// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Folklór, rongyrázás, nacionalizmus

// HIRDETÉS

A nem autentikus folklór terjedése nemcsak a jó ízlés válságának a jele, hanem a „románkodás” túlpörgetésének is.

A legutóbbi szilveszterkor is a népzene valóságos inflációját tapasztalhattam a tévéadóinkon. A Ceauşescu-rezsim hatékony ideológiai fegyvert látott a folklórban. Egyrészt a népzenét nagy becsben tartották a kommunista pártot és vezérét magasztoló, „Megéneklünk Románia” típusú dicsőítő előadásokon. Másrészt mindenféle hamisított termékeket dobtak piacra „új folklór” néven, melyek annak boldogságát énekelték meg, hogy a nép kollektív mezőgazdasági szövetkezetekben vagy a gyárakban és üzemekben dolgozhat.

 

Ez az erőltetett „új folklór” mára eltűnt, de helyét egy sor önismétlő, gyatra szövegű és kiszámítható dalvezetésű ének vette át. Ne feledkezzünk meg a mánelék inváziójáról sem, amelyek a vulgaritás és az ízléstelenség diadalát jelzik.

 

Mindenesetre a szilveszter éjszakáján varietéműsorokat sugárzó tévék, a közszolgálatival az élen, jelentős műsoridőt szenteltek a népzenének. Ezt a modellt az egyik szenzációhajhász és durva propagandát folytató hírcsatorna vitte tökélyre. Ez az adó egy korábban már kipróbált felállást elevenített fel: egy helyre hozta össze a műsor készítőit, a népzenei előadókat és a kimondottan e célból a stúdióba meghívott politikusokat. 

 

Ebből aztán görcsösen ízléstelen, nevetséges szökdécselés, siralmas exhibicionizmus lett. De – jól sejtik – a műsornak nagyon nagy nézettsége volt.

 

Eddig is tudtuk, hogy a magukat ott kiviselő politikusok nevetséges alakok. De úgy gondolták, hogy azok a majomkodások bejönnek a választóknak. A nem autentikus folklór terjedése nemcsak a jó ízlés válságának a jele, hanem a „románkodás” túlpörgetésének is, főleg most, amikor a kormánypártok sértve érzik magukat a nyugati államok igazságszolgáltatási törvények módosítására adott reakcióitól.

 

Az év végén sugározták Tudor Gheorghe koncertjét is a maga tősgyökerességet hangsúlyozó retorikájával, valamint Dan Puric műsorát, lehangolóan pszeudo-filozofikus delíriumát, amelyben „ősi” hagyományokat és erényeket dicsőít. Az is aggasztó tünet, hogy ezek az előadások hipnotizáltnak tűnő közönséggel dugig telt termekben zajlottak. A nacionalista húrok kitartó pengetése pedig, tudjuk jól, veszélyes játék.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS