A szerző szerint ez a román parlament által elfogadott egyesülési nyilatkozat történelmi értéke. Aki tehát nem unionista, az törvényt sért.
A Románia Moldova Köztársasággal való egyesülésére vonatkozóan 2018. március 27-én elfogadott nyilatkozatnak nemcsak mély szimbolikus értéke van, hanem ebben a pillanatban rendkívül kedvező gyakorlati következményeket produkál. Bár látszólag csak egy egyszerű évfordulós nyilatkozatnak tűnik, valójában a parlamenti képviselők általi elfogadásával
Sajnálattal kellett megállapítanom, hogy a romániai sajtó politikailag elkötelezett, sőt még rosszabb (mondhatni, külföldi érdekeket kiszolgáló) része minimalizálta az eseményt, sőt teljesen el is hallgatta. Budapesten bizonyára nem akarták nagydobra verni a bukaresti Parlamentben megszavazott üzenetet, tekintettel arra, hogy hazánk és a román nép újra bátor és pacifista politikát folytat az állam megszilárdítása érdekében azzal, hogy egyetlen államba hoz be minden románt.
Sőt, bár az összes román politikai párt egyhangúan megszavazta a nyilatkozatot, a belpolitikai harcok miatt megpróbálták minimalizálni ennek történelmi jelentőségét. Még világosabban fogalmazva: csak azért, mert Dragneának és Tăriceanunak volt merszük nevükön nevezni a dolgokat, mint ahogy azt Băsescu elnök is megtette a megfelelő időben, az egyesülési nyilatkozat mintha már nem lenne annyira jó.
Ennek ellenére a történelem, mint tudomány azt mutatja, hogy sok múltbéli esemény nem örvendett kellő figyelemnek a maga korában. Ez egyrészt azért van, mert az adott pillanatban nem mérhetők fel pontosan a következmények, másrészről azért, mert a belpolitikai harc egyes események kisebbítéséhez vezet.
Először is világosan tudni kell, hogy
mely választottain keresztül (olyanok, amilyenek) úgy döntött, hogy Románia egyesüljön Moldova Köztársasággal. Gyakorlatilag a nép óhajának választottakon keresztül történő demokratikus és szuverén kifejezéséről van szó.
Bár energikusan és szervezetten részt veszek ennek az üzenetnek a hirdetésében, csak az egyesülési nyilatkozat felolvasásakor kaptam garanciát arra, hogy Románia Parlamentjének lesz bátorsága megtenni ezt. A parlamenti képviselők jelentős része csak akkor ismerte meg pontosan a tartalmát, amikor azt felolvasták, vagy csak röviddel előtte. Miért? Mert ezt a tartalmat előző este fogadták el, a Kisjenőben 2018. március 25-én megtartott gigantikus rendezvényre való tekintettel.
Tudniuk kell, hogy a nyilatkozat a szakbizottságokon is keresztülment, a külpolitikait is beleértve. Nem egy egyszerű elfogadott okirat volt, hanem egy különleges töltetű szándéknyilatkozat.
De értéke nemcsak történelmi, ahogy azt egyesek megpróbálják minimalizálni. Románia parlamenti köztársaság, a nép szuverenitását pedig az alkotmányon és az általunk oda küldött választottakon keresztül gyakorolják.
E nyilatkozat elfogadása kolosszális bel- és külpolitikai következményeket produkál. A külföldi sajtó tudomásul vette Románia szándékát és elmondhatom, hogy a lehető legkedvezőbb módon:
Ezzel sokak száját fogták be, akik azt állították, hogy gondjaink lesznek: íme, ezek nem jelentkeznek majd, hiszen partnereink tökéletesen ismerik és értik a regionális gondokat.
De még ennél is fontosabb: az unionizmus a Parlament általi elfogadással hivatalosan állampolitikává vált, mint Kínában vagy Koreában. Ebből a nyilatkozatból kiindulva az Egyesülés elősegítésére irányuló bel- és külpolitikákat lehet legitimálni.
