FRISSÍTÉS: Azt is megszavazta a plénum, amit Iordachéék elutasítottak
Botrányos előzmények után megszavazta kedd kora délután a szenátus plénuma a bírók és ügyészek jogállásáról szóló törvényt. Délelőtt az ellenzék javaslatait olvasták fel és szavazták le sorra, miközben az USR szenátorai a tüntetésekről már jól ismert, sárga kéz alakú, Mindenki az igazságügyért! feliratú táblákkal tiltakoztak az eljárás gépies, vitát kizáró módja ellen.
Mivel a PNL és a PMP is hiába kérte, hogy halasszák el a törvénymódosítás megvitatását és voksolását akkorra, mikor mindenki képbe kerül azzal, mi is szerepel most a szövegben, a teljes ellenzék kivonult az ülésteremből.
A PSD-ALDE többség az RMDSZ-szel együtt nemcsak hogy ellenszavazat nélkül megszavazta a bírák és ügyészek által is bírált törvényt, de elfogadta a kormánypárti Șerban Nicolae PSD-szenátor azon javaslatait is, amelyeket korábban a különbizottság elutasított.
Vagyis most éppen senki sem tudja, mi áll a bírók és ügyészek jogállásáról szóló törvényben. A ma elfogadott törvényt Klaus Iohannis államfő egyetlen alkalommal küldheti vissza a parlamentbe kihirdetés előtt, utána a honatyák az alkotmánybíróságon támadhatják meg.
Jóváhagyta a parlamenti különbizottság kedd este a bírák és ügyészek jogállásáról szóló jelentést a 2004/303-as törvényhez. A bírák és ügyészek statútumáról szóló törvény módosítását célzó tervezetet kedden vitatja meg a szenátus, amely a döntő ház az ügyben. A bizottságból 12 honatya támogatta, egy tartózkodott, hatan ellenezték a jelentés jóváhagyását.
A honatyák több módosítást is eszközöltek abban a tervezetben, amelyet előzőleg elfogadott a képviselőház. A módosításokról tegnap mintegy kilenc órán át tárgyaltak a bizottságban.
A módosítások között szerepel az a javaslat is, amely szerint az államfő egy alkalommal elutasíthatja az ügyészségek vezetőinek kinevezését. A Szociáldemokrata Párt és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége által benyújtott módosító indítvány a legfőbb ügyész, ennek helyettese, az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) vezetője, ennek helyettesei, illetve a Szervezett Bűnözés és Korrupcióellenes Ügyészség (DIICOT) vezetőjének kinevezési eljárását érinti. A korábbi verzió szerint az államfő nem utasíthatta el a Legfelső Bírói Tanács javaslatait az illető tisztségekre.
Egy másik friss módosítás azt tisztázza, hogyan kaphat kártérítést az, aki bizonyítottan bírósági tévedés áldozata lett. Az állam felelőssége nem mentesíti a bírákat a fegyelmi, polgári, vagy büntetőjogi felelősség alól, hogyha ezek „rosszindulatból, vagy súlyos hanyagságból” tévedéseket követtek el, és kárt okoztak az államnak – döntötte el hétfőn a különleges parlamenti bizottság.
A módosítás szerint a kárt szenvedett fél a pénzügyminisztérium ellen indított eljárással juthat kártérítéshez. A pénzügyminisztériumnak két hónapon belül értesítenie kell az Igazságszolgáltatási Felügyeletet (IJ), hogy az megvizsgálja, nem történt-e jogi tévedés az ügyben. Ha az IJ megállapítja, hogy a bíró vagy ügyész rosszindulatból, vagy súlyos hanyagságból követett el tévedést, az államnak kötelessége visszkeresetet indítania az elkövető ellen, hogy visszaszerezze a kártérítés összegét. Az államnak a jogerős ítélet kiközlésétől számított legtöbb hat hónapon belül ki kell fizetnie a kártérítést.
A különbizottság kedd délelőtt a büntető törvénykönyv és a büntető perrendtartás módosítása ügyében hallgatta meg az igazságügyi minisztert és a DIICOT főügyészét. Délután a másik két igazságügyi törvény módosításairól vitázik.