// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Kétszeresen is második lett Simona Halep

// HIRDETÉS

Nemcsak az ausztrál nyílt bajnokság döntőjét, hanem a világranglista első helyét is elbukta a román teniszező.

Olyan már 17 alkalommal előfordult, hogy a női teniszezők világranglistájának első két helyezettje vívta egy Grand Slam-torna döntőjét, de hogy a mérkőzés egyben a világelsőségről is döntsön, az szombat délelőtt (helyi idő szerint este) történt meg Melbourne-ben, az ausztrál nyílt bajnokság fináléjában fordult elő először. Simona Halep és Caroline Wozniacki összecsapásán ugyanakkor két olyan játékos csapott össze, akik eddig úgy voltak világelsők, hogy még nem nyertek Grand Slam-versenyt: a román játékos a Roland Garros döntőjében kapott ki 2014-ben és 2017-ben, míg a dán a US Open fináléjában 2009-ben és 2014-ben. Igaz, neki legalább a világbajnokságnak megfelelő WTA Finals megnyerése összejött tavaly.

A Rod Laver Arenában este fél kilenckor is 32-33 fokos hőségben játszották a finálét, és mivel mindkét játékos elsősorban ellenfelei felőrlésére játszott az egész torna során, kódolva volt a martoni csata. Wozniacki kezdett jobban, de Halep 2-5 után is rövidítésre mentette az első szettet, behúzni azonban nem tudta. A másodikban viszont 3-3 után ő vette el ellenfele adogatását és egy ápolási szünet után ki is egyenlített. A döntő játszmában a fáradtság már rányomta a bélyegét a játékra, ekkor Wozniacki kért orvosi segítséget, és 4-4-ig mindketten csak egy-egy alkalommal tudták hozni a szervájukat, Ezután viszont már Wozniacki koncentrált jobban az egyre hosszabb labdamenetekben, és végül 7:6, 3:6, 6:4-re megnyerte karrierje első Grand Slam-tornáját.

A tornagyőzelemért Wozniacki 4 millió ausztrál dolláros (2,61 millió eurós) pénzdíjat kapott, Halepnek ennek fele járt. A román teniszezők közül így utoljára továbbra is  Virginia Ruzici nyert Grand Slam-tornát, 1978-ban a párizsi Roland Garrost, Halep pedig 16 hetes uralkodás után lekerült a világranglista éléről. Rajta kívül még három olyan  női játékos van, aki volt már világelső, de nincs egyéni Grand Slam-címe: a már visszavolnult orosz Dinara Szafina, valamint a szerb Jelena Jankovics és a cseh Karolina Plisková.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS