// 2026. november 18., szerda // Jenő

A román exodus és a szír hasonlat

// HIRDETÉS

A romániai emigráció nem elhanyagolható. De nem is oly mértékű, hogy kiürüljön tőle az ország.

A tömegtájékoztatási és közösségi médiában az utóbbi hónapokban újra riadót fújtak a Romániából való kivándorlás nagy mértéke miatt. A sajtó egy fantomszerű ENSZ-jelentést lobogtatott, mely állítólag világszinten a második helyre sorolta Romániát a kivándorlási rangsorban, Szíria mögött. Ez a hír két sebből vérzett. Először is annak erőltetésével, hogy folyamatosan Szíriával együtt említették, ahol még mindig szörnyű polgárháború dúl, lehetővé tette olyan apokaliptikus üzenetek terjedését, mint például az, hogy

„a románok úgy menekülnek békeidőben, mintha háború lenne”.

Másodsorban vagy tudatlanságból, vagy rosszindulatból nem tisztázták a rangsorolási kritériumot. Miben második Románia Szíria mögött? A diaszpóra méretében? Az emigráció teljes lakossághoz viszonyított arányában? Az emigráció növekedési rátájában?

Az „ENSZ-jelentés”, „ENSZ-adatok”, „ENSZ-statisztikák” (bárminek elnevezték, csak ne kelljen az eredeti forrást idézni) által elmesélt történet nem újdonság. Már egy kicsivel több, mint két éves, és legalább két médiahullámban felhasználták: a 2016 őszi hírekben és a 2018 elejei hírekben.

A forrás, vagyis az ENSZ-en belüli lakossági részleg nemzetközi migrációra vonatkozó 2015. évi jelentésének rövidített változata a következőt tartalmazza: „Egyes országok diaszpórájuk gyors növekedését könyvelték el 2000 és 2015 között. A legnagyobb éves növekedést felmutató országok és térségek között van a Szíriai Arab Köztársaság (évente 13,1%), Románia (évente 7,3%), Lengyelország (évente 5,1%) és India (évente 4,5%)”.

Mit jelent ez? Azt, hogy

a román diaszpóra egyik évről a másikra átlagosan 7,3 százalékkal nőtt 15 éven keresztül,

2015-re elérve a becsült 3,4 millió fős értéket (illetve 3,6 millió főt 2017-ben). Ezek az arányok valóban a román diaszpóra nagy növekedési sebességét mutatják, de két kiegészítő információ némileg árnyalná a kitartóan magas növekedési ütem által sugallt komor képet.

Először is, a 2000–2015 időszak magába foglalja az Európai Unió összes „kapunyitásait” a kelet-európaiak felé, a csatlakozás előtt nyújtott tartózkodási és munkavállalási könnyítésektől (2000–2006), a személyeknek vagy a munkaerőnek az Európai Unió tagpolgári minőségében való szabad mozgási jogáig (2007-től és 2014-től a befogadó-országtól és a gazdasági ágazatoktól függően).

Másodsorban, viszonylag alacsony a növekedés számítási alapja. A román emigráció 2000-ben nagyjából egymillió személyt jelentett. Következésképpen a következő éves néhány százezer fős emigrálási hullámok jelentős, 5 és 10 százalék közötti növekedést mutattak,

mert egy abszolút értékben és nemzetközi szinten is kicsi diaszpórához viszonyultak.

Tehát Románia csak ezzel a viszonylagos és erősen konjunkturális növekedéssel tűnt ki a többiek közül. Ráadásul Románia jelentősen le van maradva Szíria mögött, mind a diaszpóra átlagos éves növekedési üteme, mind a diaszpóra abszolút mérete terén (6,9 millió Szíria esetében 2015-ben, szemben Románia 3,4 milliójával). A XXI. század első évtizedében lezajlott román emigráció különleges jellege abból is látható, hogy ebben az időszakban Románia két irányban is az élvonalban volt a legnagyobb éves növekedési rátát tekintve a kétoldalú migrációk terén: Románia–Olaszország, az 5. hely a világon (az 1. Európában) és Románia–Spanyolország, a 8. hely a világon (a 3. Európában). A most zajló évtizedben (2010–2019) kikerültünk az élvonalból.

