// 2024. november 26., kedd // Virág
Románia

Románia: az ország, ahol autópályákért (is) kell tüntetni!

// HIRDETÉS

Hogy lopnak, el akarják csórni az igazságszolgáltatást is, és ezért tüntet a nép, ilyet már láttunk. De autópályákért...

A PSD (Szociáldemokrata Párt – a szerk.) támogatói a múlt téli első tüntetéshullám alkalmával azt mondták, hogy a tüntetőket Soros fizeti, a multik és a Rendszer állnak mögöttük. Most, az igazságszolgáltatásra vonatkozó törvénycsomaggal és az adótörvényeket módosító sürgősségi rendelet elfogadásával kapcsolatos új elégedetlenségeknél már nyíltan, magyarázatként hangoztatják ezeket. Újra a multik és a világszintű összeesküvők a hibásak.

A gazdasági szakemberek, az üzletemberek, a kisvállalkozók körében az az általános benyomás, hogy

a PSD-s kormányzat a bejelentett lépésekkel csődbe viszi az állam pénzügyeit.

A szakszervezeteknek nem tetszik, hogy a járulékok befizetésének kötelezettsége a munkaadótól átkerült a munkavállalóhoz. Az alkalmazottak csökkenő bérektől félnek. A tüntetéseken megjelent emberek úgy vélik, hogy az igazságszolgáltatásról szóló törvényekkel a PSD politikai ellenőrzést akar szerezni a bírók felett.

A PSD-s kormányzatnak gyakorlatilag sikerült olyan kategóriákat egyszerre maga ellen fordítani, melyek normálisan nem állnának a barikádnak ugyanazon az oldalán, például a szakszervezeteket és a munkaadói szervezeteket.

A tüntetőknek ezen a koalícióján túlmenően van még egy kategória, mely számbelileg kisebb, de a román társadalom egyik legkritikusabb gondjára mutat rá: az infrastruktúra-beruházások hiányára.

Az már súlyos helyzet, ha az emberek autópályákért vonulnak utcákra.

Talán világszinten egyedülálló eset, hogy infrastruktúráért tüntetnek. De mindenki számára világossá vált, hogy a PSD-s kormányzat nem akar infrastruktúrát építeni. Miközben erre van európai pénz, a teljes támogatást megkapjuk Brüsszeltől, Európa könyörög, hogy költsük el a rendelkezésünkre bocsájtott pénzt, de a bukaresti vezetők csökönyösen elutasítják!

Két okból teszik ezt. Az első, az európai pénzeket nehéz ellopni. A második, a beruházásokra szánt költségvetési pénzeket a választási kampányban megígért, de alaptalan béremelésekre költik.

Ennek a politikának katasztrofális következményei vannak. Moldva és Munténia déli része elszakadt az ország többi részétől. Egész megyék néptelenednek el, nemcsak a külföldre irányuló, hanem a belső migráció miatt is. A befektetések az ország nyugati felében összpontosulnak, a többi régió pedig fejletlenségre ítéltetik.

A legszegényebb megyék termelik ki a legerősebb kiskirályokat.

Ami természetes is, hiszen ezekben a megyékben az állami intézmények a legjelentősebb munkaadók. Így a helyi főnök dönt mindenről a kérdéses megyében. Teleorman csak egy a példák közül.

Végső soron nincs semmi különbség a független igazságszolgáltatást és az autópályákat követelők között. Ők úgy gondolják, hogy Romániát feudális modell szerint vezetik, ahol maroknyi kiváltságos, parlamenti képviselő, miniszter, megyei tanácselnök és az egész apparátus azért fogad el törvényeket, hogy védelembe helyezze magát, a kormányzás pedig csak szegénységet generál a lakosság többi része számára.

A helyzet annyira komoly, hogy még a PSD-ben is zavarok és repedések keletkeztek.

Többször is el kellett halasztani az „adóforradalom” elfogadására összehívott kormányülést. Úgy tűnik, mintha Tudose kormányfő nem kívánta volna egymaga vállalni a felelősséget e rendelet elfogadásáért. Az is nagyon elképzelhető, hogy a kormányfő ezzel akarta azt a látszatot kelteni, hogy nehezebben meggyőzhető. De ez már nem számít. A lépéseket elfogadták. Liviu Dragnea győzött.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények
Székelyhon

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS