// 2026. szeptember 25., péntek // Eufrozina, Kende

Mit csinál egy spanyol színész Kolozsváron?

// HIRDETÉS

Zenés előadást rendez egy orosz drámaíró novellájából, amelynek ráadásul regény van a címében. Nemcsak a műfajok, a nézők sem kényelmesednek el.

Rendhagyó előadás lesz a Kolozsvári Állami Magyar Színház idei első bemutatója, a Regény nagybőgővel, ígérte Tompa Gábor igazgató az előadást beharangozó szerdai sajtótájékoztatón. Nemcsak azért, mert a társulat tagjaként már Kolozsváron élő spanyol színész, Paco Alfonsín rendezi, ez már a normális ügymenet része a magyar színházban. 

 

Az viszont nem normális, hogy ez még csak nem is low-budget, hanem egyenesen no-budget előadás, mert még semmit sem tudni a színház idei költségvetéséről. Ekkora anyagi bizonytalanságban még nem volt a színház az elmúlt húsz évben, jegyezte meg az igazgató, aki nehezményezte a kormány populista húzását, amellyel tavaly megemelte a stáb fizetését, előírta a dologi kiadások tíz százalékos csökkentését, az állami fenntartású kulturális intézmények idei költségvetését viszont még nem biztosította. 

 

Ennek legvalószínűbb következménye az lesz, hogy a gyártási költségek hiányában le kell mondjanak néhány előadás színpadra állításáról, mondta Tompa Gábor. Arról nem is beszélve, hogy év végén ismét Interferenciák fesztivált szervezne a színház, amelynek általában kétmillió lej az összköltsége, de még ennek finanszírozásáról sem tudnak semmit, és emiatt a fesztivál már lecsúszott néhány nemzetközi előadásról, amelyet nem tudtak idejében leszerződni.

 

 

Ötvös Kinga, Paco Alfonsín, Tompa Gábor, Viola Gábor a kolozsvári sajtótájékoztatón | Fotók: Biró István

 

Pénz nélkül és óriási lelkesedéssel vágtak bele a Regény nagybőgővel című Csehov-novella színpadra állításába, mondták el az alkotók. Paco Alfonsín évekkel ezelőtt annyira magára ismert Pitsikatoffban, a helyét kereső, az állandóan változó küldetésben elvesztődő Csehov-figurában, hogy egyből színpadon képzelte el, a saját alakításában, és örömmel vette elő a történetet, ahogy rendezési lehetőséget kapott Kolozsváron. Ahol az előadás abból a cinkosságból és szolidaritásból született, amelyet ő ebben a társulatban megtapasztalt.

 

Pitsikatoff (Viola Gábor) és Bibulova hercegnő (Ötvös Kinga) a novellában erdőben tévelyeg, az előadás viszont tengerpartra helyezi őket. Az erdővel a dél-spanyolországi Alfonsín nem tudott mit kezdeni, amikor viszont meglátta Carmencita Brojboiu díszlettervező fotóját egy vihar után homokkal befújt terasz székeiről, egyből tudta, hogy megtalálták a Regény nagybőgővel díszletét. 

 

A konkrét székeket aztán a színház kellékraktárában találták meg, illetve a román színház is kölcsönad párat, Demeter Kata dramaturggal pedig gondosan feliratozzák majd őket, mondta Brojboiu, hogy a nézők tudják, milyen relikviákon foglalnak helyet. Mert ha jól értettük, a nézők nem kényelmesen, egymás mellett ülnek majd a nézőtéren, hanem egymástól elszigetelve, a játéktér különböző pontjain, és nagyon egyéni szögekből látják majd az előadást. Magukra hagyatva, mint egy erdőben, készített fel az élményre a rendező.

 

 

Színpadkép nagybőgővel | Fotó: Biró István

 

A két szereplő egy adott ponton találkozó történetét a Farkas Loránd, Balla Szabolcs, Antal Attila és Bajusz Gábor alkotta zenekar dalokban meséli el. A dalszövegeket Gergely Edó írta, aki többször elutasította Paco Alfonsín felkérését, majd miután Alfonsín elfogadta az elutasítást, annyira felszabadult, hogy a korábbi, katasztrofikusnak érzett próbálkozás után könnyen és játékosan jöttek a dalszövegek, mesélte a meseíró, szakácskönyvszerző, jógaoktató és sokminden mással is foglalkozó Gergely Edó.

 

Ahogy a délspanyol kultúra, úgy a pizzicato is inkább ritmikus, nem melodikus, az előadás zenéje viszont egyáltalán nem spanyol ihletésű, válaszolta újságírói kérdésre Paco Alfonsín. A mesélő zenekarnak dekadens, kabaré- és Tiger Lillies-jellegű zenei világot képzelt, Pitsikatoffnak frusztrált dzsesszt, Bibulovának pedig Ötvös Kinga ajánlatára német operaszerű világot. Ismerősét, Alex Catona Kanadában élő zeneszerzőt kérte meg a dallamvilág kialakítására, aki 20-30 másodperces zenei mintákat küldött, a zenekar pedig ezekből alkotta meg az előadás zenéjét. A zenekar videón jelenik majd meg, a felvételeket egy folyton változó hátteret biztosító fémlerakatban készítették.

 

Valószínűleg nem csak a nézőtér lesz kényelmetlen a nézők számára, a mintegy 70 perces előadást ugyanis 18 éven felülieknek ajánlják. Január 13-án és 14-én, szombaton és vasárnap este nyolctól lehet megtekinteni. Jegyek itt, illetve a színház jegypénztárában kaphatók.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton
Székelyhon

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton

Leszakadt egy fémszerkezetű híd szerdán reggel a Bákó megyei Csobányosnál, miután egy nehéz munkagép haladt át rajta.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS