Hogy lopnak, el akarják csórni az igazságszolgáltatást is, és ezért tüntet a nép, ilyet már láttunk. De autópályákért...
A PSD (Szociáldemokrata Párt – a szerk.) támogatói a múlt téli első tüntetéshullám alkalmával azt mondták, hogy a tüntetőket Soros fizeti, a multik és a Rendszer állnak mögöttük. Most, az igazságszolgáltatásra vonatkozó törvénycsomaggal és az adótörvényeket módosító sürgősségi rendelet elfogadásával kapcsolatos új elégedetlenségeknél már nyíltan, magyarázatként hangoztatják ezeket. Újra a multik és a világszintű összeesküvők a hibásak.
A gazdasági szakemberek, az üzletemberek, a kisvállalkozók körében az az általános benyomás, hogy
A szakszervezeteknek nem tetszik, hogy a járulékok befizetésének kötelezettsége a munkaadótól átkerült a munkavállalóhoz. Az alkalmazottak csökkenő bérektől félnek. A tüntetéseken megjelent emberek úgy vélik, hogy az igazságszolgáltatásról szóló törvényekkel a PSD politikai ellenőrzést akar szerezni a bírók felett.
A PSD-s kormányzatnak gyakorlatilag sikerült olyan kategóriákat egyszerre maga ellen fordítani, melyek normálisan nem állnának a barikádnak ugyanazon az oldalán, például a szakszervezeteket és a munkaadói szervezeteket.
A tüntetőknek ezen a koalícióján túlmenően van még egy kategória, mely számbelileg kisebb, de a román társadalom egyik legkritikusabb gondjára mutat rá: az infrastruktúra-beruházások hiányára.
Talán világszinten egyedülálló eset, hogy infrastruktúráért tüntetnek. De mindenki számára világossá vált, hogy a PSD-s kormányzat nem akar infrastruktúrát építeni. Miközben erre van európai pénz, a teljes támogatást megkapjuk Brüsszeltől, Európa könyörög, hogy költsük el a rendelkezésünkre bocsájtott pénzt, de a bukaresti vezetők csökönyösen elutasítják!
Két okból teszik ezt. Az első, az európai pénzeket nehéz ellopni. A második, a beruházásokra szánt költségvetési pénzeket a választási kampányban megígért, de alaptalan béremelésekre költik.
Ennek a politikának katasztrofális következményei vannak. Moldva és Munténia déli része elszakadt az ország többi részétől. Egész megyék néptelenednek el, nemcsak a külföldre irányuló, hanem a belső migráció miatt is. A befektetések az ország nyugati felében összpontosulnak, a többi régió pedig fejletlenségre ítéltetik.
Ami természetes is, hiszen ezekben a megyékben az állami intézmények a legjelentősebb munkaadók. Így a helyi főnök dönt mindenről a kérdéses megyében. Teleorman csak egy a példák közül.
Végső soron nincs semmi különbség a független igazságszolgáltatást és az autópályákat követelők között. Ők úgy gondolják, hogy Romániát feudális modell szerint vezetik, ahol maroknyi kiváltságos, parlamenti képviselő, miniszter, megyei tanácselnök és az egész apparátus azért fogad el törvényeket, hogy védelembe helyezze magát, a kormányzás pedig csak szegénységet generál a lakosság többi része számára.
Többször is el kellett halasztani az „adóforradalom” elfogadására összehívott kormányülést. Úgy tűnik, mintha Tudose kormányfő nem kívánta volna egymaga vállalni a felelősséget e rendelet elfogadásáért. Az is nagyon elképzelhető, hogy a kormányfő ezzel akarta azt a látszatot kelteni, hogy nehezebben meggyőzhető. De ez már nem számít. A lépéseket elfogadták. Liviu Dragnea győzött.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.
A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?
Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.
A bíróságon folytatódhat a Bihar megyei magyar közélet egyik legrégebbi politikai konfliktusa: Szabó Ödön pert indított Csomortányi István ellen. Az RMDSZ-es politikus rágalmazásról beszél, az EMSZ-alelnök szerint a per célja az elhallgattatása.
… meglett a kormánybuktatás után készített első közvélemény-kutatás, érdekesek az eredmények… és Nicușor Dan államelnök enyhén szólva hülyét csinált magából a NATO-csúcsértekezleten.
Rövid ímélben értesítették Dolhai Istvánt, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetőjét, hogy július végéig láthatja el főkonzuli teendőit.
Elkészült a romániai magyar tannyelvű középiskolák idei érettségi rangsora. A végzősök átlageredményei alapján összeállított toplista a legjobb intézmények mellett azt is megmutatja, hol érettségiztek a legtöbben, hol született a legtöbb 10-es jegy.
A magyar kormány képviselőinek jelenlététől teszi függővé az idei Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) panelbeszélgetésein való részvételt több külhoni magyar egyetem vezetősége.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.
A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?