Valóban ilyen gyászos, áldozati hangvételű himnuszt érdemel Románia?
A himnusz a tévéműsorok végén és minden egyes csülkös ünnepen 30 éve felébredésre szólítja a románokat. Az álom, amelybe mélyedünk, kétségtelenül „halálos”, tekintettel arra, hogy már ennyi évtizede énekeljük ezt a himnuszt, és úgy tűnik, hogy még senki sem ébredt fel.
Miközben mi álmunkban „szabadság”-ot kiáltunk és átfordulunk a másik oldalunkra, más nemzetek tettekkel töltik meg a történelemkönyv oldalait. A „les enfants de la patrie” repülőket építenek és válogatott borokkal és tejtermékekkel gyarmatosítják a gyomrunkat. Hogyan is lehetne másképp, hiszen ők a Marseillaise üteméhez igazították a létüket, mely himnusz már az első versszakában arról tájékoztatja őket, hogy ma dicsőséges nap van. Melyik ma? Minden ma.
Miközben mi, „barbár zsarnokok” és „kegyetlen ellenségek” áldozatai, hason fekve horkolunk a történelem pincéjében, az amerikaiak sürögnek-forognak a „the land of the free and the home of the brave”-ben. Zászlójuk csillagaival a szemükben és a minden tervük alapjául megtett Istennel az amerikaiak kényükre-kedvükre járják a világot, és erkölcsből, fegyelemből és gazdaságból leckéztetnek minket rendszeresen.
Miközben mi, a magunk himnuszával, azon kínlódunk, hogy kifacsarjunk a DNS-ünkből egy maréknyi törvényt, amelyek akár közvetve is Rómához kötnének minket, az angolok a maguk himnuszával a királynő körül sorakoznak fel szorosan. A királynő szigetre elbarikádozott és elbrexitezett alattvalói csodálatos országot festenek szavakból, és azt kérik Istentől, adja meg nekik mindazt, ami megadható.
Félénken nézek más népekre és visszasírom azokat az időket, amikor – gyermekként – olyan himnusz ütemét követték lépteim, amelyben Románia szép volt. Visszasírom azokat a fűtetlen és fénytelen reggeleket, amikor örömmel énekeltük: „trei culori cunosc pe lume, ce le ţin ca sfânt odor” (a szerző itt rosszul emlékszik: a „három színt ismerek a világon, melyeket szent ékszerként őrzök” az eredeti, Ciprian Porumbescu által írt mű és nem a kommunista korszakban átírt változat részlete – szerk.).
Lehet, hogy gyermekeink olyan himnuszt érdemelnek, amely más ütemet adhat a lépteiknek, másképp irányíthatja a gondolataikat és fényesebb távlatokat nyújthat. Vagy ki tudja, talán hosszabb, gyógyító álomra van szükségünk. És ha már nem akarunk előmászni a pincéből, ahova a „barbár zsarnokok” süllyesztettek minket, legalább az álmunk legyen nyugodt, „szabadsággal” és kérdőn felemelt szemöldökű ősök árnyékaival terhelt rémálmoktól mentes.
Ebben az esetben egy kedves, nem túl sok szakaszos altatódalt kellene választanunk. És rendszeresen öleljük át egymást az importcukorkákból készült 'coliva' (ortodox és görögkatolikus halotti toron felszolgált sajátos süteményféle – szerk.) mellett, azt kívánva egymásnak: „Szép álmokat, román!”
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.
A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.
Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.
Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.
Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.
Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.