// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Aggodalmaskodik az Elie Wiesel Intézet a székelyudvarhelyi (Nyirő József) könyvtár kapcsán

// HIRDETÉS

Amihez persze joga van, de azért nem árt, ha a nyilatkozó odafigyel a történelemre és a pontosságra.

2018. március 15-én történt, hogy a székelyudvarhelyi városi tanács hozott egy határozatot (84/2018), melynek értelmében elindítják a törvényes eljárást, hogy a székelyudvarhelyi városi könyvtárat Nyirő József íróról nevezzék el.

Igen ám, de Nyirő József nem csak kiváló író (elég, ha csak az Uz Bence című regényre gondolunk), hanem enyhén szólva vitatott személyiség is, már ami a zsidókról alkotott és megfogalmazott nézeteit illeti.

Az Elie Wiesel Holokausztkutató Intézet felfigyelt a székelyudvarhelyi önkormányzat határozatára, és egy aggodalmas hangú közleményt adott ki, melyben Alexandru Florian igazgató úr kifejti: igaz, hogy Nyirő József befolyásos erdélyi magyar értelmiségi volt a 20. század első felében, akinek kétségkívül vannak érdemei is, viszont nem szabad elfelejteni, hogy az 1940-es években a budapesti parlament tagja volt, megalapította a Magyar Erő című szélsőséges lapot, amely tele volt ultranacionalista, sovén és antiszemita írásokkal. Röviden: Nyirő József magyar fasiszta és náciszimpatizáns volt.

A közlemény azzal folytatódik, hogy az egyesülés centenáriumi éve jó alkalom arra, hogy központi és helyi hatóságok, valamint a közszereplők nagyobb felelősséggel járjanak el, amikor a modern román állam történelmének személyiségeiről való megemlékezést szorgalmazzák.

Na és itt álljunk meg egy pillanatra. Nem állítható, hogy Nyirő József nem volt ellentmondásos személyiség. Az volt. Más kérdés, hogy miért és milyen mértékben. De kérdezzük: hol is tartozik a modern Románia történetéhez az az időszak, amikor – a nyilatkozat szerint is – Nyirő József a magyar parlament tagja volt? Persze, tudjuk, nézőpont kérdése.

A másik kérdésünk pedig a következő: miért csak az egyesülés centenáriumának éve kiváló alkalom arra, hogy a központi és helyi hatóságok, továbbá közszereplők nagyobb felelősséggel járjanak el a megemlékezések szorgalmazása terén? Egy „hétköznapi” évben kevesebb felelősséggel kellene ezek szerint eljárni? Vagy akár sutba is lehet dobni a felelősséget?

A nyilatkozatban Florian igazgató még két elhajlást említ az idei évben: az egyik a Wass Albert háborús bűnös emlékére szervezett nagyváradi rendezvény, a másik a Miron Cristea antiszemita pátriárka emlékére a Romfilatelia vállalat által kiadott bélyeg.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig
Krónika

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig

Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS