Úgy látszik, a helyi román nackósajtó egyszerűen nem tud betelni a Szent Korona Kolozsváron kiállított másolatával. Muszáj folyton írnia róla.
Túllép minden határon az Erdélyi Történelmi Múzeum vezetőségének szemtelensége az István magyar király koronájával kapcsolatos időszaki kiállítás.
hogy Románia Nemzeti Napja, a Nemzeti Kultúra Napja (január 15.) és a Nagy Egyesülés Centenáriumának szentelt rendezvényeket bevezető időszak környékén Magyarország királyainak koronáját állítják ki Erdély legnagyobb múzeumában, az intézmény képviselői közzétettek egy sajtóközleményt, amelyben arra mutatnak rá, hogy a magyarság számára jelkép értékű tárgyat tartalmazó kiállítás „kivételes multikulturális megnyilvánulás”. „A kiállítás kivételes multikulturális megnyilvánulás Közép-Európa utóbbi évezredének történelmére nézve, annak létrehozása és több helyszínen történő bemutatása az érintett kulturális intézmények közötti baráti kapcsolatokat tükrözi, mely intézmények megosztják egymással az európai örökség számára értéket képviselő kulturális tárgyakat”, mutat rá az Erdélyi Történelmi Múzeum. Valóban kivételes, mert e térségben, de még a világon sincs még egy olyan nép, mely megengedne, vagy akár csak arra gondolna, hogy elfogadjon az identitására nézve ennyire sértő megnyilvánulásokat. A kolozsvári múzeum vezetősége azt állítja, hogy a kiállítás „az érintett kulturális intézmények közötti baráti kapcsolatokat tükrözi, mely intézmények megosztják egymással az európai örökség számára értéket képviselő kulturális tárgyakat”.
amikor hasonló magyarországi intézmények olyan tárgyakat állítanak majd ki, melyek Avram Iancuhoz, Horeához, Cloşcához, Crişanhoz, a memorandistákhoz és – a nemzetiségek iránti tisztelet szellemében – akár Ştefan Ludwig Rothoz (Stephan Ludwig Roth – a szerk.) tartoztak.
Az Erdélyi Nemzeti Történelmi Múzeum (MNIT) által közzétett közleményből megtudjuk még, hogy István király koronája mellett a kiállítás kincstári kategóriába (arany, ezüst és bronz) tartozó érmeket is tartalmaz, melyek a Magyar Királyságon belüli koronázási rítust illusztrálják. „A koronázási érmek az évszázadok folyamán fontos szerepet játszottak a hatalom ábrázolásában. Ezeknek az érmeknek egy részét a koronázási ceremónia különböző szakaszaiban, vagy az azt követő ünnepek során osztották ki, másokat utólag készítettek ugyanezen esemény emlékére. Az első ilyen jellegű érmeket II. Lajos megkoronázása (1508) alkalmából készítették, a sorozat pedig a Miksa megkoronázásától (1563) a IV. Károly megkoronázásáig (1916) terjedő időszakot öleli fel. A kiállított tárgyak között van egy egyedi darab is, egy aranyozott ezüstérme, melyet a mantovai Eleonora Magdaléna Gonzaga (I. Lipót császár felesége) magyar királynévá koronázása alkalmából készítettek, mely esemény helyszíne Bratislava (Pozsony) volt, 1655-ben. Ez az érme, mely a jelenlegi ismeretek szerint az egyetlen ilyen jellegű tárgy, a MNIT Eszterházy-gyűjteményének része”, mutat rá az MNIT.
Tekintettel arra, hogy István király koronáját (valójában a másolatáról van szó – a szerk.) egy románok számára teljes mértékben különleges kontextusban hozzák Kolozsvárra, a Făclia megpróbálta kideríteni, hogy
Mégpedig azért, mert a törvény értelmében minden kulturális intézménynek kötelessége tematikus tevékenységekkel készülni a történelmi és kulturális töltetű ünnepekre. Tegnap – természetesen – semmit sem sikerült megtudnunk, a múzeum vezetősége azt üzente nekünk a szóvivőjén keresztül, hogy nyújtsunk be írásos kérelmet, vagy küldjünk elektronikus levelet, hogy válaszolni tudjanak.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.
Jövő héten jelenti be a kormány a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot. Két hónapos kiskutyát dobott ki az ablakon egy pașcani férfi.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) elnöke, Elena Costache azzal vádolja a kormányt, hogy „egyik napról a másikra” 65 évre akarja emelni a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárát, ami a rendszer összeomlásához vezethet.
Esszük a vízízű, papírízű zöldségeket és közben álmodozunk letűnt korok finomságairól. De mi ennek az oka?
Egy 70–80 méteres szakadékból került elő annak a motorosnak a holtteste, akit csütörtökön megtámadott egy medve a Transzfogarasi úton, a Vidraru-tó közelében.
Medve végzett egy olasz turistával a Transzfogarasi út Argeș megyei szakaszán – közölték a hatóságok csütörtökön.
Késsel fenyegetve csikartak ki egy idős férfitől 16 ezer lejt 20 méternyi ereszcsatorna felszerelésének „árát” négy ismeretlen, a férfi feljelentést tett a rendőrségen. Az elkövetőket 24 órára őrizetbe vették.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.