A Kossuth-díjas filmrendező utolsó filmjének levetítése után közönségtalálkozóra kerül sor.
Október 13–15. között második alkalommal szervezik meg Kolozsváron a Les Films de Cannes à Cluj-Napoca nevű filmfesztivált a Győzelem (Victoria) moziban, mely a Cannes-i Filmfesztivál versenyprogramjából ad ízelítőt. Míg a tavaly Alain Guiraudie francia rendező volt az esemény díszmeghívottja, addig idén Tarr Béla Kossuth-díjas magyar filmrendezőt és forgatókönyvírót hívták meg Kolozsvárra. Október 13-án 19:30-tól vetítik A torinói ló című 2011-es filmjét, mely – saját bevallása szerint – az utolsó alkotása. A vetítést követően közönségtalálkozóra kerül sor, melynek moderátora Doru Pop egyetemi tanár.
A torinói ló számos elismerésben részesült, elnyerte például a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál nagydíját és FIPRESCI-díjat is.
Tarr Bélát a kortárs filmművészet egyik legeredetibb alkotójaként tartják számon. 16 évesen kezdett filmezni, 22 évesen készítette első nagyjátékfilmjét Családi tűzfészek címmel. Tarrt első filmje bemutatása után felvették a Budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolára (ma Színház- és Filmművészeti Egyetem), ahol 1981-ben végzett. Két filmjének is Cannesban volt a világpremierje. 1982-ben a Locarnói Nemzetközi Filmfesztivál különdíját nyerte el Panelkapcsolat című filmjével.
A Les Films de Cannes à Cluj-Napoca programja elérhető a filmfesztivál honlapján és Facebook-oldalán. A fesztivált egyébként a svéd Ruben Östlund The Square / A négyzet című filmje zárja, mely a 70. cannes-i fesztiválon megnyerte az Arany Pálmát. A film a kortárs művészet körüli képmutató világot és az individualista elitet fekete humorral mutatja be, és fityiszt mutat a politikai korrektségnek.
A cannes-i filmeket felvonultató filmfesztivált egyébként Bukarestben, Brassóban, Nagyszebenben, Temesváron, Jászvásáron, Aradon és Szucsáván is megszervezik.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
A kormány ugyanis, ha nem tudta volna, kétmilliárd lejnyi bérhátralékkal tartozik nekik, amit ők maguk pereltek össze maguknak. És akkor a lehetséges kamatokat még nem is vettük számításba…
Nagy romboló erejű robbanóanyagot és annak működésbe hozásához szükséges gyutacsokat találtak Szerbiában a Magyarországot Szerbiával összekötő gázinfrastruktúra közvetlen közelében – tájékoztatta Aleksandar Vucic szerb elnök Orbán Viktor miniszterelnököt.
Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.
A húsvétvasárnapi szabadtéri ételszentelés legfelemelőbb pillanatai közé tartozik a magyar és a székely himnuszok eléneklése.
Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke elutasította a meghívást, hogy májusban Romániába látogasson a NATO-csúcstalálkozóra – írja a Mediafax hírügynökség.
Locsolásból hazatartva az utcán adott hangot politikai nézeteinek egy sepsiszentgyörgyi fiatal, akit a Sepsi OSK vezetőségi tagjai bántalmazhattak.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.