Azt nem tudjuk, de megpróbáltuk elképzelni. Vigyázat, pamfletveszély!
Rex Tillerson amerikai külügyminiszter nem Pearl Harbor felé, a Csendes óceán fölött, hanem nyugati irányba tért haza az Egyesült Államokba, szerda este pedig leszállt Bukarestben. Tillersonnak nem volt semmilyen hivatalos programja, csak aludni állt meg Romániában. Mondjuk az amerikai külügyminiszteri repülőgépen egészen biztosan kiválóan lehet aludni, úgyhogy már a hír hallatán sejtettük, hogy mégis csak lesz valami kis programocska. Nem tévedtünk, Rex Tillersont a reptéren várta Hans Klemm amerikai nagykövet, majd fogadta román kollégája, Teodor Meleşcanu és egy kicsit eldiskuráltak a hivatalos szalonban. A Főtér egyik titkos kémműholdja lehallgatta a beszélgetést, ennek átiratát közöljük most:
- Külügyminiszter úr, örömmel üdvözlöm Romániában! Megtiszteltetés, hogy én szoríthatom meg először a kezét!
- Hello, Klemm, hávárjú, fuck, de hideg van itt a románoknál!
- Hát, külügyminiszter úr, igen, ez nem Texas… De ne fagyoskodjunk itt, a románok ragaszkodtak hozzá, hogy mégis csak kapjon egy kis fogadtatást, akkor is, ha Ön nem hivatalos ügyben van most itt.
- Ó, shit, hullafáradt vagyok, semmire nem vágyom, csak egy dupla whiskyre meg egy kis tévézésre, ezek a vágottszeműek kifárasztottak. Mondja csak, Klemm, ezeknél vajon van ESPN a kábelen, a szállodában? Van itt kábel, egyáltalán?
- Eurosportot szoktak nézni, tudja, a soccer, höhhöö… De ha nincs, szólunk a fiúknak a Pentagonban, belövik Önnek a szállodaszobába egy katonai műholdról az adást, egyenesen a tévébe, kódolt csatornán.
- Ja... Na de lássuk ezeket… Ki is fogad? Meleşcanu? Menjünk, Klemmem, legyünk túl rajta. Remélem, nem gyújt rá a büdös bagójára, amíg én ott vagyok.
- Óó, mistăr secreteri of steit, mekkora plejăr, hogy ismét találkozunk. Nem tudom, emlékszik-e, a múltkoriban egy kicsit csitcsetteltünk… Isten hozta Romániában!
- Mr. Meleshcanoo, nájsz tu szí jú ögen, plezsör, persze, meg minden, csak arra kérném, hogy lépjünk már be valahova, ez a jeges szél… Tudja, Dél-Kelet-Ázsia után kicsit kellemetlen.
- Természetesen, misztăr secreteri, előkészítettük a hivatalos szalont, tudja, mi is itt szoktunk nyilatkozni, ha elutazunk vagy hazaérkezünk. Erre tessék.
- Nos, kedves mistăr secreteri, jól utazott? Egy ilyen szép nagy kormánygépen azért kényelmesen repül az ember. Tudja, nekünk nincsenek külön gépeink, a Tarommal repülünk, hehe… ott nyomul az egész küldöttség az első osztályon.
- Hát ja, well, a Jú Esz of Éj az ilyesmit nem bízza a véletlenre. Apropó, repülőgép, hogy szuperálnak az F-16-osok? Megy a röpdösés?
- Nagyon fájinok! A védelmi miniszter, tudja, ez a Fifor, mondta is a minap a kormányülésen, hogy a srácok hogy imádják az új gépeket, amióta megjöttek, tiszta Top Gun van. Az egyik pilóta gyerekét úgy is hívják: Tom Cruise, ööö, Tomcruiz Moldovan... na szóval igen, nagyszerűek, nem is lehet a régi MiG-ekkel egy lapon emlegetni, arról nem is beszélve, hogy ezek addig maradnak odafenn, amíg kell, a MiG-ekkel ellentétben, ha érti, mire gondolok, hehe...
- Well, hát, még kaphatnak belőlük vagy negyvenet, de nyugodtan lehet most már közvetlenül tőlünk venni, nem kell a portugálokat nyaggatni. Hallom, hogy az idei gazdasági növekedés egészen káprázatos, úgyhogy telik majd gépre. Nyolc százalék?? Biztos jól mondta ez a… hogy is híják, Tudosy? Hű, miszter miniszter, igaz, hogy… hááát, nem nagyon szokott szomjas lenni ez a Tudosy?
- Áá, ior egselensi, nem iszik, dehogy, szinte egyáltalán, illetve hát annál biztosan nem többet, mint amennyit nálunk szoktak az emberek. Most mi az a reggeli két deci, meg ebéd után az a palack murfátlár, este pár sör, ez simán belefér. Meg hát ez különben is semmi, látta volna Böszit, heheee… na de úriemberek vagyunk, ne pletykáljunk.
