Hogy lopnak, el akarják csórni az igazságszolgáltatást is, és ezért tüntet a nép, ilyet már láttunk. De autópályákért...
A PSD (Szociáldemokrata Párt – a szerk.) támogatói a múlt téli első tüntetéshullám alkalmával azt mondták, hogy a tüntetőket Soros fizeti, a multik és a Rendszer állnak mögöttük. Most, az igazságszolgáltatásra vonatkozó törvénycsomaggal és az adótörvényeket módosító sürgősségi rendelet elfogadásával kapcsolatos új elégedetlenségeknél már nyíltan, magyarázatként hangoztatják ezeket. Újra a multik és a világszintű összeesküvők a hibásak.
A gazdasági szakemberek, az üzletemberek, a kisvállalkozók körében az az általános benyomás, hogy
A szakszervezeteknek nem tetszik, hogy a járulékok befizetésének kötelezettsége a munkaadótól átkerült a munkavállalóhoz. Az alkalmazottak csökkenő bérektől félnek. A tüntetéseken megjelent emberek úgy vélik, hogy az igazságszolgáltatásról szóló törvényekkel a PSD politikai ellenőrzést akar szerezni a bírók felett.
A PSD-s kormányzatnak gyakorlatilag sikerült olyan kategóriákat egyszerre maga ellen fordítani, melyek normálisan nem állnának a barikádnak ugyanazon az oldalán, például a szakszervezeteket és a munkaadói szervezeteket.
A tüntetőknek ezen a koalícióján túlmenően van még egy kategória, mely számbelileg kisebb, de a román társadalom egyik legkritikusabb gondjára mutat rá: az infrastruktúra-beruházások hiányára.
Talán világszinten egyedülálló eset, hogy infrastruktúráért tüntetnek. De mindenki számára világossá vált, hogy a PSD-s kormányzat nem akar infrastruktúrát építeni. Miközben erre van európai pénz, a teljes támogatást megkapjuk Brüsszeltől, Európa könyörög, hogy költsük el a rendelkezésünkre bocsájtott pénzt, de a bukaresti vezetők csökönyösen elutasítják!
Két okból teszik ezt. Az első, az európai pénzeket nehéz ellopni. A második, a beruházásokra szánt költségvetési pénzeket a választási kampányban megígért, de alaptalan béremelésekre költik.
Ennek a politikának katasztrofális következményei vannak. Moldva és Munténia déli része elszakadt az ország többi részétől. Egész megyék néptelenednek el, nemcsak a külföldre irányuló, hanem a belső migráció miatt is. A befektetések az ország nyugati felében összpontosulnak, a többi régió pedig fejletlenségre ítéltetik.
Ami természetes is, hiszen ezekben a megyékben az állami intézmények a legjelentősebb munkaadók. Így a helyi főnök dönt mindenről a kérdéses megyében. Teleorman csak egy a példák közül.
Végső soron nincs semmi különbség a független igazságszolgáltatást és az autópályákat követelők között. Ők úgy gondolják, hogy Romániát feudális modell szerint vezetik, ahol maroknyi kiváltságos, parlamenti képviselő, miniszter, megyei tanácselnök és az egész apparátus azért fogad el törvényeket, hogy védelembe helyezze magát, a kormányzás pedig csak szegénységet generál a lakosság többi része számára.
Többször is el kellett halasztani az „adóforradalom” elfogadására összehívott kormányülést. Úgy tűnik, mintha Tudose kormányfő nem kívánta volna egymaga vállalni a felelősséget e rendelet elfogadásáért. Az is nagyon elképzelhető, hogy a kormányfő ezzel akarta azt a látszatot kelteni, hogy nehezebben meggyőzhető. De ez már nem számít. A lépéseket elfogadták. Liviu Dragnea győzött.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Alaposan „eltájolódott” vasárnap Nagyváradon Călin Georgescu, a külföldi befolyás miatt érvénytelenített 2024-es elnökválasztás első fordulóját megnyerő, azóta államellenes bűncselekmények miatt bíróság elé állított szélsőjobboldali jelölt.
Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.
Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.
Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.
Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.