Ez lesz az egyik központi témája a Nagyváradon esedékes román-magyar konferenciának.
Ismét román-magyar konferenciát szervez az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Reconstructio Egyesület: ez alkalommal Nagyváradon, a Polgármesteri Hivatal előadótermében, 2017. november 17-én (pénteken) 14.00 órától. Az idei konferenciának – a két eltérő témakörre való tekintettel – két irányadó címe is van: Centenáriumi előkészületek – esély vagy veszély a román–magyar kapcsolatokban?, valamint Magyar nyelv az üzleti életben, avagy hogyan döntünk mi?
A megjelölt témák mentén a román–magyar kapcsolatrendszer további kérdései is megjelennek, a konferencia pedig – mely ingyenesen látogatható, de előzetes regisztrációhoz kötött a titkarsag@emnt.org címen – szinkrontolmács segítségével mindkét nyelven követhető lesz.
Az immár ötödik alkalommal megszervezendő konferenciát 2013-ban Sepsiszentgyörgyön, 2014-ben Marosvásárhelyen, 2015-ben Brassóban, majd tavaly Kolozsváron tartotta az EMNT. Ezek az alkalmak rendre a két nemzeti közösség közös, olykor kényes kérdéseire, valamint Erdély és a Partium jövőjére keresték a válaszokat.
Az eseményt Tőkés László europarlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Florin Birta, Nagyvárad alpolgármestere és Zatykó Gyula, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke nyitja meg. A román meghívottak között szerepel Ovidiu Pecican egyetemi tanár, Dan Mașca, a Szabad Emberek Pártja elnöke, Sabin Gherman televíziós szerkesztő, Gelu Barna, a Bihar megyei Vállalkozók Szövetsége elnöki tanácsadója, Gabriel Andreescu politológus.
Az esemény részletes programja elérhető az EMNT honlapján. A szervezők a programváltoztatás jogát fenntartják.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
A kormány ugyanis, ha nem tudta volna, kétmilliárd lejnyi bérhátralékkal tartozik nekik, amit ők maguk pereltek össze maguknak. És akkor a lehetséges kamatokat még nem is vettük számításba…
Nagy romboló erejű robbanóanyagot és annak működésbe hozásához szükséges gyutacsokat találtak Szerbiában a Magyarországot Szerbiával összekötő gázinfrastruktúra közvetlen közelében – tájékoztatta Aleksandar Vucic szerb elnök Orbán Viktor miniszterelnököt.
Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.
Összesen 13 ezer lej értékben tulajdonított el vagyontárgyakat három Hargita megyei fiatal egy kézdivásárhelyi vállalat telephelyéről, közülük kettőt már őrizetbe vettek – közli a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.
Halálosan megfenyegette és megtámadta az aradi székhelyű Maros-ártér Tájvédelmi Körzet parkőreit egy fatolvajokból álló csoport.
A húsvétvasárnapi szabadtéri ételszentelés legfelemelőbb pillanatai közé tartozik a magyar és a székely himnuszok eléneklése.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.