Az első román biztonsági barométer tudományosan is igazolta. Ez a helyzet. Nincs mit szépíteni.
A biztonsági kultúra barométere a románok biztonsági kultúrájának általános leírásán kívül másfajta megközelítéseket is lehetővé tesz számunkra.
Ezek egyike a biztonsági percepciók olyan módon történő szegmentálására vonatkozik, mellyel – adott esetben – a „biztonsági kultúrák” több típusának létezését azonosíthatjuk, másképp mondva azt, hogy a románok biztonsági kultúrájának leírása mögött a biztonság kérdésköréhez való viszonyulás több strukturált típusa húzódik meg, ahogy azt a LARICS-Inscop felmérésben használt mutatók leírják.
Több módszerrel is megpróbálhatjuk e tipológia elkészítését – az index összességét tekintve viszonyítási pontnak, az egyes dimenziókat külön-külön, a hét dimenzió közül csak a leglátványosabbakat véve figyelembe, attól függően, ahogy az elutasított válaszokat értékeljük és így tovább.
A következőkben az egyik ilyen módszert mutatjuk be, melynek az a jellegzetessége, hogy megpróbálja azonosítani és megbecsülni a szóban forgó viselkedésbeli szélsőségeket. Gyakorlatilag azon lakossági szegmens „feltérképezése” érdekel bennünket, melyet inkább a bizonytalansági kultúra dominál, és az inkább biztonsági kultúra által uralt szegmenssel vetjük össze.
Az első változat az, hogy az előző részben bemutatott, dimenziók szerinti eredményeket tekintjük viszonyítási pontnak. Például meghatározásunkban a biztonsági kultúrát bizalom, globalizmus, liberalizmus, optimizmus, jogok, szerepvállalás, racionalizmus jellemzi, míg
majd átlagoljuk a fenti változatok mindegyikére a hét dimenzióban kapott eredményeket. A következő profilt kapjuk: a teljes közönségre vonatkozóan a biztonsági kultúra eredménye 40, a bizonytalansági kultúráé 46, a nem válaszolóké pedig 14, mindez a 100-as egészhez viszonyítva.
Végső soron ez a tipológia nem tesz egyebet, mint (a szintén a kérdőívben szereplő mutatókra adott válaszok feldolgozásából következő átlagokat képező) dimenziókként szisztematizálja az eredményeket és átfogó képet nyújt arról, amit biztonsági kultúraként határoztunk meg, szembeállítva a bizonytalanságival. Az átlagok használatának nyilvánvalóan van egy nagy hiányossága – egy kalapba teszi a bizonytalanság által uraltakat, a biztonság érzete által uraltakat és az ezen eredmények átlaga körül elhelyezkedőket, ahol várhatóan – a felmérés profiljára való tekintettel – utóbbiak lesznek a legtöbben.
Biztonsági kultúra vs bizonytalansági kultúra: kék = biztonsági kultúra; piros = bizonytalansági kultúra; zöld = NT/NV/érdeklődés, vagy ismeret hiánya
Ha megpróbáljuk feltárni a bizonytalanság által erőteljesen uralt, a biztonsági viselkedések által erősen uralt lakossági szektort és elkülöníteni őket a közösség többi részétől, akkor a következőképpen járhatunk el. 0 eredményt társítunk minden mutató esetében ahhoz a válaszhoz, amely bizonytalansági kultúrát fejez ki (bizalmatlanság, pesszimizmus és a többi), 1-et a bizonytalanságnak/érdektelenségnek/nem válaszolásnak és 2-t azoknak a változatoknak, melyek biztonságot tükröznek (bizalom, derűlátás és a többi). Mivel minden dimenziónak öt mutatója van, minden egyes válaszoló 0-tól 10-ig terjedő eredményeket érhet el minden egyes dimenzió, és 0-tól 70-ig terjedőt a biztonsági kultúra összmutatója esetében.
Ezek közül elkülönítjük a leggyengébb és a legjobb eredményeket elérőket, így megkapjuk, hogy milyen nagy a sebezhető, bizonytalanság által uralt szegmens az egyértelműen a bizalom, a biztonság és más hasonló viselkedések által uralt szegmenshez képest. Az alábbi grafikont kapjuk:
Balról jobbra vannak a 0 és 1, 2 és 3, 4 és 6 és így tovább eredmények, mindegyik szegmensen belül egy-egy oszlop képviseli az egyes dimenziókat, az 1-es dimenziótól (bizalom–bizalmatlanság) – minden egyes szegmensen belül a baloldali oszlop, a 7-es dimenzióig (racionalizmus–konspirativizmus) – minden egyes szegmensen belül a jobb szélső oszlop.
