Nehogy elfelejtsük, mennyire fontos nemzeti állat a juh.
Emlékeznek még, mennyire imádja Petre Daea román mezőgazdasági miniszter a juhot? Beszélt már arról, hogy ahány juh, annyi paplan, nevezte már a kérődzőt élő szobornak, de lelkesen buzdította a népet arra is, hogy egyen több juhot.
Nos, egy minapi interjúban kijelentette – mégpedig annak kapcsán, hogy sokan kinevették juhfétise miatt – hogy halálig kiáll a szelíd emlős mellett.
„Elővettek azok, akik irányítanak engem, akik nyilvántartják a média-megjelenéseimet. Én egy kiegyensúlyozott ember vagyok, aki a földből jött és tudom, hogy kell viselkednem abban a közegben, amelyből származom. Ura vagyok saját magamnak, és tudom, mit csinálok. Egyetlen elhibázott szót sem ejtek ki a számon. Nem jókedvemben teszem, és nem is pillanatnyi érzelmek vezérelnek. (…) Romániának van egy rendkívüli forrása, amelyet sajnos sokan nem vettek észre, és sajnos nem beszéltek róla. 4,8 millió rétnyi forrásról beszélünk.”
Elnézést kérünk, kedves Olvasók, de igyekszünk híven fordítani a miniszter úr időnként látnoki homályba burkolózó szavait.
És folytatjuk: „Ez a terület (a 4,8 milliónyi rét – a szerk.), ezt a területet csak szarvasmarhák és juhfélék használhatják, amelyek addig másznak felfele, amíg a fejük beleütközik az égbe. (…) Halálomig kiállok e faj mellett, mert e faj egyre keresettebb.”
Lehet, hogy ha juhok lennénk, még autonómiát is kapnánk?
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Elmarasztalják román közéleti személyiségek a bukaresti állami vezetőket amiatt, hogy nem vettek részt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Budapesten tartott ünnepi megemlékezésen, és nem is üzentek a kerek évfordulón.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Gazdára talált az első kategóriás főnyeremény a csütörtöki lottósorsoláson, a szerencsés szelvény tualjdonosa 17 760 754,40 lejt, azaz több mint 3,32 millió eurót nyert.
Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.
Két embert bántalmazott, több vendéget pedig erőszakkal fenyegetett meg egy 43 éves férfi Csíkszeredában. A rendőrök kardot, két bicskát, boxert és könnygázspray-t is találtak nála. A férfit pszichiátriai osztályra utalták be.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.