Románia ebben a pillanatban hivatalosan bejelentette unionista politikáját és Románia valamennyi nagykövetségének és a külpolitikai testület tagjainak kötelességük cselekedeteikkel az újonnan elfogadott irányvonalat követni.
Ettől a pillanattól mindazok,
Sőt, az elfogadás révén a cselekedetek jogosakká váltak és senkit sem lehet felelősségre vonni azért, mert unionista politikát folytat. Most válik világossá a diplomáciai testületen belül, hogy a Parlament döntése ellen irányuló bármilyen döntés illegitim és illegális. Többé senki sem korlátozhatja az unionizmust.
Ugyanennek kell megtörténnie a román európai parlamenti képviselők esetében. Ha ők a román nép legitim érdekeit képviselik, akkor tudomásul kell venniük a döntést és ettől a pillanattól kezdve ennek megfelelően kell cselekedniük. Azt is mondhatnám, hogy egy részüknél máris hirtelen változást tapasztaltam a diskurzusukban.
De itt még nincs vége. Az összes román parlamenti párt általi elfogadása az unionizmus helyi szintű befolyásának növekedéséhez vezet. Ennek szemléletes példája már szerdán látható volt, amikor a Bukaresti Helyi Tanácson belül egyhangúan fogadtak el egy egyesülési nyilatkozatot.
Gyakorlatilag minden településvezető, akiben eddig voltak félelmek a párt politikáját illetően, most garanciát kapott arra, hogy elfogadhat ilyenfajta nyilatkozatokat és további unionista politikákat is, mert a vezetőség központi szinten nyilvánosan és egyértelműen állást foglalt.
Jelen pillanatban követnie kellene a Parlament döntését, mert az állampolitikává válik. Ennek az irányvonalnak a be nem tartását könnyedén akár törvénysértésnek is lehet tekinteni, annak a törvénynek a megsértésének, melynek betartásával és támogatásával kapcsolatosan Iohannis annyit dicsekszik. Reméljük, hogy a törvény nemcsak akkor törvény, amikor ő úgy akarja, és hogy a románok érdekei elsődlegesek számára.
A Pruton túl jelenleg egy Egyesülésről szóló nyilvános konzultációra készülnek. Nagyon valószínű, hogy ősszel vagy egy parlamenti politikai szavazásra, vagy egy népszavazásra kerül sor az egyesülésről, amely a parlamenti választással egyszerre történik meg.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
Továbbá: egy tönkretett közlekedési lámpa javítása hónapokba telik, addig mindenki vigyázzon magára. És valaki elégette a szemetét s vele szinte egy egész erdőt.
A Kolozsvár közeli Magyarlétán helyezik örök nyugalomra Mihai Alettát, akit a járdán gázolt halálra egy személygépkocsi a kincses város központjában hétfőn. A szörnyű baleset mélyen megdöbbentette a lakosságot.
Egy március 15-i ünnepségen összegyűlnek a kokárdás emberek, meghallgatják a szónokokat és amíg a politikus beszél, a népek is beszélgetnek egymással. Kihallgattuk az ünneplőbe öltözött susmorgást. Pamflet.
Ittas sofőr okozott anyagi kárral járó balesetet Csíkszeredában kedden, de Gyergyószentmiklóson és Székelyudvarhelyen is alkoholos befolyásoltság alatt vezető sofőröket szűrtek ki a rendőrök – adja hírül a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság.
Tragikus hirtelenséggel elhunyt Schwartz Róbert, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) országos alelnöke – közölte kedden Facebook-oldalán a szervezet.
A 2026-os költségvetést el fogja fogadni a parlament, és a kormánykoalíció Ilie Bolojan miniszterelnök vezetésével folytatja a munkát a 2027-re tervezett kormányfőcseréig – jelentette ki szerdán Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.