Török Ferenc, a Moszkva tér rendezőjének új filmjét berlini bemutatója óta 13 fesztiválon díjazták. Most Erdélyben is láthatjuk.
Török Ferenc 13 nemzetközi filmfesztiválon díjazott filmjének díszbemutatója lesz pénteken Marosvásárhelyen, szombaton Kolozsváron, november 12-én Nagyváradon, november 13-án pedig Bukarestben – mind a négy városba az alkotók is elkísérik a legújabb, romániai moziforgalmazásba kerülő magyar filmet – tájékoztat a Filmtett Egyesület közleménye.
Az 1945 november 10-én debütál a romániai mozikban, Sepsiszentgyörgyön, Brassóban, Konstancán, Temesváron, Nagybányán, Craiován, Piteștien, Botoșaniban és Brăilán.
A film díszbemutatóval indít az alábbi helyszíneken:
November 12-étől Csíkszeredában is meg lehet nézni az 1945-öt, és a film december 6-án eljut Székelyudvarhelyre is.
A Szántó T. Gábor novellája alapján készült filmdráma története 1945 augusztusának egyetlen napján játszódik, egy kelet-magyarországi faluban, ahol mindenki a jegyző fiának az esküvőjére készült. A téma a második világháború utáni újrakezdés a vidéki Magyarországon.
Az 1945 a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál Panoráma szekciójában mutatkozott be idén tavasszal. A filmet berlini bemutatója óta 13 fesztiválon díjazták, és további 19 fesztiválon versenyzett.
Az 1945 New York-i mozipremierjét múlt szerdán tartották, november 7-én debütál Torontóban, november 24-én pedig Los Angelesben – a közeljövőben összesen 25 országban kerül moziforgalmazásba. Az 1945 felkerült a BBC Tíz film, amit meg kell nézni novemberben című listájára is.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
A március 15-i magyar állami kitüntetések idei díjazottjai között több erdélyi alkotó és szakember neve is szerepel.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Elfogadta a kormány csütörtöki esti ülésén azt a határozatot, amely szerint július 1-től a jelenlegi 4050 lejről 4325 lejre nő a bruttó minimálbér.
A magyar tudomány és kultúra képviselői munkájuk és alkotásaik által összefognak minket, erősítenek, építenek és gyarapítanak mindannyiunk javára – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán szombaton az Országházban.
Már nem számítanak kuriózumnak Székelyföldön a szalmabála házak, de tény, hogy nem választják túl sokan ezt a fajta építkezést, talán azért, mert ódzkodnak az ismeretlentől: három házba látogattunk el, vendéglátóink pedig az építkezésről meséltek.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.