- Yeah, uhmm… Na és a rakéták? Deveselun, Kogălniceanun minden rendben? Hallom, hogy Patriotokat is vásárolnak tőlünk.
- Oh, persze, minden a legnagyobb rendben, milyen gond lehetne? A román vendégfogadó nemzet, az étel finom, a román lányok káprázatosak, biztosíthatom, hogy az Önök katonái imádják nálunk, a rakétákra csupa elégedett, boldog katona vigyáz!
- Helyes. Tudja, ugye, hogy ha a törökök tovább szarakodnak, elhozzuk az összes cuccot, és Romániába telepítünk egy csomó bázist meg nukleáris rakétát. Azoknak kell majd az infrastruktúra, de persze küldjük a Bechtelt.

- Természetesen! Velük minden sínen lesz, ismerik az országunkat, tudják, mennyi a… ööö… szóval hogy százalékban mennyit is kell… tudja, a kormánypártoknak vissza… szóval mondta is a múltkor Dragnea úr…
- Ó igen, az a pincér kinézetű fazon, vagy tényleg pincér is volt? Árulja már el, tudja, president Trump asztalához ment oda a beiktatási party-n. Meg volt vele az a másik fickó, az a lenyalt hajú…
- Grindeanu úrra gondol az egszcelenciás úr, nos, ő már nem…
- Na de mi is van ezzel a Dragonnal, vagy hogy hívják…
- Dragnea úr, hááát, őt most nagyon kemény és nemtelen támadások érik, tudja, és ha már említette Trump elnök urat, nos, Dragnea elnök urat is ugyanúgy folyamatosan támadják, főleg ez a Kövesi nevű nőszemély az ügyészeivel…
- Kövesi, khmm, ebbe nem szólhatok bele. Nézze, itt csak magunkban vagyunk, megsúgom Önnek, hogy ebbe még én se szólhatok bele! Igen, úgy van, hogy az amerikai külügy veszi a szárnyai alá ezeket a kulcsembereket, de értse meg, Kövesi olyan emberek védelmét élvezi, akikre nekem nincs befolyásom. Ezek olyan ügyekkel foglalkoznak, mint Roswell vagy Trump elnök agyhullámai, szóval én nem tudom, mit mondjak, az biztos, hogy ez a Dragon úr nehéz helyzetben van… Na de mister miniszter, elszaladt az idő, én ma reggel még Mianmarban ébredtem, most már visszavonulnék.
- Természetesen, mistăr secreteri, köszönöm, hogy leülhettünk pár percre.
- Mondja csak, excellency, Önöknél megy az ESPN a kábelen? Tudja, én követem a Longhorn menetelését, és hát…
- Ohh, azt hiszem, nem, de megoldjuk, természetesen szólunk a kábelszolgáltatónak, hogy csak ma este, csak az ön szobájában legyen elérhető ez az izgalmas sportcsatorna.
- Megtisztelő.. Nos hát, mister miniszter Meleshcanoo, a legjobbakat! Hé Klemm, figyeljen csak, szerezzen nekem egy double cheeseburgert french fries-zal, vagy hogy is mondják itt, ezek az európaiak, Royal with cheese...
(fotók: US Embassy Bucharest)
Gondolatok arról, hogy miért tudunk egyre kevésbé hátralépni, és távolabbról szemlélve tisztább képet alkotni a világról.
Mert miért ne lehetne székely MI? Lesz és kész! Pamflet.
A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.
Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?
Tudta, hogy Emil Boc kiválóan versel magyarul Petőfi Sándor, József Attila vagy éppen Kosztolányi Dezső modorában? Erre tessék! (Naná, hogy pamflet.)
Ki kell menekíteni az ukrán határ menti Tulcea megyei Plauru falu lakóit az ukrán kikötői infrastruktúra elleni éjszakai orosz támadások után – derült ki hétfőn.
… jóformán neki se fogtak egy vasúti felüljárónak, máris összedőlt, elakadt a vonatközlekedés… akad olyan település Romániában, ahol folyóvíz nincs, de karácsonyi vásár naná, hogy van!
A ma éjjeli drónincidensről tájékoztató cikkünk posztja alatt több olvasónk is arról számolt be, hogy hangos zajra riadt fel szerdára virradóan. „Nagyon hangos volt, éjjel 2-kor arra ébredni, hogy gépek zúgnak a fejünk fölött!”
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
Eddig tizenöt embert evakuáltak a Tulcea megyei Plauru településről, miután az ukrán területeket ért orosz dróntámadások nyomán egy LPG-vel megrakott hajó kigyulladt hétfőn Izmajil ukrán város közelében.
Gondolatok arról, hogy miért tudunk egyre kevésbé hátralépni, és távolabbról szemlélve tisztább képet alkotni a világról.
Mert miért ne lehetne székely MI? Lesz és kész! Pamflet.
A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.
Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?