A társadalomnak arról a félelméről van szó, hogy a korrupcióellenes harc jogos zászlaja alatt egy alkotmányos korlátokat túllépő hatalmi rendszer szilárdult meg. Horaţiu Pepine írása.
A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) egy mindenféle vádakkal és gyanúkkal terhelt légkörben mutatja be a 2017-es tevékenységére vonatkozó mérlegét, melyekről egy időben azt hittük, sikerült végleg szertefoszlatni őket.
A SRI 2017-es mérlegének bemutatása napján Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetője bejelentette, kezdeményezni fogja egy különleges parlamenti bizottság létrehozását a nemzetbiztonságról szóló törvény módosítása érdekében. Nem árulta el, milyen értelemben kellene megváltoztatni a törvényt, és az miként hat majd ki a Román Hírszerző Szolgálat tevékenységére.
Mindenesetre joggal gyaníthatjuk, hogy
melyek az utóbbi években nem igazán voltak számukra kedvezőek. Emlékezzünk vissza az Alkotmánybíróság (CCR) döntéseinek sorozatára az úgynevezett „Big Brother” törvények ellen, melyek révén a SRI korlátlanul hozzáférhetett volna az összes román állampolgár elektronikus kommunikációjához, vagy arra a döntésre, mely a büntetőügyek gyanúsítottjainak lehallgatására vonatkozott. A 2016. februári döntésben rámutattak arra, hogy a műszaki megfigyelési engedélyt „az ügyésznek és a bűnvádi nyomozati szerveknek, valamint a rendőrség szakosodott alkalmazottainak kell végrehajtaniuk”. Következésképpen a SRI kikerült a lehallgatási folyamatból. Ma nem világos, hogy a hatáskörök átadása ténylegesen megtörtént-e, vagy legalább folyamatban van-e. (Csak anekdotaként említjük, hogy az akkoriban alkotmánybíró jelenlegi igazságügy-miniszter, Tudorel Toader különvéleményt írt alá Simona-Maya Teodoroiu bírónővel együtt.)
Aggasztó aspektus – ha azokat a véleményeket vesszük figyelembe, melyek azt a benyomást keltették, hogy az intézményen belüli hangulatot visszhangozzák –, hogy
Hasonló reakció érkezett a Országos Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) részéről is, ahogy az abból a felvételből kiderült, melyben az igazgatóság vezetője, Laura Codruţa Kövesi az Alkotmánybíróság egyes döntéseit bírálta az ügyészekkel tartott egyik munkagyűlésen. Márpedig egyáltalán nem ártalmatlan vagy elfogadható dolog az, ha egyes rendkívüli hatalommal rendelkező intézmények többé-kevésbé diszkrét ellenállást fejtenek ki a CCR döntéseivel szemben.
Ezzel szemben a SRI új igazgatójának, Eduard Hellvignek a reakciójából kiindulva remélni lehet, hogy nem fognak szemet hunyni a túlkapások felett. A SRI igazgatója a 2016-os tevékenység mérlegét bemutató ülésen a következőt mondta: „Támogatom a demokráciát, mert Románia csak ezekkel az értékekkel fejlődhet. Az egész társadalom számára fontos, hogy a SRI minden tevékenysége szigorúan megmaradjon az alkotmány és a törvények keretein belül, melyek világosan meghatározzák azokat a határokat, melyeken belül intézményünknek működnie kell.”
Végül a Szolgálat körüli turbulenciák
Viorica Dăncilă miniszterelnök, majd Tudorel Toader igazságügy-miniszter is éppen azért kérte a DNA és SRI közötti megállapodások titkosításának feloldását, hogy tisztázzák az igazságügyi nyomozások hitelességét terhelő összes gyanút. A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) szintén a titkosítás feloldása mellett foglalt állást és talán nem érdektelen Iohannis államfő reakciója sem, aki egy közleményben azt magyarázza, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanácsnak (CSAT) (következésképpen neki sem) nincs semmilyen törvényi hatásköre a titkosítás feloldásában. Valójában ebben nem az a lényeges, amit mond, mint inkább az, hogy nem bírálja ezeket a kezdeményezéseket és ezzel mintha szabad kezet adna a kezdeményezőknek.
Joggal jegyezték meg, hogy Iohannis elnök az Egyetértési és Együttműködési Mechanizmus (EEM) ügyében az Európai Bizottságnak küldött levél esetében is a kormány mellett foglalt állást. Márpedig a Bizottság elnökéhez intézett levél
bárkik is lennének ők és bárhonnan is érkezett volna az utasítás. De meglehet, hogy tévedünk és Iohannis elnök ezúttal csak a konfliktus gondos elsimítására törekedett.
Mindenesetre nyomás nehezedett a SRI-re, ami a törvények módosításában és ennek járulékaként hatáskörei egyértelműbb meghatározásában és korlátozásában csúcsosodhat ki. Ezek egyelőre egyszerű feltételezések, melyeket majd az idő múlásával ellenőrizhetünk, de a gond egyáltalán nem elhanyagolható. Lényegében a társadalomnak arról a félelméről van szó, hogy a korrupcióellenes harc jogos zászlaja alatt egy alkotmányos korlátokat túllépő hatalmi rendszer szilárdult meg.
A címet és alcímeket a szerkesztőség adta.
Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.
„Az MI-nek, legyen bármilyen fejlett, nem minden porcikája tökéletes. Néha véletlenül nyilvánossá tesz szigorúan titkos adatokat a 3-as kormányzati rétegből. Csakhogy ezek az adatbázisok szintén holografikusan védettek, ráadásul a kódolásuk is dinamikus.”
A portugál plébános fellépése a Iuliu Hossu-emlékév nyitányán az év egyik legkülönlegesebb eseménye volt.
A szerzővel Kolozsvár-könyveinek kolozsvári bemutatója előtt ültünk le beszélgetni sirályokról, fényekről, indiánokról és a dobhártya-visszavarrás mindennapos élményéről.
A tünetek átalakítják az ember mindennapjait, kikezdik az életkedvét, főleg, ha nincs válasz a bajaira – mondja a 42 éves interjúalanyunk, aki 13 hónap után kapott végső diagnózist.
Románia lakosságának 58 százaléka nem engedhet meg magának egy egyhetes nyaralást, ami jócskán a legmagasabb arány az Európai Unióban, és messze túlszárnyalja az EU-átlagot.
Meghalt a roncsautóprogram, de túlélte. Justin Timberlake a feleségével, Jessica Biel-lel érkezett az Electric Castle-re.
Egy 15 éves fiú életét vesztette abban a balesetben, melynek során vonat sodort el egy autót a gyimesközéploki Antalokpataka településen, szerdán délelőtt.
Közel félszáz romániai telephelyének bezárása mellett döntött a FrieslandCampina vállalat a Profit.ro gazdasági portál értesülései szerint.
Két ember meghalt egy közlekedési balesetben péntek reggel Vrancea megyében.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.
„Az MI-nek, legyen bármilyen fejlett, nem minden porcikája tökéletes. Néha véletlenül nyilvánossá tesz szigorúan titkos adatokat a 3-as kormányzati rétegből. Csakhogy ezek az adatbázisok szintén holografikusan védettek, ráadásul a kódolásuk is dinamikus.”
A portugál plébános fellépése a Iuliu Hossu-emlékév nyitányán az év egyik legkülönlegesebb eseménye volt.
A szerzővel Kolozsvár-könyveinek kolozsvári bemutatója előtt ültünk le beszélgetni sirályokról, fényekről, indiánokról és a dobhártya-visszavarrás mindennapos élményéről.