Nehogy elfelejtsük, mennyire fontos nemzeti állat a juh.
Emlékeznek még, mennyire imádja Petre Daea román mezőgazdasági miniszter a juhot? Beszélt már arról, hogy ahány juh, annyi paplan, nevezte már a kérődzőt élő szobornak, de lelkesen buzdította a népet arra is, hogy egyen több juhot.
Nos, egy minapi interjúban kijelentette – mégpedig annak kapcsán, hogy sokan kinevették juhfétise miatt – hogy halálig kiáll a szelíd emlős mellett.
„Elővettek azok, akik irányítanak engem, akik nyilvántartják a média-megjelenéseimet. Én egy kiegyensúlyozott ember vagyok, aki a földből jött és tudom, hogy kell viselkednem abban a közegben, amelyből származom. Ura vagyok saját magamnak, és tudom, mit csinálok. Egyetlen elhibázott szót sem ejtek ki a számon. Nem jókedvemben teszem, és nem is pillanatnyi érzelmek vezérelnek. (…) Romániának van egy rendkívüli forrása, amelyet sajnos sokan nem vettek észre, és sajnos nem beszéltek róla. 4,8 millió rétnyi forrásról beszélünk.”
Elnézést kérünk, kedves Olvasók, de igyekszünk híven fordítani a miniszter úr időnként látnoki homályba burkolózó szavait.
És folytatjuk: „Ez a terület (a 4,8 milliónyi rét – a szerk.), ezt a területet csak szarvasmarhák és juhfélék használhatják, amelyek addig másznak felfele, amíg a fejük beleütközik az égbe. (…) Halálomig kiállok e faj mellett, mert e faj egyre keresettebb.”
Lehet, hogy ha juhok lennénk, még autonómiát is kapnánk?
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.