Hát persze, a megfelelő táplálkozásban rejlik a kulcs. Ezt a mágikus eledelt eszi a hazai politika machinátora.
Emlékeznek még arra a fűrészpor-állagú, rekord idő alatt kővé dermedő kakaós krémmel összebetonozott két kekszre, amelyeket a Ceaușescu-rezsim idején mindig, de mindig lehetett kapni? Élelmiszerjegy nélkül! Az az: Eugenia!
Na kérem, ez a szerény, ám nagy múltra visszatekintő élelmiszeripari termék Liviu Dragnea (a Szociáldemokrata Párt jogerősen elítélt törzsfőnöke, a haza szürke eminenciása, a büszke Románia zászlóvivője) titka.
A párt végrehajtó bizottságának hétfői ülése után Dragnea főnök kijelentette: „Én Eugeniát eszem.” Így, szerényen, sallang nélkül. Mint amilyen a keksz, amelyet naponta elfogyaszt.
A nagy ember hozzátette, hogy egy hazai vállalkozás által készített Eugenia a kedvence, mert csak ők tudják úgy előállítani a nevezetes kekszet, amilyen akkoriban volt, amikor a pártvezér ártatlan gyermekkorát élvezte.
A jelenlevő újságírók figyelmeztették az elnök urat, hogy a kekszben levő krém toxikus anyagot tartalmaz. Ám a góré megnyugtatta az aggodalmaskodókat: „Az nem toxikus. Megeszek egyet minden nap. Van az autóban, az irodában, otthon is.”
Nos, ez a nagy titok. Ajánljuk tehát az ellenzéknek, ragadják el Dragnea úrtól a mioritikus ambróziát, és akkor talán letaszíthatják a trónról.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Elmarasztalják román közéleti személyiségek a bukaresti állami vezetőket amiatt, hogy nem vettek részt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Budapesten tartott ünnepi megemlékezésen, és nem is üzentek a kerek évfordulón.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Gazdára talált az első kategóriás főnyeremény a csütörtöki lottósorsoláson, a szerencsés szelvény tualjdonosa 17 760 754,40 lejt, azaz több mint 3,32 millió eurót nyert.
Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.
Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.