Igaz, hogy ebben az időszakban mindenkit más dolgok foglalkoztatnak: a Tudose-kormány reformjai és a királyi család körüli botrány. Ennek ellenére a Jobbik nevű magyar politikai struktúra egyik küldöttsége, Gyöngyösi Mártonnal az élen a november 3-a és 5-e közötti időszakban körúton járt Romániában, melynek a „Wage Union” európai kezdeményezés népszerűsítése volt feladata. A kezdeményezés bevallott célja, hogy az „Egyenlő munkáért egyenlő bért!” az Európai Unió alapelvévé váljon.

A jelenleg Magyarország fő ellenzéki politika erejének számító Jobbik átalakulási és üzenete mérséklését célzó folyamaton megy át, amivel magához vonzotta a FIDESZ-szavazók egy részét, mind Magyarországon, mind a környező országokban.

A Jobbik képviselőinek megjelenése Románia területén egy új elemet szentesített, abban az értelemben, hogy az utóbbi években ez az első alkalom, amikor

a szomszédos ország képviselői nem követelték nyilvánosan az autonómia valamilyen formájának megadását egy bizonyos régiónak,

hanem olyan konkrét üzenetet mutattak be, aminek célja párbeszéd kezdeményezése olyan célok megvalósítása kapcsán, melyek egyaránt érdekesek az egyszerű polgár számára, akár magyarról, akár románról van szó.

Bár nem bízom meg teljesen a Jobbik arculatváltási folyamatában, mely lényegét tekintve továbbra is szélsőséges szervezet marad, Gyöngyösi Márton nyilvános szereplése megmutatja – ahonnan a legkevésbé számítottunk volna –, hogy vannak Románia és Magyarország között olyan hidak, melyeket a racionális politikusok a közösségek összehozására használhatnak fel, nem a megosztásukra, ahogy azt a Fidesz és az RMDSZ naponta bizonyítják. Különben ha felidézzük azokat az óriási és ismételt botrányokat, melyeket a Fidesz 2012 óta generált Romániában azon vágya kapcsán, hogy a fasiszták zarándokhelyét hozza létre az antiszemita és fasiszta író, Nyirő József, a második világháború mélységesen kártékony, a kolozsvári halálosztagokat koordináló szereplője földi maradványainak székelyudvarhelyi eltemetésére tett kísérleteivel, akkor komolyan

felmerül a kérdés, hogy melyik magyar szervezet szélsőségesebb?

Felmerül bennünk a kérdés, hogy a fideszes nacionalisták a magyarországi választás küszöbén és a centenáriumi év kellős közepén nem fogják-e újrakezdeni a Nyirő József újratemetésével kapcsolatos provokációkat, hogy újra bebizonyítsák az egész világnak a magyar pártot jellemző mélységes antiszemitizmust.

A fideszes politikusok bevándorlók elleni embertelen vehemenciáját már ne is említsük.

Gyöngyösi Márton állampolgári kezdeményezéssel kapcsolatos üzenetét pozitív módon fogadta az egyszerű polgár, nemzetiségétől függetlenül, mert az alacsony bérek miatti elvándorlás kérdése gondot jelent az EU-hoz később csatlakozott, a volt szovjet tömbhöz tartozó államoknak. Különben anélkül, hogy dicshimnuszokat zengenénk a magyar politikus által elmondott beszédről, a Gyöngyösi Márton által bemutatott aspektusok a felhozott érvekkel képesek voltak megragadni a hallgatóságot, melyekkel annak szükségességét akarta alátámasztani, hogy az európai keretet a bérek közötti, az értékes munkaerő keletről nyugatra vándorlását okozó különbségek csökkentése irányában módosítsák.

Gyöngyösi Márton szerint, a Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Baróton, Szatmárnémetiben és Nagyváradon tartott nyilvános akciók keretében az erdélyi magyar körök részéről érdeklődés volt tapasztalható a „Wage Union” kezdeményezés iránt. Tudatában lévén annak, hogy a béreket nem lehet egy egyszerű brüsszeli pecséttel megnövelni, Gyöngyösi Márton annak szükségességét hangsúlyozta, hogy minimálisra csökkentsék a korrupciót a politikai és gazdasági körökben, tekintettel arra, hogy ez az aspektus az egyszerű polgár életszínvonalának csökkenéséhez vezető fő okok egyike.

A Jobbik kezdeményezése által képviselt veszélyt érzékelve, abban az értelemben, hogy ez a budapesti hivatalosságok által a Magyarországgal határos államokban végzett körútjaik során hangoztatott autonomista-párti radikális üzenet minimalizálásához vezethet,

a Fidesz politikusai az állampolgári kezdeményezés tervezetét kezdeményezők hiteltelenítését célzó kampányt indítottak.

Ennek megfelelően miközben Vona Gábor a Jobbik 2017 elején tartott kongresszusán a bérek kiegyenlítéséről szóló nyilatkozatokat tett, a Fidesz által kiadott közlemény azt állítja, hogy a Jobbik elnöke korábban ki akart lépni az Európai Unióból, most viszont a brüsszeli alapvető elvekről prédikál.

Különben nem kizárt, hogy

a Jobbik kezdeményezése elhomályosítja majd a FUEN és az RMDSZ által támogatott „Minority SafePack –

one million signatures for diversity in Europe” európai polgári kezdeményezést, tekintettel arra, hogy a MSP-be foglalt rendelkezések törvénybe foglalása mélyreható töredezettséget válthat ki az EU szintjén, az európai polgár rovására és bizonyos kiszámíthatóan elszakadáspárti mozgalmak javára. Nem véletlen, hogy az MSP a legalábbis euroszkeptikus profilú támogatókat fogja össze, amihez feltétlen támogatást kapnak Magyarországtól, tekintettel arra, hogy a FUEN és az RMDSZ által hirdetett projekt tökéletesen megfelel a Budapest által a kisebbségek autonómiája terén szorgalmazott politikai érdekeknek.

Az alcímeket a szerkesztőség adta.