// 2026. október 23., péntek // Köztársaság kikiált., Gyöngyi

Mit csinál egy spanyol színész Kolozsváron?

// HIRDETÉS

Zenés előadást rendez egy orosz drámaíró novellájából, amelynek ráadásul regény van a címében. Nemcsak a műfajok, a nézők sem kényelmesednek el.

Rendhagyó előadás lesz a Kolozsvári Állami Magyar Színház idei első bemutatója, a Regény nagybőgővel, ígérte Tompa Gábor igazgató az előadást beharangozó szerdai sajtótájékoztatón. Nemcsak azért, mert a társulat tagjaként már Kolozsváron élő spanyol színész, Paco Alfonsín rendezi, ez már a normális ügymenet része a magyar színházban. 

 

Az viszont nem normális, hogy ez még csak nem is low-budget, hanem egyenesen no-budget előadás, mert még semmit sem tudni a színház idei költségvetéséről. Ekkora anyagi bizonytalanságban még nem volt a színház az elmúlt húsz évben, jegyezte meg az igazgató, aki nehezményezte a kormány populista húzását, amellyel tavaly megemelte a stáb fizetését, előírta a dologi kiadások tíz százalékos csökkentését, az állami fenntartású kulturális intézmények idei költségvetését viszont még nem biztosította. 

 

Ennek legvalószínűbb következménye az lesz, hogy a gyártási költségek hiányában le kell mondjanak néhány előadás színpadra állításáról, mondta Tompa Gábor. Arról nem is beszélve, hogy év végén ismét Interferenciák fesztivált szervezne a színház, amelynek általában kétmillió lej az összköltsége, de még ennek finanszírozásáról sem tudnak semmit, és emiatt a fesztivál már lecsúszott néhány nemzetközi előadásról, amelyet nem tudtak idejében leszerződni.

 

 

Ötvös Kinga, Paco Alfonsín, Tompa Gábor, Viola Gábor a kolozsvári sajtótájékoztatón | Fotók: Biró István

 

Pénz nélkül és óriási lelkesedéssel vágtak bele a Regény nagybőgővel című Csehov-novella színpadra állításába, mondták el az alkotók. Paco Alfonsín évekkel ezelőtt annyira magára ismert Pitsikatoffban, a helyét kereső, az állandóan változó küldetésben elvesztődő Csehov-figurában, hogy egyből színpadon képzelte el, a saját alakításában, és örömmel vette elő a történetet, ahogy rendezési lehetőséget kapott Kolozsváron. Ahol az előadás abból a cinkosságból és szolidaritásból született, amelyet ő ebben a társulatban megtapasztalt.

 

Pitsikatoff (Viola Gábor) és Bibulova hercegnő (Ötvös Kinga) a novellában erdőben tévelyeg, az előadás viszont tengerpartra helyezi őket. Az erdővel a dél-spanyolországi Alfonsín nem tudott mit kezdeni, amikor viszont meglátta Carmencita Brojboiu díszlettervező fotóját egy vihar után homokkal befújt terasz székeiről, egyből tudta, hogy megtalálták a Regény nagybőgővel díszletét. 

 

A konkrét székeket aztán a színház kellékraktárában találták meg, illetve a román színház is kölcsönad párat, Demeter Kata dramaturggal pedig gondosan feliratozzák majd őket, mondta Brojboiu, hogy a nézők tudják, milyen relikviákon foglalnak helyet. Mert ha jól értettük, a nézők nem kényelmesen, egymás mellett ülnek majd a nézőtéren, hanem egymástól elszigetelve, a játéktér különböző pontjain, és nagyon egyéni szögekből látják majd az előadást. Magukra hagyatva, mint egy erdőben, készített fel az élményre a rendező.

