Romániát, vagyis a Dragnea-rezsimet márpedig tilos rágalmazni!

A PSD-s (Szociáldemokrata Párt – a szerk.) kormányzattal szemben egyre sokasodó bírálatokat nehezményező Dragnea törvénnyel akarja büntetni a Romániát külföldön „rágalmazókat”. A szociológusok viszont azt mondják, hogy az álhír-terjesztéssel szemben jelenleg is vannak büntetések és elég lenne, ha a szavazók tudnák, mit csinálnak a „lejáratók” Brüsszelben.

Liviu Dragnea PSD-vezető rosszat forral Románia „lejáratói” ellen és azt akarja, hogy szigorú büntetésben részesüljenek a Romániát külföldön rágalmazók. Azt állítja, hogy a PSD erről törvényjavaslatot fog benyújtani. Dragnea szerint a jogszabály „nem fogja korlátozni a szólásszabadságot”, de szabályozni fogja az országrágalmazási helyzeteket. „Több kollégával is beszéltem és megegyeztünk, hogy kidolgozunk egy törvényt, mely szabályozni fogja, vagy lehetőséget ad majd a román államnak, az ország egészének, hogy büntethesse ezt a dolgot, mert az ilyen emberek – mint Monica Macovei és más EP-képviselők –, akik a saját hazájukról hazudnak, a saját országukat rágalmazzák, nagyon sok kárt okoznak. Emiatt mi szuverenitást veszítünk, méltóságot veszítünk, tiszteletet veszítünk, és nem nyerünk cserébe semmit”, jelentette be hétfő este, egy tévéműsorban Dragnea.

Nem ez a szociáldemokrata vezető első ilyen jellegű próbálkozása. A Dragnea által 2015-ben kitalált társadalmi rágalmazási törvény elsősorban a Facebookon kommentálókat célozta meg, de a Parlament elutasította.

Szólásszabadság elleni támadás

Az elemzők keményen bírálták Liviu Dragnea kezdeményezését, azt mondva, hogy ez egy szólásszabadság elleni támadás. „Felesleges lenne egy ilyen törvény. Léteznek, például, álhír-terjesztés elleni törvények. Nem tudom, milyen többletet hozna, nem látom egy ilyenfajta törvény szükségességét. Liviu Dragnea valójában azt akarja, hogy senki se bírálhassa a PSD-t és – általában véve – egyetlen cselekedet se ütközzön semmilyen akadályba. Nem érti, hogy demokráciában nem lehetséges ilyesmi. Alkotmány szavatolja a szólásszabadságot, e jogot szentesítő európai megállapodásokat is aláírtunk. Ez a kezdeményezés a kommunizmusra emlékeztet, amikor az egyetlen párt elleni bármilyen bírálatot árulásnak minősítettek”, vélekedik Mircea Kivu szociológus.

„Már egyszerűen az anormális, hogy rágalmazási törvényről beszélünk. Ki és miként dönti majd el, hogy valaki megrágalmazta Romániát, vagy a román állam intézményeit? Érdekes lenne megtudni a PSD-s vezetők véleményét azokról, akik évek óta azt állítják, hogy a DNA (Országos Korrupcióellenes Igazgatóság – a szerk.) politikai rendőrségként viselkedik. Ugyanebbe a kategóriába tartoznak a SPP (Kormányőrség – a szerk.), vagy a SRI (Román Hírszerző Szolgálat – a szerk.) elleni nyilvános támadások. Arról a mindenféle egyértelmű bizonyíték nélkül keringő elméletről nem is beszélve, hogy létezik egy Romániát foglyul ejtő párhuzamos állam. Ezek a kijelentések is beleillenek a rágalmazás kategóriába, vagy nem? Nem másért, de azok, akik ezeket hangoztatják, mind a hatalmon lévő párt tagjai”, mondja Dan Ionescu elemző is.

Populizmus felé sodródás

A politikusok sem értenek egyet egy rágalmazási törvénnyel. „Ez totális sodródás a legrosszabb fajta populizmus felé. E kezdeményezés mögött Liviu Dragneának az az örökös igyekezete rejtőzik, hogy képzeletbeli ellenségeket találjon. Volt már a párhuzamos állam, Soros, a multik, most Monica Macovei”, mondta Cătălin Ivan PSD-s euroképviselő.

Cătălin Ivan Monica Macoveit is támadta, mondván, hogy valóban ártott Romániának, de őt csak a választók szavazatával lehet büntetni. „Az idők folyamán Monica Macovei nagy károkat okozott Romániának. De azt hiszem, a román nép az egyetlen, mely eldöntheti, hogy megérdemel-e egy újabb európai képviselői mandátumot Monica Macovei, ha majd indul a választáson, vagy sem. Nincs más módja annak, hogy Monica Macoveit megbüntessék az európai parlamenti tevékenységéért. Azt hiszem, ha a románok tudnák, mit csinál Románia ellen Monica Macovei Brüsszelben, akkor soha többé nem szavaznák meg. És ez elég lenne”, mondta Cătălin Ivan.

Siegfried Mureşan PMP-s (Népi Mozgalom Párt – a szerk.) euroképviselő szintén azt mondja, hogy a PSD-s vezető ezzel a törvénnyel a kormányról kialakuló véleményt akarja ellenőrzés alatt tartani.

„Az egész világ egy éve, a 13-as rendelet óta látja, miként vonul a román nép utcákra igazságszolgáltatásért, igazságért, jogállamiságért, és azt is, hogy miként akarnak a politikusok egy kényük-kedvüknek alárendelt gyenge államot. Liviu Dragneát éppen ez a helyes kép zavarja és egy éve arról akarja meggyőzni az egész világot, hogy az 500.000 tüntető téved. Dragnea ellenőrizni akarja, hogy milyen kép alakul ki a kormányzásáról és nem az úgynevezett rágalmazás jelenti a nagy veszélyt, hanem a félrevezetés, a manipulálás és a populizmus”, mondta Siegfried Mureşan.

A rágalmazási törvény volt Dragnea fegyvere a Facebook-nemzedék ellen

A PSD vezetője, Liviu Dragnea 2015-ben is megpróbálkozott egy hasonló törvénnyel, de a Parlament elutasította. Dragnea akkor egy társadalmi rágalmazási törvényt javasolt, mellyel a bizonyos társadalmi kategóriákkal szembeni gyűlöletet és intoleranciát büntették volna.

A törvény szerint az Országos Diszkriminációellenes Tanácson (CNCD) belül létrehozták volna az Emberi Méltóságot és Toleranciát Hirdető Főosztályt, melynek célja a társadalmi rágalmazás megelőzése és büntetése lett volna, amely a törvény meghatározása szerint, „az a tett vagy kijelentés, mellyel egy bizonyos személyt valamilyen társadalmi csoporthoz tartozása alapján hoznak alárendelt helyzetbe”.

„Társadalmi csoport” alatt „azoknak a személyeknek a csoportjait” értették, akik „egy, vagy több nemi, korbeli, rasszi, vallási, etnikai irányultsági, anyanyelvi, kulturális hagyományi, szexuális irányultsági, társadalmi származási, fogyatékossági, nem fertőző krónikus betegségi vagy HIV/AIDS fertőzési vonásban társadalmi szempontból eltérnek”.

Liviu Dragnea e törvény alátámasztásához kitalált egy európai szervet, egy keretegyezményt, amely valójában egy civil szervezet volt.

„A törvényjavaslat az ezzel a területtel kapcsolatos közösségi jogrendet kívánja kiegészíteni, amelyet a Tolerancia és Megbékélés Európai Tanácsa az Európai Unió összes tagállama számára modellként javasolt «Tolerancia Hirdetését és Intolerancia Visszaszorítását Szolgáló Európai Keretegyezmény» ihletett”, magyarázta az indokolásban Dragnea.

A Tolerancia és Megbékélés Európai Tanácsa valójában egy Aleksander Kwasniewski volt lengyel elnök és Moshe Kantor, az Európai Zsidó Kongresszus elnöke által 2008-ban létrehozott nemzetközi civil szervezet. Ennek semmi köze sincs európai intézményekhez, dokumentumai pedig semmiképpen sem képezik a közösségi jog részét, ahogy azt Dragnea állította.

A civil társadalom reakciója

A civil társadalom a szólásszabadság korlátozásaként értelmezte Dragnea kezdeményezését, ezzel kívánva megtörni a fiatalok lendületét a közösségi hálózatokon. Dragneát ráadásul azzal vádolták, hogy a sajtószabadságot is vissza akarja szorítani.

Liviu Dragnea Facebook-oldalát megrohamozták a kezdeményezésével elégedetlen internetezők. Ugyanakkor módosították Liviu Dragnea Wikipédia-oldalát, ahol ironikus bejegyzések jelentek meg PSD-s vezetőről. Liviu Dragnea Facebook-oldalának kezelői több ezer negatív bejegyzést töröltek.