Hát persze, a megfelelő táplálkozásban rejlik a kulcs. Ezt a mágikus eledelt eszi a hazai politika machinátora.
Emlékeznek még arra a fűrészpor-állagú, rekord idő alatt kővé dermedő kakaós krémmel összebetonozott két kekszre, amelyeket a Ceaușescu-rezsim idején mindig, de mindig lehetett kapni? Élelmiszerjegy nélkül! Az az: Eugenia!
Na kérem, ez a szerény, ám nagy múltra visszatekintő élelmiszeripari termék Liviu Dragnea (a Szociáldemokrata Párt jogerősen elítélt törzsfőnöke, a haza szürke eminenciása, a büszke Románia zászlóvivője) titka.
A párt végrehajtó bizottságának hétfői ülése után Dragnea főnök kijelentette: „Én Eugeniát eszem.” Így, szerényen, sallang nélkül. Mint amilyen a keksz, amelyet naponta elfogyaszt.
A nagy ember hozzátette, hogy egy hazai vállalkozás által készített Eugenia a kedvence, mert csak ők tudják úgy előállítani a nevezetes kekszet, amilyen akkoriban volt, amikor a pártvezér ártatlan gyermekkorát élvezte.
A jelenlevő újságírók figyelmeztették az elnök urat, hogy a kekszben levő krém toxikus anyagot tartalmaz. Ám a góré megnyugtatta az aggodalmaskodókat: „Az nem toxikus. Megeszek egyet minden nap. Van az autóban, az irodában, otthon is.”
Nos, ez a nagy titok. Ajánljuk tehát az ellenzéknek, ragadják el Dragnea úrtól a mioritikus ambróziát, és akkor talán letaszíthatják a trónról.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.
Szombaton RO-Alert-üzenetet kaptak Iaşi, Neamţ, Vaslui, Botoşani, Bákó és Suceava megye lakói, akiket „lehetséges drónbehatolásra” figyelmeztettek, és azt tanácsolták nekik, hogy keressenek menedéket. Két légi célpontot is észleltek a hatóságok.
További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.
Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.
Kicsi korában a szülei románul beszéltek vele, ma mégis magyarul gondolkodik. Szentes Stefánia a lábnyiki Magyar Háztól Csíkszeredán és a kolozsvári egyetemen át jutott el oda, hogy ma a csángó gyerekeket biztatja arra az útra, amit ő maga is végigjárt.
Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.