Az ActiveWatch romániai sajtószabadságról szóló jelentésében a 2017-es évet a román társadalom szintjén zajló fárasztás és polarizálás éveként határozták meg. A média aktív szerepet játszott a politikusok és polgárok közötti kapcsolat feszültté válásában, az „álhír” jelensége nem kerülte el a román sajtót, az utóbbi 12 hónapban pedig fokozott volt az újságírók mobilitása: a legtöbben szerkesztőségen belüli nyomásgyakorlásra hivatkoztak

A médiapiac növekedést mutatott, elérve a 480 millió eurót. Olyan politikai témák uralták a közbeszédet, melyek megosztották a közvéleményt. A 2016-os választást megnyerő koalícióhoz lojális sajtóintézmények „egyáltalán nem okoztak kényelmetlenséget a kormányon lévő pártoknak, sőt, a politikai hatalom számára hasznos témák előtérbe helyezésével legitimálták lépéseiket”.

Bár a tüntetések intenzitása és gyakorisága csökkent 2017 februárja után, a hatalomhoz közelálló média továbbra is minimalizálta ezek fontosságát és jelentését. „A hatalmon lévő pártok házi újságírói nem haboztak megsérteni elemi szakmai szabályokat, vagy megfontolás nélkül álhíreket terjeszteni”, áll a FreeEx – A sajtószabadság Romániában 2017–2018 című, csütörtökön, a Sajtószabadság Világnapján bemutatott jelentésben.

„Még súlyosabb dolog, hogy a polgári tüntetések elleni médiatámadások folyamatosan legitimálták az állam hatóságainak megfélemlítési cselekedeteit.”

2017 még hangsúlyosabban körvonalazta a táborokat – könnyebbé vált a Hatalom sajtója és az Ellenzék sajtója közötti megkülönböztetés. „Továbbra is titok a polgároknak és a közérdeknek az ideológiáktól és politikai szimpátiáktól függetlenül elkötelezett sajtó – szinte teljes – eltűnése.”

A jelentés szerint főleg a következő események voltak hatással a szólásszabadságra a 2017–2018 időszakban:

* Az állam intézményei nem a szabad gyülekezés és tiltakozás alapvető joga gyakorlásának védelmében, hanem annak akadályozása érdekében cselekedtek, a gyülekezések politikai tartalmától függetlenül.

* A közrendvédelmi szervek megbírságolják azokat a polgárokat, akik az online térben bírálnak. Az egyik bíróság elrendelte egy Facebook-fiók leállítását, mert ott egy rendőrt sértegettek. A rendőrség 200 lejre bírságolt egy beszterceit, mert egy Facebook-bejegyzésben sértő kifejezéseket és szavakat használt a Szociáldemokrata Párt (PSD) helyi szervezetével szemben.

* A Főpolgármesteri Hivatal akadályozza a polgárok és újságírók hozzáférését a közérdekű adatokhoz és bojkottálja a nyilvános összejövetelek szervezésének jogát.

* Egy művészeti jellegű tüntetés főszereplőjét a rendőrség bevitte a fővárosi Obregia Pszichiátriai Kórházba, ahol az „alkalmazkodási zavarok” diagnózist találták ki számára és több órára bent tartották.

* A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) egyik hivatalos közleménye megerősítette, hogy

a hírszerző szolgálatok beszivárogtak a médiába.

Több újságírót azzal vádoltak, hogy együttműködnek azonosított és azonosítatlan titkosszolgálatokkal anélkül, hogy bizonyítékokkal támasztották volna alá ezt a vádat, míg az alaptalan vádakat olyan személyek fogalmazták meg, akiknek meggyűlt a bajuk az igazságszolgáltatással.

* A helyi és országos média tulajdonosai ellen több tucatnyi ügyben folytat vizsgálatot (vagy küldte őket bíróság elé) az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA), a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Ellenes Igazgatóság (DIICOT) és a Főügyészség. 2017 újabb bűnvádi nyomozási hullámot hozott a központi és helyi média tulajdonosai számára. Három médiatulajdonos került ki feltételesen a börtönből: Dan Voiculescu (akinek a családja az Intact Publishing, az Antena Group és az Antena 3 tulajdonosa), Dan Diaconescu (az OTV volt tulajdonosa) és Maricel Păcuraru (Realitatea TV).

