Az ellenegyesülési hullámnak is nevezett mozgalom a Hunyad megyei Ribicéről indult, amelynek ugyan csak két magyar lakosa van, viszont mind a 602 helybeli polgár Magyarországon dolgozik, amikor csak teheti. A ribiceiek hallottak a Romániával a centenáriumi év alkalmából jelképesen egyesülő moldovai faluról, és a jó példán felbuzdulva ők is kijelentették az egyesülést… Magyarországgal.
A bátor tett híre futótűzként terjedt, és alig pár nap leforgása alatt az egész Székelyföld egyesült az anyaországgal. „Münköt nem híttak el Gyulafehérvárra. Igaz, nem es mentünk vóna. Akart a fene eggyesűni az oláhokkal. De emmá jó gondolat. Eggyesűlünk Magyarországgal, oszt kész”, magyarázta Kovács Pál homoródkarácsonyfalvi lakos.
És az ellenegyesülési hullám nem állt meg a Kárpátok karéjánál. Rövidesen egyre több munténiai, olténiai, moldvai, bukovinai és dobrudzsai település is kinyilvánította egyesülési szándékát. A román parlament egy ideig nem reagált a fejleményekre, ám amikor Liviu Dragnea kedvenc megyéje, Teleorman is testületileg egyesült Magyarországgal, cselekedniük kellett. Viorica Dăncilă miniszterelnök határozottan kijelentette: a mozgalom aláássa Románia függetlenségét, egységét és oszthatatlanságát. Teodor Meleșcanu külügyminiszter bekérette Magyarország bukaresti nagykövetét és magyarázatot követelt.
Időközben megérkezett Csíkszentdomokosra Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt elnöke, Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt elnöke és Traian Băsescu, a Népi Mozgalom Párt elnöke, és a polgármesteri hivatalban beadták letelepedési kérelmüket. Magyar nyelven, tolmács segítségét kérve.
Klaus Iohannis román államelnök kedden reggel nyilatkozott az ügyben. Lapzártakor a nyilatkozatnak még nem volt vége.