkül fizettek havi 1 millió eurót a Bechtelnek.

Az Országút- és Autópálya-kezelő Társaság (CNADNR) költségvetéséből szintén jogtalanul fizettek ki 250 millió euró előleget, illetve további 30 millió eurót a munkaerő mobilizációjára.

Az ügyészek szerint az elhibázott kormányzati politikák vezettek oda, hogy a projektért kifizetendő összeg folyamatosan nőtt az eredeti megállapodáshoz képest, ami végül a a szerződés felbontásához vezetett. A 2013-as szerződésbontáskor Románia 86 millió eurót fizetett ki a Bechtelnek, amiből 48,82 millió euró tartozás volt. Ezt megelőzően, 2004 és 2012 között összesen 6,4 milliárd lejt fizettek  a Gyalu és Aranyosgyéres közötti, mintegy a 60 kilométernyi autópályáért, és a Berettyószéplak és Bors közötti szakasz elkezdéséért.

A DNA megállapítja, hogy

Románia Kormánya feltételek nélkül kötötte meg a szerződést a Bechtellel,

szándékát sem az amerikai cég által kért összeg, sem a körülmények nem befolyásolták, illetve kizárták a más, esetleg olcsóbban dolgozó cégekkel való tárgyalás lehetőségét.

Mint ismeretes, 2003-ban az Adrian Năstase vezette PSD-kormány versenytárgyalás nélkül kötötte meg a Bechtellel a szerződést arra vállalkozva, hogy uniós támogatás nélkül, kizárólag költségvetési forrásokból finanszírozza a Nagyvárad–Kolozsvár–Marosvásárhely–Brassó-nyomvonalon haladó sztráda megépítését. A sajtó akkor azt írta az Európai Unió által is bírált szerződésről, hogy ez volt az ára Románia NATO-csatlakozásának.