* A PSD–ALDE (ALDE = Liberálisok és Demokraták Szövetsége – a szerk.) koalíció leváltotta a közszolgálati televízió (TVR) és a közszolgálati rádió (SRR) vezetőségét, és az Agerpres vezetőségét is megkísérelte leváltani azzal, hogy megpróbálta retrográd módon módosítani az országos hírügynökség működéséről szóló törvényt.

* A Országos Audiovizuális Tanács (CNA) aktívabbá vált az előző évekhez képest, de a szankciók továbbra sem képesek elrettenteni a sajtót a súlyos kisiklásoktól.

* Hatóságok és (közpénzből működő) intézmények 2017-ben különféle nyomásokat gyakoroltak a szólásszabadságra: nyomást gyakoroltak ügyészekre és rendőrökre, hogy elárulják az újságírók forrásait, az adóhatóság (ANAF) kivonult az egyik kiadványhoz, ahol kényelmetlen oknyomozó anyagok jelentek meg Liviu Dragneáról, nyomást gyakoroltak egyes bírákra, akik nyilvánosan bírálták a rendszeren belüli szabálytalanságokat és így tovább.

* 2017-ben több újságíró is lemondott a szerkesztőségeken belüli nyomásgyakorlásokra hivatkozva.

* 2017-ben újságírókat bántalmaztak, fenyegettek meg és sértegettek üzletemberek, labdarúgók, politikusok, építőipari munkások, közéleti személyiségek, hívők.

* Az előző évekhez hasonlóan több olyan helyzet is volt, amikor

a hatóságok megpróbálták (néha sikerrel) korlátozni a magyar kisebbség szólásszabadságát;

a magyar kisebbség továbbra is sebezhető marad az állam hatóságai által kifejtett diszkriminatív és megfélemlítési cselekedetekkel szemben.

* A bíróságok a polgári törvénykönyv alapján büntetik a sajtó kihágásait, de a gyakorlat nem egységes, néha híján van az arányosságnak (nagyon magas erkölcsi kártérítések, a határozatok teljes közlésének kötelezettsége), vagy a szólás- és lelkiismereti szabadság cenzúrájával egyenértékű (bizonyos cikkek törlésének kötelezettsége, bocsánatkérésre kötelezés).

* A reklámpiac 11 százalékkal nőtt az előző évhez képest, elérve a 408 millió eurót. Sok sajtóintézmény pénzügyi helyzete kedvezően alakult 2017-ben. De voltak olyan sajtóintézmények, melyeknek továbbra is jelentős pénzügyi nehézségeik voltak, ami – egyes esetekben – a bezárásukhoz vezetett. 2017-ben is folytatódott az írott (nyomtatott) sajtó példányszámának csökkenése.

* A románok a globális átlagnál jóval több időt töltenek tévézéssel.

Az egész tavalyi évet „nagyon feszült” politikai és társadalmi légkör jellemezte.

A 2017-es tüntetésekkel kapcsolatosan a hírtelevíziók súlyos etikai és szakmai szabálysértései heves reakciókat váltott ki a közönség és a civil társadalom részéről. Ezzel kapcsolatosan a rendőrség és a csendőrség is visszaéléseket követett el, hogy megfélemlítsék a PSD–ALDE kormánykoalíció és az általa hozott döntések ellen tüntetőket.

Az olyan jelentős közérdeklődésre számot tartó ügyeket, mint a titkosszolgálatok beavatkozása az igazságszolgáltatási rendszerbe és a sajtóba vagy a korrupcióellenes harcba,

a média kiegyensúlyozatlanul tárgyalta, az összecsapás, nem pedig a vita terepévé változtatva a közbeszédet.

Több cenzúrázási cselekményt jeleztek a sajtóra, de a közterületeken zajló tüntetésekre vonatkozóan is. Ezen kívül hatóságok és (közpénzből finanszírozott) intézmények 2017-ben nyomást gyakoroltak a szólásszabadságra.

„Az álhírek 2017-ben sem kerülték el a közéletet, leggyakrabban a politikai hatalomhoz közeli médiában merültek fel ilyen helyzetek”, említik a jelentésben.

A 2016. decemberi választás nyomán hatalomra került kormányzat új vezetőséget kényszerített a TVR és a SRR-re, „újra visszaélve a megengedő törvénnyel”, 2017 elején pedig megszüntették a rádió-tévé-díjat, „ezzel növelve a két intézmény függését a politikai hatalomtól”.

Ami a közérdekű adatokhoz való hozzáférést illeti, a Főpolgármesteri Hivatal bizonyult az egyik legkevésbé átlátható intézménynek.

A bíróságok a polgári törvénykönyv alapján büntették a szakmai normák sajtó általi megsértését. Rekordméretű erkölcsi kártérítést szabtak ki egy magisztrátus (az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság vezetője, Laura Codruţa Kövesi) hírnevének megsértése miatt. A 300.000 lejes összeg meghaladja az ilyenfajta polgári perek során szokványosan kirótt büntetések mértékét, melyek legfeljebb néhány ezer, vagy néhány tízezer lejt szoktak kitenni. Összehasonlításképpen a rádiók üzemeltetőire az audiovizuális törvény alapján jelenleg kiszabható maximális bírság 200.000 lej.

2017-ben újságírókat bántalmaztak, fenyegettek meg és sértegettek üzletemberek, labdarúgók, politikusok, építőipari munkások, közéleti személyiségek, hívők. Erre vonatkozó példák a a helyi sajtóból: Nicolae Robu temesvári polgármester „társadalmi parazitáknak” nevezte az újságírókat. És a külföldi sajtóból: Ilie Năstase szóban sértegetett egy brit újságírónőt.

Ami a médiapiacot illeti, némileg enyhültek a pénzügyi válság hatásai és számos sajtóintézmény pénzügyi helyzete kedvezően alakult 2017-ben. Olyan sajtóintézmények is voltak, melyek továbbra is jelentős pénzügyi nehézségekkel küszködtek, ami egyes esetekben a bezárásukhoz vezetett. A reklámpiac 11 százalékkal nőtt az előző évhez képest és elért a 408 millió eurót. A hírtelevíziók nagyjából 23 millió euróhoz jutottak az előző évben.

Ami a sajtóbeli szakmai etikát és korrupciót illeti,

a média és a politikusok párhuzamos stratégiát építettek ki a párhuzamos állam elleni harcban.

Következésképpen a média egyes részei politikai pártossággal és a politikusok által szorgalmazott témák átvételével jelentős mértékben hozzájárultak a közbeszéd radikalizálódásához. Az álhírek jelensége a romániai médiateret is megfertőzte, hozzájárulva bizonyos alternatív narratívák megszilárdításához, melyekben a hatalmon lévő politikusok cselekedeteit legitimálják, az azokat bírálókat pedig démonizálják. A hírtelevíziók súlyos etikai és szakmai kihágásai reakciókat váltottak ki a közönségből és a civil társadalomból. Egyes sajtóintézmények részéről továbbra is folytatódnak a támadások egyes magisztrátusok ellen. A DNA védelmet kért a média felőli támadásokkal szemben a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácstól (CSM). Jelentős sajtóintézmények a tulajdonosok eszközeiként tevékenykedtek és nyíltan képviselték ezek politikai, gazdasági, vagy jogi természetű érdekeit, áll még a jelentésben.

Továbbra is erősödött a független újságírás. „Az utóbbi évek a közönség egyre nagyobb érdeklődését mutatták a független riporterek által készített újságírási termékek iránt”, állítja szintén a jelentés.

A jelentés szerzői: Liana Ganea, Maria Popa, Ionuţ Codreanu, Răzvan Martin, Adrian Szelmenczi, Radu Răileanu és Mircea Toma. Az ActiveWatch, a közérdekű szabad kommunikációért küzdő emberi jogi szervezet FreeEx Programjának keretében készült.

Az alcímeket a szerkesztőség adta.