Jószomszédi iszony
béel
2018. február 4. vasárnap, 12:31
Jeszenszky Géza a román centenáriumi ünneplés és a magyar-román viszony kapcsán nyilatkozott a bukaresti médiának.

Egyetlen magyar sem lenne kész meghalni Erdélyért – véli Jeszenszky Géza volt magyar külügyminiszter.

Az Antall-kormány egykori főkülügyére a bukaresti Digi 24 hírcsatornának adott interjút a román centenáriumi év apropóján.

Jeszenszky arra a felvetésre, hogy elkerülhetetlenek-e a feszültségek Magyarország és Románia között amiatt, hogy a románok idén az 1918-as gyulafehérvári román nagygyűlés centenáriumát ünneplik, azt mondta: a józan és jó szándékú emberek minden nézeteltérést képesek rendezni.

„Az elvakult nacionalisták nem képesek rá, de ők nem is érdekeltek a békében és a barátságban. A hatalomban és az agresszivitásban hisznek.

Magyarországon senki, pontosabban a jóérzésű emberek közül senki sem hiheti, hogy a határok megváltoznak.

Ezt sem a romániai, sem a szlovákiai nacionalisták nem akarják elhinni, ezért megpróbálják meggyőzni a közönségüket a magyarveszély létezéséről. Ez ostobaság. Nem csak azért mert a magyarok békeszeretőek, de egyetlen magyar sem lenne kész meghalni, nem csupán Erdélyért, de egy mondjuk egy ukrajnai faluért sem. Kiabálhatnak, petíciózhatnak, de az életünket adni valamiért már nem divatos Európában, hogy így fogalmazzak” - hangoztatta Jeszenszky.

Álláspontja szerint a centenáriumi évben lehetnek kisiklások, de nagyon jó dolgok is. „A kisiklások az agresszív hangnemben nyilvánulhatnak meg, mindkét fél részéről. Főleg akkor, ha Románia, vagy egyes román vezetők, a román sajtó azt mondanák: ez a mi nagy győzelmünk a magyarok fölött, és mi, a győztesek diktálhatunk, főleg a magyaroknak, a romániai magyar közösségnek. A józanság jegyében folytatott politika olyan lenne, mint amit Lucian Boiánál olvastam, miszerint nekünk, románoknak meg kell értenünk, hogy ez egy nagyon fájdalmas téma Magyarország számára, a romániai és a magyarországi magyarok számára. De mi lehet a jó megoldás? Szerintem nem csupán annyi, hogy megértik: hogy a magyarok nem tudnak őszintén ünnepelni. Ezt természetes.

Egyetlen józanul gondolkodó ember sem ünnepli a vereségét, a nemzeti kudarcot.

A magyarok nem lepődnek meg azon, hogy a románok ünnepelnek, se a románok se lepődjenek meg azon, hogy a magyarok számára ez egyfajta gyász. De ennyi nem elég. Lehet, hogy naiv vagyok, és tudom, hogy nem igazán valószínű, hogy ez bekövetkezik, de a centenárium jó alkalom lenne egy új kezdethez, a nagylelkűség kinyilvánításához. Ezt Magyarország üdvözölné, és igazi baráti viszony alakulhatna ki a két ország között” - mondta Jeszenszky.

A visegrádi országok összefogása kapcsán emlékeztetett: ő a csoport az egyik alapítója, és hisz abban, hogy az együttműködés célja az, hogy a csoport tagjai nagyobb befolyást gyakorolhassanak az Európai Unión belül. „Ha a cél az, hogy nagyobb súlya legyen, nagyobb befolyása az EU gyengítése érdekében, hogy olyan csoporttá váljon, amely csökkenti a közös erőfeszítéseket, akkor kudarcra van ítélve, és nem lesz hosszú életű. Tönkreteszi a csoport szolidaritását. Láthattuk, hogy az elmúlt években a csoport egységesen lépett fel a migráció kérdésében, de létezett egy határvonal az Európa többi részével felvállalt konfliktusban. A visegrádi csoportnak okosan kell a céljait követnie. Az Európa-ellenesség tragédia lenne, és szerintem a visegrádi országok polgárai nem annyira ostobák, hogy megengedjék a szakítást. Nem lesz Vrexit” - szögezte le a volt külügyminiszter.

comments powered by Disqus
És ez csak a jéghegy csúcsa. Az frissen odatett igazgató véget vet a munkahelyi divatbemutatóknak.
Diszkriminációt kiált a határon túli románok ügyeiért felelős minisztérium.
A 91 éves Szabó Gyuri bácsi hasznos népgyógyászati tanácsokkal látta el a kolozsváriakat. Ezek közül jegyeztünk le jópárat.
Ezekről (is) mind szó volt a keddi Iohannis-Trump találkozón a Fehér Házban.
És nagyjából az egész társadalom. Többek közt ez is elhangzott azon a vitát sem nélkülöző kolozsvári rendezvényen, amelynek résztvevői az erdélyi magyar történelmi egyházak és az államhatalom viszonyát vizsgálták a kommunizmus időszakában.
Haáz Sándor karnaggyal a közösségkovácsolás tudományáról, a zenekar sikerének a titkáról beszélgettünk a Fili kolozsvári fellépésén.
Itthon kapott ki a CFR a Slavia Prágától az utolsó selejtezőkör első mérkőzésén.
A hanyagság ha fájna, sokan üvöltenének a közlekedési minisztériumnál.
A 21. Szent István-napi Néptánctalálkozó alkalmából. Az üvegolvasztó melegben. Minden tiszteletet és tapsot megérdemelnek.
Megrázó családi, személyes történetekkel indult a Kolozsvári Magyar Napok rendszerváltásról, kommunizmusról, diktatúráról szóló sorozata.
Érdekes megoldást talált ki a kolozsvári önkormányzat a kritikus bölcsődehiány enyhítésére.
Huszonnégy művész mutatta meg, mi jut eszébe a generációkon átívelő családi mintákról.
Ugye senki nem lepődött meg? Beszédes számsorok következnek.
Bár ne kellett volna.