 

 

Színpadkép nagybőgővel | Fotó: Biró István

 

A két szereplő egy adott ponton találkozó történetét a Farkas Loránd, Balla Szabolcs, Antal Attila és Bajusz Gábor alkotta zenekar dalokban meséli el. A dalszövegeket Gergely Edó írta, aki többször elutasította Paco Alfonsín felkérését, majd miután Alfonsín elfogadta az elutasítást, annyira felszabadult, hogy a korábbi, katasztrofikusnak érzett próbálkozás után könnyen és játékosan jöttek a dalszövegek, mesélte a meseíró, szakácskönyvszerző, jógaoktató és sokminden mással is foglalkozó Gergely Edó.

 

Ahogy a délspanyol kultúra, úgy a pizzicato is inkább ritmikus, nem melodikus, az előadás zenéje viszont egyáltalán nem spanyol ihletésű, válaszolta újságírói kérdésre Paco Alfonsín. A mesélő zenekarnak dekadens, kabaré- és Tiger Lillies-jellegű zenei világot képzelt, Pitsikatoffnak frusztrált dzsesszt, Bibulovának pedig Ötvös Kinga ajánlatára német operaszerű világot. Ismerősét, Alex Catona Kanadában élő zeneszerzőt kérte meg a dallamvilág kialakítására, aki 20-30 másodperces zenei mintákat küldött, a zenekar pedig ezekből alkotta meg az előadás zenéjét. A zenekar videón jelenik majd meg, a felvételeket egy folyton változó hátteret biztosító fémlerakatban készítették.

 

Valószínűleg nem csak a nézőtér lesz kényelmetlen a nézők számára, a mintegy 70 perces előadást ugyanis 18 éven felülieknek ajánlják. Január 13-án és 14-én, szombaton és vasárnap este nyolctól lehet megtekinteni. Jegyek itt, illetve a színház jegypénztárában kaphatók.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van
Főtér

Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van

Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.

Katonai toborzás Romániában: 45 éves korig várják a jelentkezőket
Krónika

Katonai toborzás Romániában: 45 éves korig várják a jelentkezőket

Országszerte 2172 hivatásos katonai állást hirdetett meg a román védelmi minisztérium. A hétfőn kezdődött toborzási kampányban 18 és 45 év közötti jelentkezőket várnak, akiknek legalább tíz osztály elvégzéséről szóló bizonyítványuk van.

Klaus Iohannishoz képest Nicușor Dan és élettársa valósággal ül a közpénzen
Főtér

Klaus Iohannishoz képest Nicușor Dan és élettársa valósággal ül a közpénzen

Továbbá: jaj, nektek, állattenyésztők, jön a vega népmozgalom, Gigi Becali megadta a hangot. És halleluja, a liberálisok megszavazták a Niculescu-kormányt, persze, nem jó kedvükben.

Bizalmat kapott a Niculescu-kormány
Székelyhon

Bizalmat kapott a Niculescu-kormány

Együttes ülésén szavazott a képviselőház és a szenátus kedden délután a Luca Niculescu-kormány beiktatásáról. A kabinet végül megkapta a beiktatásához szükséges szavazatszámot.

Elrettentő példaként emlegette Romániát Magyar Péter
Krónika

Elrettentő példaként emlegette Romániát Magyar Péter

Romániával példálózott Magyar Péter miniszterelnök, amikor az Országgyűlésben a jövő évi költségvetés kapcsán a túlköltekezés veszélyire figyelmeztetett.

Megköszönte Tánczos Barna, hogy miniszterelnök-helyettesként, pénzügyminiszterként és ügyvivő tárcavezetőként is dolgozhatott
Székelyhon

Megköszönte Tánczos Barna, hogy miniszterelnök-helyettesként, pénzügyminiszterként és ügyvivő tárcavezetőként is dolgozhatott

Megtiszteltetés és óriási felelősség volt Románia miniszterelnök-helyetteseként képviselni a magyar közösséget, és felelősséggel dolgozni a kormányban – írta szerda délutáni posztjában Tánczos Barna, az RMDSZ szenátora.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS