Magyarországon és határon túl csaknem hetven településen, több mint 120 kortárs író részvételével ünneplik meg első alkalommal a magyar széppróza napját – mondta el Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke pénteken Budapesten.

Hozzáfűzte: a február 12. és 23. között zajló több mint száz program szervezésében több mint ötven magyarországi és határon túli kulturális intézmény és szervezet vesz részt, köztük a Fiatal Írók Szövetsége (FISZ), a József Attila Kör (JAK), a kárpátaljai Kovács Vilmos Irodalmi Társaság (KVIT) és az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) is. A helyszínek és programok listája folyamatosan bővül, a magyar széppróza napjának honlapján Erdélyből eddig Kolozsvár, Sepsiszentgyörgy és Szatmárnémeti van feltüntetve helyszínként.

Olvasson még:

A Magyar Írószövetség novemberi választmányi ülésén hozott döntésével kezdeményezte, hogy február 18-án, Jókai Mór születésnapján rendezzék meg Kárpát-medence szerte a magyar széppróza napját. A rendezvénysorozat fő támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), a február 18-i központi gálát a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM) rendezik meg – emelte ki Szentmártoni János a sajtótájékoztatón.

A magyar széppróza a 19. és 20. században olyan beteljesülést ért meg, amely érdemes arra, hogy felhívjuk rá a figyelmet – mondta Mezey Katalin Kossuth-díjas író, a Magyar Írószövetség elnökségi tagja és a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) irodalmi tagozatának vezetője. Kiemelte: Jókai Mór a magyar irodalom talán legelfogadottabb alakja, életműve egy egész külön univerzum, amely minden korosztály számára tud olvasmányélményt kínálni.

Február 18. a karácsony és a januári holtidő után alkalmas dátum az új könyves szezon elindítására – indokolta az Írószövetség döntését Mezey Katalin. Ezzel arra utalt, hogy a magyar irodalmi életben korábban vita alakult ki akörül, hogy kinek a születésnapján ünnepeljék a magyar próza napját. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) ugyanis felvetette, hogy a magyar prózát Esterházy Péter születésnapján ünnepeljék meg. Mezey szerint azonban április 14., Esterházy Péter születésnapja túlságosan közel esik az április 11-i magyar költészet napjához. Hasonló okból vetették el Krúdy Gyula születésnapját, október 21-ét is, amely az 1956-os forradalom évfordulójához lett volna túl közel.

Szentmártoni János elmondta azt is: hétfőn megbeszélést folytattak a MKKE képviselőivel, ahol javasolták a szervezet számára, hogy esetleg Esterházy Péter-emléknapként emlékezzenek meg április 14-ről. A két szervezet megegyezett abban, közösen dolgoznak majd a magyar irodalom napja bevezetésén, amelyet szeptemberben rendeznének meg.

Erős Kinga, a Magyar Írószövetség titkára a február 18-i központi gála programját ismertette a sajtótájékoztatón. Az est részeként négy szerző – az erdélyi születésű Nagy Koppány Zsolt, illetve Végh Attila, Bene Zoltán és Weiner Sennyei Tibor – részvételével novellaíró versenyt rendeznek, bemutatják a teljes irodalmi életet lefedő Az év novellái antológiát, valamint lesz koncert és meghirdetnek egy határon túli középiskolásoknak szóló irodalmi pályázatot is.

A magyar széppróza napja megvalósításában mintegy 40 könyvtár is részt vesz.