// 2026. október 11., vasárnap // Brigitta

Mit csinál egy spanyol színész Kolozsváron?

// HIRDETÉS

Zenés előadást rendez egy orosz drámaíró novellájából, amelynek ráadásul regény van a címében. Nemcsak a műfajok, a nézők sem kényelmesednek el.

Rendhagyó előadás lesz a Kolozsvári Állami Magyar Színház idei első bemutatója, a Regény nagybőgővel, ígérte Tompa Gábor igazgató az előadást beharangozó szerdai sajtótájékoztatón. Nemcsak azért, mert a társulat tagjaként már Kolozsváron élő spanyol színész, Paco Alfonsín rendezi, ez már a normális ügymenet része a magyar színházban. 

 

Az viszont nem normális, hogy ez még csak nem is low-budget, hanem egyenesen no-budget előadás, mert még semmit sem tudni a színház idei költségvetéséről. Ekkora anyagi bizonytalanságban még nem volt a színház az elmúlt húsz évben, jegyezte meg az igazgató, aki nehezményezte a kormány populista húzását, amellyel tavaly megemelte a stáb fizetését, előírta a dologi kiadások tíz százalékos csökkentését, az állami fenntartású kulturális intézmények idei költségvetését viszont még nem biztosította. 

 

Ennek legvalószínűbb következménye az lesz, hogy a gyártási költségek hiányában le kell mondjanak néhány előadás színpadra állításáról, mondta Tompa Gábor. Arról nem is beszélve, hogy év végén ismét Interferenciák fesztivált szervezne a színház, amelynek általában kétmillió lej az összköltsége, de még ennek finanszírozásáról sem tudnak semmit, és emiatt a fesztivál már lecsúszott néhány nemzetközi előadásról, amelyet nem tudtak idejében leszerződni.

 

 

Ötvös Kinga, Paco Alfonsín, Tompa Gábor, Viola Gábor a kolozsvári sajtótájékoztatón | Fotók: Biró István

 

Pénz nélkül és óriási lelkesedéssel vágtak bele a Regény nagybőgővel című Csehov-novella színpadra állításába, mondták el az alkotók. Paco Alfonsín évekkel ezelőtt annyira magára ismert Pitsikatoffban, a helyét kereső, az állandóan változó küldetésben elvesztődő Csehov-figurában, hogy egyből színpadon képzelte el, a saját alakításában, és örömmel vette elő a történetet, ahogy rendezési lehetőséget kapott Kolozsváron. Ahol az előadás abból a cinkosságból és szolidaritásból született, amelyet ő ebben a társulatban megtapasztalt.

 

Pitsikatoff (Viola Gábor) és Bibulova hercegnő (Ötvös Kinga) a novellában erdőben tévelyeg, az előadás viszont tengerpartra helyezi őket. Az erdővel a dél-spanyolországi Alfonsín nem tudott mit kezdeni, amikor viszont meglátta Carmencita Brojboiu díszlettervező fotóját egy vihar után homokkal befújt terasz székeiről, egyből tudta, hogy megtalálták a Regény nagybőgővel díszletét. 

 

A konkrét székeket aztán a színház kellékraktárában találták meg, illetve a román színház is kölcsönad párat, Demeter Kata dramaturggal pedig gondosan feliratozzák majd őket, mondta Brojboiu, hogy a nézők tudják, milyen relikviákon foglalnak helyet. Mert ha jól értettük, a nézők nem kényelmesen, egymás mellett ülnek majd a nézőtéren, hanem egymástól elszigetelve, a játéktér különböző pontjain, és nagyon egyéni szögekből látják majd az előadást. Magukra hagyatva, mint egy erdőben, készített fel az élményre a rendező.

 

 

Színpadkép nagybőgővel | Fotó: Biró István

 

A két szereplő egy adott ponton találkozó történetét a Farkas Loránd, Balla Szabolcs, Antal Attila és Bajusz Gábor alkotta zenekar dalokban meséli el. A dalszövegeket Gergely Edó írta, aki többször elutasította Paco Alfonsín felkérését, majd miután Alfonsín elfogadta az elutasítást, annyira felszabadult, hogy a korábbi, katasztrofikusnak érzett próbálkozás után könnyen és játékosan jöttek a dalszövegek, mesélte a meseíró, szakácskönyvszerző, jógaoktató és sokminden mással is foglalkozó Gergely Edó.

 

Ahogy a délspanyol kultúra, úgy a pizzicato is inkább ritmikus, nem melodikus, az előadás zenéje viszont egyáltalán nem spanyol ihletésű, válaszolta újságírói kérdésre Paco Alfonsín. A mesélő zenekarnak dekadens, kabaré- és Tiger Lillies-jellegű zenei világot képzelt, Pitsikatoffnak frusztrált dzsesszt, Bibulovának pedig Ötvös Kinga ajánlatára német operaszerű világot. Ismerősét, Alex Catona Kanadában élő zeneszerzőt kérte meg a dallamvilág kialakítására, aki 20-30 másodperces zenei mintákat küldött, a zenekar pedig ezekből alkotta meg az előadás zenéjét. A zenekar videón jelenik majd meg, a felvételeket egy folyton változó hátteret biztosító fémlerakatban készítették.

 

Valószínűleg nem csak a nézőtér lesz kényelmetlen a nézők számára, a mintegy 70 perces előadást ugyanis 18 éven felülieknek ajánlják. Január 13-án és 14-én, szombaton és vasárnap este nyolctól lehet megtekinteni. Jegyek itt, illetve a színház jegypénztárában kaphatók.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
Főtér

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Krónika

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá

Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!
Főtér

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Székelyhon

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette

Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Krónika

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen

Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Székelyhon

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte

Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS