A gyergyószentmiklósi színház először vendégszerepel a kincses városban. Albu István Phaedra című rendezését láthatjuk.
A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház először vendégszerepel a Kolozsvári Állami Magyar Színházban: november 8-án, szerdán 19 órától a színház nagytermében Racine Phaedra című drámáját mutatják be Albu István rendezésében.
„A Phaedra azt a kérdést boncolgatja, mi történik velünk, ha napfényre kerülnek érzéseink? Ha be kell vallani, el kell ismerni, ami ott dobog a torkunkban? Leginkább talán ettől félünk. Félni szoktunk. Félünk törékenynek lenni, félünk felvállalni azt, ami ugyan tiltott, de ennek ellenére emberi.” – derül ki a színház közleményéből.
„Phaedra az egyik legnagyobb görög hérosz, Thészeusz asszonya. Nő. Azaz feleség, ember, érző lény egy olyan világban, ahol a lányokat rabolni szokták, hajóval szöktetni őket a szigetvilágon át, s ha a szerelem lángja alábbhagy, hát csendben magukra hagyni egy palota hideg falai között. Látszólag nyugodt világ ez: minden egyensúlyban. A vad, sziklás tájakat rettenthetetlen hősök tisztítják meg a veszélyektől, a kikötőkben pedig hűséges asszonyok várják férjeiket. Phaedra azonban szeret. És már nem Thészeuszt, aki hét tengeren át szöktette őt egykor: szívébe más férfi arcát csempészte a szerelem kíméletlen istene.”
Bűn-e szeretni azt, akit nem szabad? Ezt kérdezi az ógörög mítosszal, az abból ihletődött francia klasszikus tragédia szövegével a Figura Stúdió Színház előadása.
Az előadás szereplői: Vajda Gyöngyvér, Faragó Zénó, Moșu Norbert-László, Bartha Boróka, Máthé Annamária, Kolozsi Borsos Gábor, Boros Mária,Tamás Boglár és Szilágyi Míra.
Jegyek vásárolhatók hétköznap 10-14 óra között a színház jegypénztárában, valamint online a www.jegymester.ro weboldalon. A vendégjáték a Bethlen Gábor Alap Támogatásával valósul meg.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
Ha csak egy rövid videót nézne meg arról, hogy miként működik az ország, és mekkora munka a megreformálása, akkor ez legyen az.
Népszerű turisztikai célpont a válaszúti Bánffy-kastély, amely idén az Év Úti Célja verseny jelöltjei közé került. Szalma Anna-Mária idegenvezetővel a kastély múltjáról, felújításáról és mai kulturális szerepéről beszélgettünk.
Gyerekszótár választások előtti kimerült időkben.
Egy erdész talált rá hétfő délután arra a két kislányra, akik vasárnap tűntek el dicsőszentmártoni otthonukból.
Továbbra is folyamatban van annak a két kiskorúnak a felkutatása, akik vasárnap délután tűntek el Dicsőszentmártonból. A hatóságok hétfőre virradóra is megszakítás nélkül folytatták a keresést.
Az utazás luxus, és csak a gazdagok kiváltsága. Legalábbis sokan még mindig így gondolják. Szilvia és Alpár viszont YouTube-vlogjaikban mutatják meg, hogy ez korántsem így van. A kézdiszéki fiatalok tapasztalataikról meséltek a Székelyhonnak.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.