Török Ferenc, a Moszkva tér rendezőjének új filmjét berlini bemutatója óta 13 fesztiválon díjazták. Most Erdélyben is láthatjuk.
Török Ferenc 13 nemzetközi filmfesztiválon díjazott filmjének díszbemutatója lesz pénteken Marosvásárhelyen, szombaton Kolozsváron, november 12-én Nagyváradon, november 13-án pedig Bukarestben – mind a négy városba az alkotók is elkísérik a legújabb, romániai moziforgalmazásba kerülő magyar filmet – tájékoztat a Filmtett Egyesület közleménye.
Az 1945 november 10-én debütál a romániai mozikban, Sepsiszentgyörgyön, Brassóban, Konstancán, Temesváron, Nagybányán, Craiován, Piteștien, Botoșaniban és Brăilán.
A film díszbemutatóval indít az alábbi helyszíneken:
November 12-étől Csíkszeredában is meg lehet nézni az 1945-öt, és a film december 6-án eljut Székelyudvarhelyre is.
A Szántó T. Gábor novellája alapján készült filmdráma története 1945 augusztusának egyetlen napján játszódik, egy kelet-magyarországi faluban, ahol mindenki a jegyző fiának az esküvőjére készült. A téma a második világháború utáni újrakezdés a vidéki Magyarországon.
Az 1945 a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál Panoráma szekciójában mutatkozott be idén tavasszal. A filmet berlini bemutatója óta 13 fesztiválon díjazták, és további 19 fesztiválon versenyzett.
Az 1945 New York-i mozipremierjét múlt szerdán tartották, november 7-én debütál Torontóban, november 24-én pedig Los Angelesben – a közeljövőben összesen 25 országban kerül moziforgalmazásba. Az 1945 felkerült a BBC Tíz film, amit meg kell nézni novemberben című listájára is.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Nem vehet már részt az egyszerűsített honosításban az Eurotrans Alapítvány a Krónika értesülései szerint. Az RMDSZ szervezete a jövő évi működési költségek támogatásához szükséges kérelmet benyújtotta a magyar kormánynak, választ egyelőre nem kapott.
Nálunk nincsenek megoldhatatlan helyzetek, valahogy mindent el lehet intézni, hiszen holnap is nap van.
Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.
Évtizedeken át a kalotaszegi kézművesség legismertebb központja volt Körösfő, ahol a főút mentén szinte minden ház előtt népművészeti termékeket kínáltak. A rendszerváltás után virágzásnak indult kiskereskedelem azonban napjainkra hanyatlani kezdett.
Eltűnt egy 87 éves férfi, aki vasárnap délelőtt távozott gyergyóalfalvi hétvégi házából, azóta nem tért vissza. A Hargita megyei rendőrség a lakosság segítségét kéri a felkutatásában.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.