A szerző szerint ez a román parlament által elfogadott egyesülési nyilatkozat történelmi értéke. Aki tehát nem unionista, az törvényt sért.
A Románia Moldova Köztársasággal való egyesülésére vonatkozóan 2018. március 27-én elfogadott nyilatkozatnak nemcsak mély szimbolikus értéke van, hanem ebben a pillanatban rendkívül kedvező gyakorlati következményeket produkál. Bár látszólag csak egy egyszerű évfordulós nyilatkozatnak tűnik, valójában a parlamenti képviselők általi elfogadásával
Sajnálattal kellett megállapítanom, hogy a romániai sajtó politikailag elkötelezett, sőt még rosszabb (mondhatni, külföldi érdekeket kiszolgáló) része minimalizálta az eseményt, sőt teljesen el is hallgatta. Budapesten bizonyára nem akarták nagydobra verni a bukaresti Parlamentben megszavazott üzenetet, tekintettel arra, hogy hazánk és a román nép újra bátor és pacifista politikát folytat az állam megszilárdítása érdekében azzal, hogy egyetlen államba hoz be minden románt.
Sőt, bár az összes román politikai párt egyhangúan megszavazta a nyilatkozatot, a belpolitikai harcok miatt megpróbálták minimalizálni ennek történelmi jelentőségét. Még világosabban fogalmazva: csak azért, mert Dragneának és Tăriceanunak volt merszük nevükön nevezni a dolgokat, mint ahogy azt Băsescu elnök is megtette a megfelelő időben, az egyesülési nyilatkozat mintha már nem lenne annyira jó.
Ennek ellenére a történelem, mint tudomány azt mutatja, hogy sok múltbéli esemény nem örvendett kellő figyelemnek a maga korában. Ez egyrészt azért van, mert az adott pillanatban nem mérhetők fel pontosan a következmények, másrészről azért, mert a belpolitikai harc egyes események kisebbítéséhez vezet.
Először is világosan tudni kell, hogy
mely választottain keresztül (olyanok, amilyenek) úgy döntött, hogy Románia egyesüljön Moldova Köztársasággal. Gyakorlatilag a nép óhajának választottakon keresztül történő demokratikus és szuverén kifejezéséről van szó.
Bár energikusan és szervezetten részt veszek ennek az üzenetnek a hirdetésében, csak az egyesülési nyilatkozat felolvasásakor kaptam garanciát arra, hogy Románia Parlamentjének lesz bátorsága megtenni ezt. A parlamenti képviselők jelentős része csak akkor ismerte meg pontosan a tartalmát, amikor azt felolvasták, vagy csak röviddel előtte. Miért? Mert ezt a tartalmat előző este fogadták el, a Kisjenőben 2018. március 25-én megtartott gigantikus rendezvényre való tekintettel.
Tudniuk kell, hogy a nyilatkozat a szakbizottságokon is keresztülment, a külpolitikait is beleértve. Nem egy egyszerű elfogadott okirat volt, hanem egy különleges töltetű szándéknyilatkozat.
De értéke nemcsak történelmi, ahogy azt egyesek megpróbálják minimalizálni. Románia parlamenti köztársaság, a nép szuverenitását pedig az alkotmányon és az általunk oda küldött választottakon keresztül gyakorolják.
E nyilatkozat elfogadása kolosszális bel- és külpolitikai következményeket produkál. A külföldi sajtó tudomásul vette Románia szándékát és elmondhatom, hogy a lehető legkedvezőbb módon:
Ezzel sokak száját fogták be, akik azt állították, hogy gondjaink lesznek: íme, ezek nem jelentkeznek majd, hiszen partnereink tökéletesen ismerik és értik a regionális gondokat.
De még ennél is fontosabb: az unionizmus a Parlament általi elfogadással hivatalosan állampolitikává vált, mint Kínában vagy Koreában. Ebből a nyilatkozatból kiindulva az Egyesülés elősegítésére irányuló bel- és külpolitikákat lehet legitimálni.
Románia ebben a pillanatban hivatalosan bejelentette unionista politikáját és Románia valamennyi nagykövetségének és a külpolitikai testület tagjainak kötelességük cselekedeteikkel az újonnan elfogadott irányvonalat követni.
Ettől a pillanattól mindazok,
Sőt, az elfogadás révén a cselekedetek jogosakká váltak és senkit sem lehet felelősségre vonni azért, mert unionista politikát folytat. Most válik világossá a diplomáciai testületen belül, hogy a Parlament döntése ellen irányuló bármilyen döntés illegitim és illegális. Többé senki sem korlátozhatja az unionizmust.
Ugyanennek kell megtörténnie a román európai parlamenti képviselők esetében. Ha ők a román nép legitim érdekeit képviselik, akkor tudomásul kell venniük a döntést és ettől a pillanattól kezdve ennek megfelelően kell cselekedniük. Azt is mondhatnám, hogy egy részüknél máris hirtelen változást tapasztaltam a diskurzusukban.
De itt még nincs vége. Az összes román parlamenti párt általi elfogadása az unionizmus helyi szintű befolyásának növekedéséhez vezet. Ennek szemléletes példája már szerdán látható volt, amikor a Bukaresti Helyi Tanácson belül egyhangúan fogadtak el egy egyesülési nyilatkozatot.
Gyakorlatilag minden településvezető, akiben eddig voltak félelmek a párt politikáját illetően, most garanciát kapott arra, hogy elfogadhat ilyenfajta nyilatkozatokat és további unionista politikákat is, mert a vezetőség központi szinten nyilvánosan és egyértelműen állást foglalt.
Jelen pillanatban követnie kellene a Parlament döntését, mert az állampolitikává válik. Ennek az irányvonalnak a be nem tartását könnyedén akár törvénysértésnek is lehet tekinteni, annak a törvénynek a megsértésének, melynek betartásával és támogatásával kapcsolatosan Iohannis annyit dicsekszik. Reméljük, hogy a törvény nemcsak akkor törvény, amikor ő úgy akarja, és hogy a románok érdekei elsődlegesek számára.
A Pruton túl jelenleg egy Egyesülésről szóló nyilvános konzultációra készülnek. Nagyon valószínű, hogy ősszel vagy egy parlamenti politikai szavazásra, vagy egy népszavazásra kerül sor az egyesülésről, amely a parlamenti választással egyszerre történik meg.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.
A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?
Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.
A bíróságon folytatódhat a Bihar megyei magyar közélet egyik legrégebbi politikai konfliktusa: Szabó Ödön pert indított Csomortányi István ellen. Az RMDSZ-es politikus rágalmazásról beszél, az EMSZ-alelnök szerint a per célja az elhallgattatása.
… meglett a kormánybuktatás után készített első közvélemény-kutatás, érdekesek az eredmények… és Nicușor Dan államelnök enyhén szólva hülyét csinált magából a NATO-csúcsértekezleten.
Rövid ímélben értesítették Dolhai Istvánt, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetőjét, hogy július végéig láthatja el főkonzuli teendőit.
Elkészült a romániai magyar tannyelvű középiskolák idei érettségi rangsora. A végzősök átlageredményei alapján összeállított toplista a legjobb intézmények mellett azt is megmutatja, hol érettségiztek a legtöbben, hol született a legtöbb 10-es eredmény.
A magyar kormány képviselőinek jelenlététől teszi függővé az idei Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) panelbeszélgetésein való részvételt több külhoni magyar egyetem vezetősége.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.
A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?