Hogy lopnak, el akarják csórni az igazságszolgáltatást is, és ezért tüntet a nép, ilyet már láttunk. De autópályákért...
A PSD (Szociáldemokrata Párt – a szerk.) támogatói a múlt téli első tüntetéshullám alkalmával azt mondták, hogy a tüntetőket Soros fizeti, a multik és a Rendszer állnak mögöttük. Most, az igazságszolgáltatásra vonatkozó törvénycsomaggal és az adótörvényeket módosító sürgősségi rendelet elfogadásával kapcsolatos új elégedetlenségeknél már nyíltan, magyarázatként hangoztatják ezeket. Újra a multik és a világszintű összeesküvők a hibásak.
A gazdasági szakemberek, az üzletemberek, a kisvállalkozók körében az az általános benyomás, hogy
A szakszervezeteknek nem tetszik, hogy a járulékok befizetésének kötelezettsége a munkaadótól átkerült a munkavállalóhoz. Az alkalmazottak csökkenő bérektől félnek. A tüntetéseken megjelent emberek úgy vélik, hogy az igazságszolgáltatásról szóló törvényekkel a PSD politikai ellenőrzést akar szerezni a bírók felett.
A PSD-s kormányzatnak gyakorlatilag sikerült olyan kategóriákat egyszerre maga ellen fordítani, melyek normálisan nem állnának a barikádnak ugyanazon az oldalán, például a szakszervezeteket és a munkaadói szervezeteket.
A tüntetőknek ezen a koalícióján túlmenően van még egy kategória, mely számbelileg kisebb, de a román társadalom egyik legkritikusabb gondjára mutat rá: az infrastruktúra-beruházások hiányára.
Talán világszinten egyedülálló eset, hogy infrastruktúráért tüntetnek. De mindenki számára világossá vált, hogy a PSD-s kormányzat nem akar infrastruktúrát építeni. Miközben erre van európai pénz, a teljes támogatást megkapjuk Brüsszeltől, Európa könyörög, hogy költsük el a rendelkezésünkre bocsájtott pénzt, de a bukaresti vezetők csökönyösen elutasítják!
Két okból teszik ezt. Az első, az európai pénzeket nehéz ellopni. A második, a beruházásokra szánt költségvetési pénzeket a választási kampányban megígért, de alaptalan béremelésekre költik.
Ennek a politikának katasztrofális következményei vannak. Moldva és Munténia déli része elszakadt az ország többi részétől. Egész megyék néptelenednek el, nemcsak a külföldre irányuló, hanem a belső migráció miatt is. A befektetések az ország nyugati felében összpontosulnak, a többi régió pedig fejletlenségre ítéltetik.
Ami természetes is, hiszen ezekben a megyékben az állami intézmények a legjelentősebb munkaadók. Így a helyi főnök dönt mindenről a kérdéses megyében. Teleorman csak egy a példák közül.
Végső soron nincs semmi különbség a független igazságszolgáltatást és az autópályákat követelők között. Ők úgy gondolják, hogy Romániát feudális modell szerint vezetik, ahol maroknyi kiváltságos, parlamenti képviselő, miniszter, megyei tanácselnök és az egész apparátus azért fogad el törvényeket, hogy védelembe helyezze magát, a kormányzás pedig csak szegénységet generál a lakosság többi része számára.
Többször is el kellett halasztani az „adóforradalom” elfogadására összehívott kormányülést. Úgy tűnik, mintha Tudose kormányfő nem kívánta volna egymaga vállalni a felelősséget e rendelet elfogadásáért. Az is nagyon elképzelhető, hogy a kormányfő ezzel akarta azt a látszatot kelteni, hogy nehezebben meggyőzhető. De ez már nem számít. A lépéseket elfogadták. Liviu Dragnea győzött.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Egy munkahelyen a beígért béremeléstől a távozás feltételeiig sok minden válhat vita tárgyává. Vallasek Magdolna jogásszal arról beszélgettünk, mit érdemes tisztázni a szerződés aláírása előtt, és milyen mozgástere van a dolgozónak a munkaviszony során.
Online platformon lehet jelenteni a kormánynak az idegengyűlölő incidenseket. George Simion szimpátiatüntetésekre buzdítja a Georgescu-híveket. Hírek pénteken.
Baleset történt kedd este Csíkszeredában, a tűzoltók is nagy erőkkel siettek a helyszínre.
Egy erdélyi kötödei munkásnő és egy angol kamionsofőr szerelméből államügy lett a kommunista Romániában. A hatóságok megtagadták tőlük a házasságkötést, ezért a lány a jármű rejtett rekeszében, ingbálák közé bújva hagyta el az országot.
Az új Dacia-modellt, a Strikert Törökországban gyártják, és háromféle hibrid hajtáslánccal, valamint négy felszereltségi szinttel lesz elérhető Romániában.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.