Az első két szegmens, a 0–1 és a 2–3 gyakorlatilag az egyértelmű bizonytalansági kultúrát, az utolsó kettő, a 7–8 és a 9–10 az egyértelmű biztonsági kultúrát képviseli. Persze, a biztos bizonytalansági kultúra jelentősebb lakossági szegmenst képvisel, mint a biztonsági, elsősorban bizalmatlanságon alapul, de nagyjából minden dimenzióban jelentős eredményeket mutat, míg a biztonsági kultúra esetében a legjobban reprezentált dimenzió a szerepvállalásra vonatkozó, ami egy kicsit aggasztó, ha arra gondolunk, hogy
Az alábbiakban egy táblázat szerepel a lakosság százalékos megoszlásáról minden egyes eredménykategóriára, minden egyes dimenzióra. Láthatjuk, hogy a lakosság 47,5 százaléka 0 és 3 közötti eredményt ér el a globalizmus–lokalizmus, 31,4 százaléka az optimizmus–pesszimizmus, 36,3 százaléka a racionalizmus–konspirativizmus dimenzióban. Tehát az egyértelműen bizonytalansági kultúra által uralt lakosságszegmenst a bizalmatlanság, a lokalizmus, a pesszimizmus és a konspirativizmus jellemzi a leginkább.
A lakosság 23,1 százaléka 7 és 10 közötti eredményt ér el a realizmus–liberalizmus, 23,5 százaléka 7 és 10 százalék közötti eredményt a jogokra összpontosítás vs biztonság és 38,6 százaléka a szerepvállalás–apátia dimenzióban. Tehát az egyértelműen biztonsági kultúra által uralt szegmenst a liberalizmus, a jogokra összpontosítás és – legalábbis elméletileg – a szerepvállalás jellemzi.
A szerző a LARICS Szakértői Tanácsának tagja.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
A politika nyílt csatatérré változott, ahol az elveknek már nincs semmi keresnivalójuk. Jobb, ha ehhez hosszászokunk…
„De gyűlölni kell a népnek tetsző táposokat is. A pszichológust, a konteóterjesztőt, a szavalót. Az ő előadásaikat meg kell akadályozni, ez indokolt és jogos. A nekünk tetszőkét nem, a nekik tetszőkét igen.”
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.
A mesterséges intelligencia ugyanis nem nézett ki az ablakon. Ha tetszik, könyvből tájékozódott. Mi viszont kimentünk a dombra és megnéztük. Avarostól, virágözönöstől, szemetestől, mindenestől.
Négynapos iskolahetet tesztelnek egy erdélyi elitiskolában. Azzal vádoltak egy férfit, hogy visszaélt a segélyhívóval, de most pert nyert.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Szuperligába való feljutást ünnepelte volna, de gyenge napot fogott ki az FK Csíkszereda. Az adósával verette meg üzlettársát egy férfi.
A Szépvízi víztározóba fulladt egy személy, erről érkezett a riasztás a hatóságokhoz pénteken délután. A tűzoltók kiérkezésekor a személyt már kiemelték a tóból, és a mentősök újraélesztési műveleteket végeztek rajta, ám az életét nem tudták megmenteni.
Húsvétra hazalátogatott gyermekkora családi fészkébe az egyik magyarfenesi gólya, de nem volt része szívélyes fogadtatásban. A fészket épp birtokló magányos gólya nem engedte leszállni, sőt utána is csípett a hegyes, éles csőrével.
A falutól mintegy négyszáz méterre találták meg több órai keresés után azt az idős férfit, akinek eltűnését szerdán kora délután jelentették a hozzátartozói.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A politika nyílt csatatérré változott, ahol az elveknek már nincs semmi keresnivalójuk. Jobb, ha ehhez hosszászokunk…
„De gyűlölni kell a népnek tetsző táposokat is. A pszichológust, a konteóterjesztőt, a szavalót. Az ő előadásaikat meg kell akadályozni, ez indokolt és jogos. A nekünk tetszőkét nem, a nekik tetszőkét igen.”
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.
A mesterséges intelligencia ugyanis nem nézett ki az ablakon. Ha tetszik, könyvből tájékozódott. Mi viszont kimentünk a dombra és megnéztük. Avarostól, virágözönöstől, szemetestől, mindenestől.