Megkezdődött a szavazás csütörtök reggel Katalóniában, Spanyolország autonóm tartományában, ahol öt éven belül már harmadszor tartanak helyi parlamenti választásokat.

A szavazóhelyiségek reggel 9 és este 20 óra között tartanak nyitva 947 katalán településen, ahol összesen 5,5 millió szavazásra jogosult adhatja le szavazatát.

Munkanap lévén a nyitás előtt már egy órával több szavazóhelyiségnél sorokat lehetett látni.

Katalóniában 2006 óta nem tartottak munkanapon választásokat, hagyományosan mindig vasárnap rendezik meg őket. Az elemzők szerint ez a döntés is hozzájárul a várhatóan igen magas, a felmérések szerint 80-82 százalékos részvételi arányhoz. Legutóbb, két évvel ezelőtt ez az arány 75 százalék volt.

A választók 135 parlamenti képviselő helyről dönthetnek, de a tét egyben a katalán függetlenségi törekvések folytatásának sorsa is.

A legutolsó közvélemény-kutatások többsége

a függetlenségi pártok táborát némileg erősebbnek mutatja, de nem eléggé erősnek ahhoz, hogy a parlamentben megszerezzék a kormányalakításhoz szükséges többséget.

Az sem zárható ki, hogy a választások után nem tud új kormány alakulni Katalóniában, és rövid időn belül ismét választásokat kell tartani.

A jogszabályok szerint a választások után az új katalán törvényhozásnak legkésőbb január 23-ig meg kell alakulnia, az új elnököt pedig február 6-ig kell megválasztania.

Katalóniában az előrehozott parlamenti választások kiírását október 27-én jelentette be Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök, miután feloszlatta a korábbi helyi törvényhozást, és menesztette a katalán kormányt.

Minderre a spanyol szenátustól kapott jóváhagyást az alkotmány 155-ös cikke alapján még aznap, hogy a Madrid által illegálisnak nyilvánított függetlenségi népszavazás nyomán a katalán függetlenség kinyilvánításáról fogadott el határozatot a barcelonai parlament.

A Mariano Rajoy vezette konzervatív spanyol kormány szerint a referendum megrendezését tiltják az ország törvényei,

ezért igyekeztek azt megakadályozni, míg a katalán vezetés mindent megtett annak érdekében, hogy megtartsák a voksolást.

A spanyol hatóságok aznap igyekeztek meggátolni a szavazóhelyiségek kinyitását, a rendőri fellépés erőszakba torkollott.   

A történtek hatására heteken át folyamatosak voltak a tüntetések a rendőri erőszak ellen Katalónia-szerte.

A katalán kormány a népszavazást eredményesnek ítélte, annak ellenére, hogy a szavazás hitelességét nem biztosították a választásokon szokásos törvényes garanciák.

Adataik szerint 2,28 millióan szavaztak a referendumon, ami 43 százalékos részvételi arányt jelent. Katalónia függetlenségére 2,04 millióan voksoltak, ez a leadott szavazatok 90,18 százalékát jelenti. Ugyanerre több mint 177 ezren mondtak nemet (7,83 százalék).

Carles Puigdemont katalán elnök korábban azt mondta: kinyilvánítja Katalónia elszakadását Spanyolországtól, ha többen szavaznak igennel, mint nemmel. Erről szóló parlamenti beszéde azonban sok kétséget hagyott, ezért a spanyol kormány többször is felszólította: tisztázza, hogy kinyilvánította-e Katalónia függetlenségét.

A spanyol legfőbb ügyész október 30-án kezdeményezett eljárást a leváltott  katalán kormány és a feloszlatott katalán parlament elnökségi tagjai ellen  lázadás, zendülés, hűtlen kezelés és egyéb bűncselekmények miatt arra hivatkozva, hogy „döntéseikkel és tetteikkel az elmúlt két év során intézményi válságot idéztek elő, amely a függetlenség egyoldalú kinyilvánításában tetőzött az alkotmány teljes semmibevételével október 27-én”.

A volt katalán kormány nyolc tagja előzetes letartóztatásba került, közülük hatan azóta már szabadlábon védekezhetnek.

Carles Puigdemont és volt kormányának négy tagja az eljárás elől Brüsszelbe utazott, amiért a spanyol hatóságok európai elfogatóparancsot adtak ki ellenük. Mielőtt a belga bíróság döntött volna a kiadatásról, visszavonták a kezdeményezést.

Az öt katalán politikus ellen érvényben maradt a spanyolországi letartóztatási parancs, így ők továbbra is a belga fővárosban tartózkodnak.