Mert a börtöntől sokkal, de sokkal jobban retteg.
Úgy tűnik, a kormánykoalícióhoz tartozó parlamenti képviselők nem akarnak visszakozni az igazságügyi törvények esetében, melyek módosítását már el is kezdték, elsőként egy ellenzék által alkotmányellenesnek tartott különleges bizottság keretében.
A vasárnap esti masszív tüntetés, amelyen nagyjából 50.000 embert vett részt Bukarestben és valószínűleg még legalább ennyi az ország nagyvárosaiban, nem változtatta meg a kormánykoalíciót alkotó pártok, a PSD (Szociáldemokrata Párt – a szerk.) és az ALDE (Liberálisok és Demokraták Szövetsége – a szerk.) vezetőinek elhatározását.
A két párt azért akarja módosítani az igazságügy alapvető törvényeit, hogy manipulálhassa ezt az utóbbi tíz évben teljes függetlenséghez jutó területet.
A hatályban lévő törvények jelenleg az elnöknek adnak lehetőséget arra, hogy a főügyészek, illetve a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék elnökének személyéről döntsön.
Románia elnöke egyáltalán nem díszlet, még akkor sem, ha a javaslat a szakminisztertől érkezik és átmegy a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácson (CSM) is. Egyrészről az elnök felelősséget vállal a kinevezésükért és közvetve a teljesítményükért is, másrészről specifikus eszközei vannak megvizsgálni a jelölteket, hogy zsarolhatók-e, nem dolgoznak-e valamelyik pártnak, egy idegen államnak, egy érdekcsoportnak, vagy akár a szervezett bűnözésnek.
Az elnök kiegyensúlyozza a dolgokat és fontos szűrő a jogi rendszer egészsége számára. Az emberek szeptember óta, amikor Tudorel Toader miniszter javaslatokat tett e törvények módosítására, szinte minden vasárnap utcára vonulnak tiltakozni, de az ő véleményük nem számít.
az intézmény működéséről szóló törvény módosításával.
A bukaresti parlamenti képviselők az előző napokban követett irányvonal mentén megszavazták, hogy Románia elnöke többé nem utasíthatja vissza bírók ügyésszé és ügyészek bíróvá kinevezését. A PSD és az ALDE egyelőre meghagyták az elnöknek a főügyészek kinevezésének hatáskörét, a saját javaslatukat szavazva le, hogy ne hajtsák a tüntetők malmára a vizet, de lehet, hogy ez az engedmény csak időhúzás és a dolgok a plenáris ülésen a PSD vezetője, Liviu Dragnea által kívánt formába kerülnek vissza, aki ellen az utca dühe irányul.
és amikor hétfőn azt kérdezték tőle, hogy bízik-e az OLAF-ban (Európai Bizottság Csalásellenes Hivatala), azonnal határozottan és igennel válaszolt. Az OLAF átiratot küldött a korrupcióellenes ügyészeknek, melynek alapján több személyt, köztük Liviu Dragneát is az európai pénzek elsikkasztásával vádolnak.
Az OLAF által felfedezett csalás meghaladja a 20 millió eurót. A DNA ügyészei a múlt héten zár alá helyezte Dragnea vagyonát arra az esetre, ha a bírók bűnösnek találják és a kár megtérítését írják elő.
A kormányfő a Parlamentre mutogat, mert ott folyik a vita az adótörvényről, melyet azért mégiscsak a kormány fogadott el sürgősségi rendelettel, mint ahogy az igazságügyi törvényeket módosító csomagról is.
Az Egyesült Államok nagykövete, Hans Klemm újra hangot adott Washington e módosításokkal szembeni aggodalmainak.
Azt mondta, hogy a térségben „Románia rendelkezik a leghitelesebb korrupcióellenes harccal” és bár még sok tennivaló van, „Románia kitűnő eredményekkel rendelkezik a korruptak megbüntetését illetően”.
Az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság pártjuktól függetlenül indított eljárásokat politikusok ellen, az amerikai nagykövet pedig attól tart, hogy mindezek megváltoznak majd azzal a tervezettel, amiről most a parlamentben vitáznak.
a néhai diktátorhoz, Nicolae Ceauşescuhoz hasonlóan Románia belügyeibe való beavatkozásról beszélve.
Lehetséges, hogy a bukaresti hatalom továbbra is egyformán semmibe veszi majd a Nyugatot és az Utcát, hogy elérje a céljait és rátegye a kezét az igazságszolgáltatásra.
A PSD vezetője, Liviu Dragnea most az újabb DNA-s aktájától jobban fél, mint a tüntetésektől, ezért mindent elkövet majd, hogy megússza.
Az igazságügyi törvények módosításával alapjaiban változtathatná meg a DNA-t, amit sok büntetőügyes társa is támogat.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
… a galaci család, amelynek otthonát elvitte a ruszki drón, kap egy új lakást a Ferrari-örökös nejétől… és a mindig mosolygós Victor Ponta végleg szakított a PSD-vel és hazafiasabb vizekre evez.
A 2019-es EP-választások alkalmával épp Tomac volt az, aki a kettős állampolgárságú romániai magyarok ellen hergelt, de összeállításunkban felidézzük az elmúlt tíz évnek a román és magyar állampolgársággal is rendelkezőkkel szembeni román narratíváját is.
A kollektív irigység, utálat, megosztottság zárójelbe teszi az egyéni teljesítményeket. Fontosabb pár félremagyarázott félmondat, mint egy egész életmű…
Viharokra figyelmeztető elsőfokú (sárga) riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán.
Éles vita dúlt a magyar Országgyűlésben a képviselők állampolgárságának nyilvánosságra hozatalát célzó mihazánkos kezdeményezésről. Gurzó Mária, a Tisza Párt képviselője tisztázta: soha nem rendelkezett román állampolgársággal.
Nemcsak a közúti forgalomban, hanem a gyalogosok által használt köztereken is balesetveszélyesen közlekednek sokan az elektromos rollerekkel Csíkszeredában. Ezért a városvezetés egy szabályzót készít, és korlátozásokat vezetnek be.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.