Mit csinál egy spanyol színész Kolozsváron?

A Főtér ajánlja

Szerző: szabot
2018. január 10., 18:15

Zenés előadást rendez egy orosz drámaíró novellájából, amelynek ráadásul regény van a címében. Nemcsak a műfajok, a nézők sem kényelmesednek el.

Rendhagyó előadás lesz a Kolozsvári Állami Magyar Színház idei első bemutatója, a Regény nagybőgővel, ígérte Tompa Gábor igazgató az előadást beharangozó szerdai sajtótájékoztatón. Nemcsak azért, mert a társulat tagjaként már Kolozsváron élő spanyol színész, Paco Alfonsín rendezi, ez már a normális ügymenet része a magyar színházban.

Az viszont nem normális, hogy ez még csak nem is low-budget, hanem egyenesen no-budget előadás, mert még semmit sem tudni a színház idei költségvetéséről. Ekkora anyagi bizonytalanságban még nem volt a színház az elmúlt húsz évben, jegyezte meg az igazgató, aki nehezményezte a kormány populista húzását, amellyel tavaly megemelte a stáb fizetését, előírta a dologi kiadások tíz százalékos csökkentését, az állami fenntartású kulturális intézmények idei költségvetését viszont még nem biztosította.

Ennek legvalószínűbb következménye az lesz, hogy a gyártási költségek hiányában le kell mondjanak néhány előadás színpadra állításáról, mondta Tompa Gábor. Arról nem is beszélve, hogy év végén ismét Interferenciák fesztivált szervezne a színház, amelynek általában kétmillió lej az összköltsége, de még ennek finanszírozásáról sem tudnak semmit, és emiatt a fesztivál már lecsúszott néhány nemzetközi előadásról, amelyet nem tudtak idejében leszerződni.

Ötvös Kinga, Paco Alfonsín, Tompa Gábor, Viola Gábor a kolozsvári sajtótájékoztatón | Fotók: Biró István

Pénz nélkül és óriási lelkesedéssel vágtak bele a Regény nagybőgővel című Csehov-novella színpadra állításába, mondták el az alkotók. Paco Alfonsín évekkel ezelőtt annyira magára ismert Pitsikatoffban, a helyét kereső, az állandóan változó küldetésben elvesztődő Csehov-figurában, hogy egyből színpadon képzelte el, a saját alakításában, és örömmel vette elő a történetet, ahogy rendezési lehetőséget kapott Kolozsváron. Ahol az előadás abból a cinkosságból és szolidaritásból született, amelyet ő ebben a társulatban megtapasztalt.

Pitsikatoff (Viola Gábor) és Bibulova hercegnő (Ötvös Kinga) a novellában erdőben tévelyeg, az előadás viszont tengerpartra helyezi őket. Az erdővel a dél-spanyolországi Alfonsín nem tudott mit kezdeni, amikor viszont meglátta Carmencita Brojboiu díszlettervező fotóját egy vihar után homokkal befújt terasz székeiről, egyből tudta, hogy megtalálták a Regény nagybőgővel díszletét.

A konkrét székeket aztán a színház kellékraktárában találták meg, illetve a román színház is kölcsönad párat, Demeter Kata dramaturggal pedig gondosan feliratozzák majd őket, mondta Brojboiu, hogy a nézők tudják, milyen relikviákon foglalnak helyet. Mert ha jól értettük, a nézők nem kényelmesen, egymás mellett ülnek majd a nézőtéren, hanem egymástól elszigetelve, a játéktér különböző pontjain, és nagyon egyéni szögekből látják majd az előadást. Magukra hagyatva, mint egy erdőben, készített fel az élményre a rendező.

Színpadkép nagybőgővel | Fotó: Biró István

A két szereplő egy adott ponton találkozó történetét a Farkas Loránd, Balla Szabolcs, Antal Attila és Bajusz Gábor alkotta zenekar dalokban meséli el. A dalszövegeket Gergely Edó írta, aki többször elutasította Paco Alfonsín felkérését, majd miután Alfonsín elfogadta az elutasítást, annyira felszabadult, hogy a korábbi, katasztrofikusnak érzett próbálkozás után könnyen és játékosan jöttek a dalszövegek, mesélte a meseíró, szakácskönyvszerző, jógaoktató és sokminden mással is foglalkozó Gergely Edó.

Ahogy a délspanyol kultúra, úgy a pizzicato is inkább ritmikus, nem melodikus, az előadás zenéje viszont egyáltalán nem spanyol ihletésű, válaszolta újságírói kérdésre Paco Alfonsín. A mesélő zenekarnak dekadens, kabaré- és Tiger Lillies-jellegű zenei világot képzelt, Pitsikatoffnak frusztrált dzsesszt, Bibulovának pedig Ötvös Kinga ajánlatára német operaszerű világot. Ismerősét, Alex Catona Kanadában élő zeneszerzőt kérte meg a dallamvilág kialakítására, aki 20-30 másodperces zenei mintákat küldött, a zenekar pedig ezekből alkotta meg az előadás zenéjét. A zenekar videón jelenik majd meg, a felvételeket egy folyton változó hátteret biztosító fémlerakatban készítették.

Valószínűleg nem csak a nézőtér lesz kényelmetlen a nézők számára, a mintegy 70 perces előadást ugyanis 18 éven felülieknek ajánlják. Január 13-án és 14-én, szombaton és vasárnap este nyolctól lehet megtekinteni. Jegyek itt, illetve a színház jegypénztárában kaphatók.

Különvélemény

Miért szeretik jelenleg jobban az RMDSZ-t a románok, mint a magyarok?

Varga László Edgár

És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?

Amikor újra felébredt a szekusállam Romániában

Szántai János

Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.

Nagyítás

Ezért nem lesznek előrehozott választások Romániában

Fall Sándor

Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.

Csodaszép természetfilm a Duna-deltáról – akkor él igazán, ha békén hagyjuk

Sánta Miriám

A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?

// ez is érdekelheti

A rendszerváltás után sem volt menekvés a történelem öleléséből

Főtér

Különvélemény