Az Országos Onkológiai Intézet vezette nemzetközi kutatócsoport azonosította az Árpád-ház férfi tagjaira jellemző DNS-t. Mégpedig annak a férfinak a csontvázából, amelyet korábban elég nagy szakmai egyetértéssel III. Béla király maradványaiként határoztak meg.
Kásler Miklós professzor, a projekt vezetője 2014-ben mintát vett III. Béla és felesége, Antiókhiai Anna csontmaradványaiból. A királyi DNS meghatározásában a göttingeni egyetem világhírű szekértői is részt vettek. A projekt során a szakértők összesen 11, a székesfehérvári bazilikából származó csontvázat vizsgáltak meg, de csak kettőről állapították meg, hogy biztosan Árpád-házi: az egyik III. Béláé, a másik egy olyan férfié, aki az eredeti temetkezési helyen III. Béla közelében feküdt – ő a DNS-vizsgálatok szerint nagy valószínűséggel az apja, II. Géza vagy a nagyapja, Vak Béla lehetett.
A vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a III. Béla DNS-e az R1a haplocsoportba tartozik, amely a most élő magyar populáció körében fellelhető leggyakoribb. Az R1a Y haplocsoport egyébként a Dél-Ázsiától Közép-Kelet-Európáig terjedő földrajzi területen élő férfiak 10%-ával rokonítható apai ágon. Ez a leggyakrabban fellelhető haplocsoport a szláv, indo-iráni, dravida, türk és finnugor nyelveket beszélő különböző populációkban.
III. Béla király apai ági (Y-kromoszomális) profilja hivatkozásként szolgálhat az Árpád-dinasztia további maradványainak és vitatott élő leszármazottainak azonosításához. Például az Egresen nemrég feltárt sírból kiemelt maradványról is meg lehetne állapítani, hogy az Árpád-házhoz tartozik-e. Ha igen, akkor nem lehet más, mint II. András maradványai, mert több Árpád-házit ott nem temettek el. De megerősítést vagy cáfolatot nyerhetne az a feltevés is, amely szerint I. Béla fiának, I. Géza királynak a sírjára lelhettek-e rá váci régészek több mint két évvel ezelőtt.
A további tervekkel kapcsolatban Kásler Miklós kijelentette: „Ha lesz rá forrás, és részletesebben meg tudjuk vizsgálni a DNS-eket, akkor apai ágon vissza tudunk menni az Árpádok eredetéhez, megtudhatjuk, pontosan milyen népcsoportokból tevődtek össze az Árpád-ház tagjai, és akkor arra is választ kaphatunk, hol játszottak esetleg még szerepet a történelem során.”
A kutatás eredményeiről bemutató tanulmány az Archaeological and Anthropological Sciences című tudományos folyóiratban jelent meg.