A szerző szerint ez a román parlament által elfogadott egyesülési nyilatkozat történelmi értéke. Aki tehát nem unionista, az törvényt sért.
A Románia Moldova Köztársasággal való egyesülésére vonatkozóan 2018. március 27-én elfogadott nyilatkozatnak nemcsak mély szimbolikus értéke van, hanem ebben a pillanatban rendkívül kedvező gyakorlati következményeket produkál. Bár látszólag csak egy egyszerű évfordulós nyilatkozatnak tűnik, valójában a parlamenti képviselők általi elfogadásával
Sajnálattal kellett megállapítanom, hogy a romániai sajtó politikailag elkötelezett, sőt még rosszabb (mondhatni, külföldi érdekeket kiszolgáló) része minimalizálta az eseményt, sőt teljesen el is hallgatta. Budapesten bizonyára nem akarták nagydobra verni a bukaresti Parlamentben megszavazott üzenetet, tekintettel arra, hogy hazánk és a román nép újra bátor és pacifista politikát folytat az állam megszilárdítása érdekében azzal, hogy egyetlen államba hoz be minden románt.
Sőt, bár az összes román politikai párt egyhangúan megszavazta a nyilatkozatot, a belpolitikai harcok miatt megpróbálták minimalizálni ennek történelmi jelentőségét. Még világosabban fogalmazva: csak azért, mert Dragneának és Tăriceanunak volt merszük nevükön nevezni a dolgokat, mint ahogy azt Băsescu elnök is megtette a megfelelő időben, az egyesülési nyilatkozat mintha már nem lenne annyira jó.
Ennek ellenére a történelem, mint tudomány azt mutatja, hogy sok múltbéli esemény nem örvendett kellő figyelemnek a maga korában. Ez egyrészt azért van, mert az adott pillanatban nem mérhetők fel pontosan a következmények, másrészről azért, mert a belpolitikai harc egyes események kisebbítéséhez vezet.
Először is világosan tudni kell, hogy
mely választottain keresztül (olyanok, amilyenek) úgy döntött, hogy Románia egyesüljön Moldova Köztársasággal. Gyakorlatilag a nép óhajának választottakon keresztül történő demokratikus és szuverén kifejezéséről van szó.
Bár energikusan és szervezetten részt veszek ennek az üzenetnek a hirdetésében, csak az egyesülési nyilatkozat felolvasásakor kaptam garanciát arra, hogy Románia Parlamentjének lesz bátorsága megtenni ezt. A parlamenti képviselők jelentős része csak akkor ismerte meg pontosan a tartalmát, amikor azt felolvasták, vagy csak röviddel előtte. Miért? Mert ezt a tartalmat előző este fogadták el, a Kisjenőben 2018. március 25-én megtartott gigantikus rendezvényre való tekintettel.
Tudniuk kell, hogy a nyilatkozat a szakbizottságokon is keresztülment, a külpolitikait is beleértve. Nem egy egyszerű elfogadott okirat volt, hanem egy különleges töltetű szándéknyilatkozat.
De értéke nemcsak történelmi, ahogy azt egyesek megpróbálják minimalizálni. Románia parlamenti köztársaság, a nép szuverenitását pedig az alkotmányon és az általunk oda küldött választottakon keresztül gyakorolják.
E nyilatkozat elfogadása kolosszális bel- és külpolitikai következményeket produkál. A külföldi sajtó tudomásul vette Románia szándékát és elmondhatom, hogy a lehető legkedvezőbb módon:
Ezzel sokak száját fogták be, akik azt állították, hogy gondjaink lesznek: íme, ezek nem jelentkeznek majd, hiszen partnereink tökéletesen ismerik és értik a regionális gondokat.
De még ennél is fontosabb: az unionizmus a Parlament általi elfogadással hivatalosan állampolitikává vált, mint Kínában vagy Koreában. Ebből a nyilatkozatból kiindulva az Egyesülés elősegítésére irányuló bel- és külpolitikákat lehet legitimálni.
Románia ebben a pillanatban hivatalosan bejelentette unionista politikáját és Románia valamennyi nagykövetségének és a külpolitikai testület tagjainak kötelességük cselekedeteikkel az újonnan elfogadott irányvonalat követni.
Ettől a pillanattól mindazok,
Sőt, az elfogadás révén a cselekedetek jogosakká váltak és senkit sem lehet felelősségre vonni azért, mert unionista politikát folytat. Most válik világossá a diplomáciai testületen belül, hogy a Parlament döntése ellen irányuló bármilyen döntés illegitim és illegális. Többé senki sem korlátozhatja az unionizmust.
Ugyanennek kell megtörténnie a román európai parlamenti képviselők esetében. Ha ők a román nép legitim érdekeit képviselik, akkor tudomásul kell venniük a döntést és ettől a pillanattól kezdve ennek megfelelően kell cselekedniük. Azt is mondhatnám, hogy egy részüknél máris hirtelen változást tapasztaltam a diskurzusukban.
De itt még nincs vége. Az összes román parlamenti párt általi elfogadása az unionizmus helyi szintű befolyásának növekedéséhez vezet. Ennek szemléletes példája már szerdán látható volt, amikor a Bukaresti Helyi Tanácson belül egyhangúan fogadtak el egy egyesülési nyilatkozatot.
Gyakorlatilag minden településvezető, akiben eddig voltak félelmek a párt politikáját illetően, most garanciát kapott arra, hogy elfogadhat ilyenfajta nyilatkozatokat és további unionista politikákat is, mert a vezetőség központi szinten nyilvánosan és egyértelműen állást foglalt.
Jelen pillanatban követnie kellene a Parlament döntését, mert az állampolitikává válik. Ennek az irányvonalnak a be nem tartását könnyedén akár törvénysértésnek is lehet tekinteni, annak a törvénynek a megsértésének, melynek betartásával és támogatásával kapcsolatosan Iohannis annyit dicsekszik. Reméljük, hogy a törvény nemcsak akkor törvény, amikor ő úgy akarja, és hogy a románok érdekei elsődlegesek számára.
A Pruton túl jelenleg egy Egyesülésről szóló nyilvános konzultációra készülnek. Nagyon valószínű, hogy ősszel vagy egy parlamenti politikai szavazásra, vagy egy népszavazásra kerül sor az egyesülésről, amely a parlamenti választással egyszerre történik meg.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.
Éles vita dúl a Tisza-kormány és az ellenzék között a határon túli magyaroknak nyújtott anyaországi támogatások körül. A Fidesz-KDNP szerint a Magyar Péter vezette kabinet kevesebbet szán a külhoni magyaroknak.
Csoma Botond nem maradt adós a válasszal, szerinte süket duma zajlott eddig az átszervezésről. És az e heti cukiság: Nicușor Dan felpróbált egy VR-szemüveget, bár ő anélkül is pont ugyanúgy mozog.
Földrengésre riasztottak szerdára virradóan az okostelefonok, az Android földrengés-előrejelző rendszere jelzett többek között Székelyudvarhelyen is, földrengésre figyelmeztetve.
Komoly, 5,7-es erősségű földrengés történt szerdára virradóra Romániában – közölték az illetékes hatóságok. A rengésnek az országban több sérültje is van.
Nem bírságolhatja meg a rendőrség azokat az autósokat, akik nem tudják felmutatni jogosítványukat vagy járművük forgalmi engedélyét, ha bemutatják személyazonosító okmányuk papíralapú vagy elektronikus másolatát.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.