Aggodalmaskodik az Elie Wiesel Intézet a székelyudvarhelyi (Nyirő József) könyvtár kapcsán

2018. március 15-én történt, hogy a székelyudvarhelyi városi tanács hozott egy határozatot (84/2018), melynek értelmében elindítják a törvényes eljárást, hogy a székelyudvarhelyi városi könyvtárat Nyirő József íróról nevezzék el.

Igen ám, de Nyirő József nem csak kiváló író (elég, ha csak az Uz Bence című regényre gondolunk), hanem enyhén szólva vitatott személyiség is, már ami a zsidókról alkotott és megfogalmazott nézeteit illeti.

Az Elie Wiesel Holokausztkutató Intézet felfigyelt a székelyudvarhelyi önkormányzat határozatára, és egy aggodalmas hangú közleményt adott ki, melyben Alexandru Florian igazgató úr kifejti: igaz, hogy Nyirő József befolyásos erdélyi magyar értelmiségi volt a 20. század első felében, akinek kétségkívül vannak érdemei is, viszont nem szabad elfelejteni, hogy az 1940-es években a budapesti parlament tagja volt, megalapította a Magyar Erő című szélsőséges lapot, amely tele volt ultranacionalista, sovén és antiszemita írásokkal. Röviden: Nyirő József magyar fasiszta és náciszimpatizáns volt.

A közlemény azzal folytatódik, hogy az egyesülés centenáriumi éve jó alkalom arra, hogy központi és helyi hatóságok, valamint a közszereplők nagyobb felelősséggel járjanak el, amikor a modern román állam történelmének személyiségeiről való megemlékezést szorgalmazzák.

Na és itt álljunk meg egy pillanatra. Nem állítható, hogy Nyirő József nem volt ellentmondásos személyiség. Az volt. Más kérdés, hogy miért és milyen mértékben. De kérdezzük: hol is tartozik a modern Románia történetéhez az az időszak, amikor – a nyilatkozat szerint is – Nyirő József a magyar parlament tagja volt? Persze, tudjuk, nézőpont kérdése.

A másik kérdésünk pedig a következő: miért csak az egyesülés centenáriumának éve kiváló alkalom arra, hogy a központi és helyi hatóságok, továbbá közszereplők nagyobb felelősséggel járjanak el a megemlékezések szorgalmazása terén? Egy „hétköznapi” évben kevesebb felelősséggel kellene ezek szerint eljárni? Vagy akár sutba is lehet dobni a felelősséget?

A nyilatkozatban Florian igazgató még két elhajlást említ az idei évben: az egyik a Wass Albert háborús bűnös emlékére szervezett nagyváradi rendezvény, a másik a Miron Cristea antiszemita pátriárka emlékére a Romfilatelia vállalat által kiadott bélyeg.