Normális körülmények között a román diaszpóra növekedésével csökkenni fog az éves növekedési ütem

(hiszen nő a számítási alap), ami nem feltétlenül egyenlő azon személyek számának csökkenésével, akik bekerülnek az új emigrálási hullámokba. Az emigráció átlagos éves növekedési üteme csökkenésének másik tényezője az, hogy egy bizonyos pillanatban – de meglehet, hogy már itt tartunk – az idényjellegű ismételt távozások meghaladják az első távozások számát, annak a hamis jóslatnak a dacára, hogy „kiürül az ország”. A Szíriához való hasonlításhoz visszatérve hozzá kell még tenni, hogy a román emigrálás már elég régóta zajlik ahhoz, hogy endogén módon nőjön, ami azt jelenti, hogy a román diaszpóra növekedési arányának egy része a születéseknek és a családegyesítéseknek tulajdonítható, a társadalmi-gazdasági okok mellett.

A román emigráció világszinten nem annyira jelentős, mint amennyire a román társadalom értékeli.

Az éves növekedési ráta esetében tapasztalt Szíria mögötti konjunkturális második helyen túlmenően a román emigránsok száma Romániát 2017-ben világszinten a 17., európai szinten pedig a 6. helyre sorolta be (Oroszország, Ukrajna, Nagy-Britannia, Lengyelország és Németország mögött).

Szerintem annak kellene elsőbbséget biztosítani, hogy mit jelent a román diaszpóra növekedése Románia és a határon túli románok sorsa számára. A román exodus nem kizárólag az utóbbi 30 év (ha nem éppen 50 év) társadalmi-gazdasági helyzete alakulásának és politikáinak a következménye. Hanem maga is okává válik Románia társadalmi-gazdasági destrukturálódásának és – igaz felületesen, specifikus megoldások nélkül – a nemzetbiztonságot veszélyeztető kockázatnak minősítették. Mivel nem egészíti ki jelentős bevándorlás (ennek mértékben 2017-ben, az ENSZ becslések szerint, 371.000 személy volt), a román emigrálásnak elsősorban

a maga mögött hagyott demográfiai űr révén van óriási hatása a származási ország helyzetének alakulására nézve.

A külföldön tartózkodó és dolgozó lakosság aránya a Romániában élő rezidens lakosság kb. 17 százaléka, és ez egy gazdasági szempontból nagyon jelentős demográfiai szegmens, mert zömmel aktív és képzett (vagy iskolázottság, vagy munkahelyen szerzett szakképzettség révén) személyekből áll. A román diaszpórának elképzelhetetlenül nagy gazdasági, társadalmi, kulturális és politikai potenciálja van Románia fejlődését illetően.

Az egyelőre egy bizalmatlansággal és félelemmel feltett kérdés, hogy a bukaresti politikai elitek milyen mértékben ismerik majd fel ezt a potenciált és bátorítják majd a több millió román állampolgár részvételét a származási országuk pozitív átalakulási folyamataiban. Bizalmatlanság a politikai elitek azon képessége iránt, hogy messzebbre lássanak a saját érdekeiknél és félelem attól, hogy a román diaszpóra egyre inkább eltávolodik majd Romániától egy tehetetlenség, visszaélések és imposztorság által uralt ország képével és többé nem lehet majd megnyerni az „otthoni” haladás ügyének.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?
Főtér

Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?

Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát
Krónika

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát

„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.

Tizenegymillió lejjel vágta át a közlekedési minisztériumot egy személyszállító cég ügyvezetője – hírmix
Főtér

Tizenegymillió lejjel vágta át a közlekedési minisztériumot egy személyszállító cég ügyvezetője – hírmix

Több mint 17 ezer szekuritátés besúgót azonosított a CNSAS 26 év alatt. Nemzetbiztonsági kockázatok miatt kiutasítottak három pakisztáni állampolgárt Romániából.

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat
Székelyhon

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat

Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás
Krónika

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás

A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért
Székelyhon

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért

A nyomozók tudták hol kell keresni azt nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg – mondta az NVVH elnöke az RTL Házon kívül című műsorában vasárnap.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS