Több szociáldemokrata szenátor (köztük Șerban Nicolae, Nicolae Bădălău és Eugen Teodorovici) összedobott egy törvényjavaslatot, melyben azt kérik, legyen június 11. az 1848-as Forradalmi Győzelem és a Román Demokrácia Napja. (Hogy milyen gondolatmenet alapján jutottak a győzelemig és a román demokráciáig, rejtély.)

Mindenesetre, a kezdeményezők fennen hirdetik, hogy a román forradalom az európai forradalmi hullám szerves része volt, de ezen túlmenően a román nemzet és a nemzeti öntudat kirobbanó megnyilvánulási formája. Az 1848-as román forradalom a modern román állam megalakulásának alapját képezi.

Nem hagyhatták ki a projektből Avram Iancut sem, aki az Erdélyben zajló nemzeti küzdelem élharcosa volt, hiszen az ő vezénylete alatt harcoltak az erdélyi románok a magyar forradalmi csapatok ellen, az osztrák hadsereggel karöltve.

És hogy miért pont június 11.? Hát, mert ekkor történt az 1848-as év messze legfontosabb eseménye. Ezen a napon írta alá Gheorghe Bibescu, Havasalföld uralkodója a Islazi kiáltványnak nevezett dokumentumot, amely a havasalföldi forradalmi mozgalom programját tartalmazta. (Persze totál véletlen, de Islaz ma Teleorman megyében található.)

Ami talán még fontosabb: az 1848–49-es erdélyi forradalmi események képezik az 1918-as nagy román egyesülés alapjait. 

A törvényjavaslat tehát ott van a parlamentben, egész pontosan a szenátus asztalán, amely az első döntő ház az ügyben.

Közben törjük a fejünk, hogy mi köze mindennek a vegytiszta román demokráciához, amelynek szintén napja lenne június 11., de továbbra sem értjük a dolgot kristálytisztán.