Országzászlóbotrány: fenyegettek a hatóságok

Fenyegetést, zsarolást, ígérgetést és hazudozást is bevetettek a román hatóságok annak érdekében, hogy megakadályozzák Sepsiszentgyörgyön november 15-én a történelmi magyar országzászló felvonását – állítja az eseményt szervező Magyar Polgári Párt (MPP) a Háromszék beszámolója szerint.

A párt sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke, Nagy Gábor Levente  kedden arról beszélt, valótlan állításokat tartalmaznak a megyei csendőrség, valamint a prefektúra által a rendezvény napján a sepsiszentgyörgyi önkormányzatnak küldött átiratok.

Elmondása szerint a csendőrség és a rendőrség képviselői is jelen voltak az engedélykérési egyeztetésen, és jóváhagyásukat adták a kiállításra, melynek részét képezte az akkori magyar országzászló (mely 1944-ig volt használatban) felvonása is. Az elnök szerint Bedő Zoltán az MPP részéről részletesen ismertette a tudnivalókat a lobogóról – elmondva azt is, hogy nem a magyar állam jelenlegi zászlaja –,

a hatóság képviselőinek pedig nem volt kifogásuk az engedély kibocsátása ellen.

Ehhez képest a november 15-én a városházára eljuttatott csendőrségi átiratban az szerepel, hogy sem zászlórúdról, sem lobogóról nem volt szó az engedélykérés során. Nagy Gábor elismerte, hogy a vonatkozó egyeztetésen elhangzottak minden részlete nem került be a tárgyalás jegyzőkönyvébe, viszont a hatósági képviselőket pontosan tájékoztatta párttársuk. Az elnök felidézte: annak ellenére, hogy az engedélyhez jóváhagyásukat adták, a csendőrség képviselői a helyszínen már arról beszéltek, terroristaként kezelik a szervezőket, amennyiben felvonják a zászlót. A hatósági átirat is egyébként a gyülekezési törvény azon passzusát hozta fel indoklásként, mely a szélsőséges, önkényuralmi jelképekre, valamint a kapcsolódó rendezvények tiltására vonatkozik.

„Ez önmagában minket különösebben nem zavart volna, az viszont, hogy

fel voltak készülve, hogy bármely eszközzel – így erőszakkal – is megakadályozzák a felvonást,

már más megvilágításba helyezte az egészet. Fél órával a kezdés előtt – annak ellenére, hogy reggel óta átiratokkal, fenyegetésekkel bombáztak minket – még úgy véltük, bármi áron felvonjuk az országzászlót, de ez végül a helyszínen megváltozott. Mérlegelnünk kellett” – fogalmazott Nagy Gábor.

Figyelembe vették, hogy a mintegy hat-hétszáz résztvevő között sok a gyerek, idős és a nő, továbbá nagyjából 250 állig felfegyverzett rendőrt és csendőrt vezényeltek ki. Ilyen körülmények között nem vállalhatták, hogy a felvonás erőszakos fellépésbe torkolljon, és ezek az emberek szenvedjenek. Ha egy hétezres vagy hetvenezres tömegről lett volna szó, akkor más lett volna a helyzet – magyarázta.

Nagy Gábor szerint egyesek számára gyávaság volt ez a döntés, és egyszerű székely emberként nem állt volna el a felvonástól, de a résztvevők testi épségére gondolva nem vállalhatták a gesztust az előzmények miatt sem. Ennek kapcsán Nagy Gábor elmondta: a román titkosszolgálat már régebbről tud a kiállítás tervéről, és eldöntötték, hogy mindenáron megakadályozzák.

„Odáig elmentek, hogy megkeresték Kulcsár-Terza Józsefet (az RMDSZ színeiben parlamenti mandátumot nyert háromszéki MPP-elnököt) azt ajánlva: mondjanak le a kiállításról, valamint az autonómiastatútumról, és akkor ők megígérik, hogy Vidombákon megépül a reptér” – fogalmazott.

A Háromszék megkeresésére Kulcsár-Terza József árnyalta ezt az információt. Eszerint egy román parlamenti képviselő kereste meg őt azt ígérve, hogy

amennyiben a 2018-as év végéig ő mint honatya tartózkodik bármilyen kezdeményezéstől, az illető segít elindítani a reptér ügyét.

A prefektúra átiratára reflektálva Nagy Gábor Levente elmondta: Sebastian Cucu indoklása – mely szerint a 75 évvel ezelőtti országzászló-felvonás emléke több ezer román civilnek a második bécsi diktátumot követő lemészárlásának ügyével is összefügg – felveti azt a kérdést, hogy a sepsiszentgyörgyieknek nem kellene-e tiltakozniuk a román hadsereg 1944-es bevonulásának felidézése ellen, figyelembe véve a Maniu-gárda által az ártatlan magyarok soraiban elkövetett gyilkosságokat.