Alkotmányos természetű jogi konfliktus állt elő a parlament és a legfőbb ügyészség között amiatt, hogy Laura Codruța Kövesi, a korrupcióellenes ügyészség (DNA) vezetője nem volt hajlandó a 2009-es elnökválasztás ügyében vizsgálódó parlamenti különbizottság elé járulni – állapította meg kedden az alkotmánybíróság.
Az alkotmányossági óvást a parlament házelnökei – Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és Călin Popescu Tăriceanu, az ALDE elnöke – nyújtották be, azt kifogásolva, hogy
Olvasson még:
a vádhatóság egyik vezető tisztségviselője „rosszhiszeműen” viszonyul a parlamenthez.
A parlament azoknak a sajtóinformációknak a kivizsgálása érdekében alakított különbizottságot, amelyek szerint egyes állami tisztségviselők törvénytelenül befolyásolni próbálták a 2009-es elnökválasztás kimenetelét, hogy újabb mandátumhoz juttassák Traian Băsescu akkor hivatalban lévő államfőt.
Bár a korrupcióellenes főügyész nyilvános meghallgatása nem történt meg, az alkotmánybíróság a parlamenti házelnököknek adott igazat. Az alkotmánybíróság szavazattöbbséggel hozott határozata szerint a parlament és vádhatóság között keletkezett alkotmányos konfliktus feloldásához Kövesinek meg kell jelennie a parlamenti vizsgálóbizottság előtt.
Az alkotmánybíróság egyöntetű szavazással azt is megállapította, hogy nem létezik alkotmányos jellegű jogi konfliktus a parlament és a legfőbb ügyészség között amiatt, hogy a legfőbb ügyész nem indított fegyelmi eljárást a DNA főügyésze ellen amiatt, hogy nem jelent meg a parlamenti vizsgálóbizottság előtt és a legfőbb ügyészség elutasította a bizottság arra vonatkozó kérését, hogy egy nyomozati anyag másolatát elküldje a bizottságnak.
A legfőbb ügyészség szerint az alkotmánybíróság az ők álláspontjukat erősítette meg.
Az alkotmánybíróság döntése egy előzmény nélküli jogi problémát tisztáz és megerősíti a legfőbb ügyészség álláspontját, amely szerint nem létezik olyan rendelkezés, amely lehetővé tenné, hogy egy nyomozati anyag másolatát elküldjék egy parlamenti bizottságnak és általában semmilyen, az igazságszolgáltatáson kívüli intézménynek – írja a legfőbb ügyészség keddi közleményében.
A legfőbb ügyészség „tudomásul veszi” az alkotmánybíróság döntését, amely szerint nem küldhették meg a 2009-es államelnök-választás körülményeit vizsgáló parlamenti bizottságnak az igényelt ügy nyomozati anyagát – jelzi a közlemény.