Már nem összevissza, hanem összehangoltan autonómiáznak az erdélyi magyar pártok

Közös állásfoglalást írt alá hétfőn az autonómia-elképzelések összehangolásáról az RMDSZ, az MPP és az EMNP elnöke az RMDSZ ügyvezető elnökségi székházában. Az, hogy pontosan mi áll a megállapodásban, abban a pillanatban csak Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, Biró Zsolt MPP-elnök és Szilágyi Zsolt EMNP-elnök tudta, ugyanis a szöveget közvetlenül közös sajtótájékoztatójuk előtt véglegesítették. Az autonómiaelképzelések közös elvi alapjai szerepelnek benne, határidők viszont nem, tudtuk meg a sajtótájékoztatón.

 

FRISSÍTÉS: Az RMDSZ végre elküldte a megállapodás szövegét, ide kattintva olvasható.

Az erdélyi magyarság autonómiaigényét először kimondó 1992-es kolozsvári nyilatkozat tavalyi 25. évfordulóján vetődött fel az elvi megállapodás szükségessége, mondta Kelemen Hunor, aki egyaránt cáfolta, hogy a most tető alá hozott egyezmény Szili Katalin vagy a magyarországi Fidesz-kormány nyomására született volna meg, vagy mert Kulcsár-Terza József egyénileg nyújtotta be karácsony előtt a román parlamentbe a Székely Nemzeti Tanács autonómiatervezetét. 

 

Szilágyi Zsolt szerint az évforduló volt az apropó, de évek óta tárgyalnak az autonómiatörekvések összehangolásáról. Viták voltak és lesznek közöttük, de arra számít, hogy a közös értékek mellett az autonómiát célzó cselekvéseket is össze tudják majd hangolni.

 

Az aláírás után Kelemen Hunor kijelentette: az Erdély és Románia egyesülését egyoldalúan kinyilvánító 1918-as román gyulafehérvári nyilatkozat centenáriuma alkalom arra, hogy párbeszéd induljon a román többségi társadalommal az erdélyi magyarság autonómiaigényéről, azokról a törvényhozási és közigazgatási eszközökről, amelyekkel eleget lehet tenni az erdélyi magyar közösség jogos igényeinek, ami a kulturális önazonosság és anyanyelv megőrzését illeti.

 

2018-ban is őszintén kell beszélni, a román többséget meg kell győzni, hogy a különböző autonómiaformák nem vesznek el tőlük semmit – hangsúlyozta Kelemen. Mi több, az autonómia a legerősebb lojalitásnyilatkozat, jelentette ki Szilágyi Zsolt, aki szerint látni kell, hogy a különböző nemzetiségek együttélésének ez az eszköze békét, biztonságot, jólétet hozott Európában, miért ne válna be a magyarok és románok együttélési módjaként olyan körülmények között, ahol se a magyar, se a román nemzet határai nem esnek egybe az országhatárokkal.

 

Ugyan a román állam száz éve nem tartja be a gyulafehérvári autonómiaígéretet, az erdélyi magyar közösség szerinte azért vesz részt továbbra is értékteremtőként, törvénytisztelő állampolgárként az ország életében és a hazai politikai életben, mert bízik benne, hogy Románia jobbá tehető, olyan országgá változtatható, amely nemcsak a románok számára jelenthet hazát, hanem az erdélyi magyarok számára is.

 

Az is mutatta, mennyire eltérőek az elképzelések az autonómiák gyakorlatba ültetéséről, hogy míg Kelemen Hunor szerint ehhez a romániai alkotmány kiegészítésére lenne szükség (bevenni a régiót mint közigazgatási egységet), Szilágyi Zsolt EMNP-elnök ezt nem tartja szükségesnek, politikai akarat kellene csupán a területi autonómiaformák kialakításához. Kelemen Hunor egyenesen új alkotmányt tartana ideális megoldásnak, de szerinte kizárt, hogy ezzel belátható időn belül foglalkozna a román politikai elit.

 

 

 

Az autonómia-törvények mellett viszont kiállnak, függetlenül attól, hogy ki nyújtotta be melyik politikai szervezet tervezetét, nyugtatott meg Kelemen Hunor. Kulcsár-Terza József, az MPP-nek RMDSZ-színekben megválasztott képviselője az SZNT tervezetét nyújtotta be tavaly december végén, és annak ellenére, hogy már létezik az RMDSZ és az MPP közös tervezete is, amikor az SZNT-javaslat a szakbizottságok asztalára kerül, az RMDSZ honatyái ezeken a fórumokon is el fogják magyarázni és meg fogják azt védeni, jelentette ki Kelemen. Az RMDSZ-frakció eddig minden olyan autonómiastatútumot megszavazott, amely a parlament plénuma elé került, a parlament többsége azonban mindegyiket elutasította eddig: az RMDSZ törvényjavaslatát a kulturális autonómiáról, illetve az SZNT tervezetét már kétszer is.

 

Biró Zsolt elmagyarázta, hogy párttársa, Kulcsár-Terza József becsületbeli kötelességének tekintette, hogy kampányígéretéhez hűen még tavaly benyújtsa a parlamentnek az SZNT tervezetét. Képviselőtársa egyúttal a Székely Nemzeti Tanács küldötte is. Ő maga nem írta alá kezdeményezőként ezt a törvényjavaslatot, de fontosnak tartja, hogy pártja, az MPP melegen tartsa a témát, és közvitát generáljon róla. Az egyetlen politikai nyomás, amely hat az erdélyi magyar pártok összefogására, az a választási törvény, jelentette ki Biró, aki szerint az MPP és az RMDSZ összefogása nélkül egyik szervezet sem ugrotta volna meg az öt százalékos parlamenti küszöböt.