A Kossuth-díjas filmrendező utolsó filmjének levetítése után közönségtalálkozóra kerül sor.
Október 13–15. között második alkalommal szervezik meg Kolozsváron a Les Films de Cannes à Cluj-Napoca nevű filmfesztivált a Győzelem (Victoria) moziban, mely a Cannes-i Filmfesztivál versenyprogramjából ad ízelítőt. Míg a tavaly Alain Guiraudie francia rendező volt az esemény díszmeghívottja, addig idén Tarr Béla Kossuth-díjas magyar filmrendezőt és forgatókönyvírót hívták meg Kolozsvárra. Október 13-án 19:30-tól vetítik A torinói ló című 2011-es filmjét, mely – saját bevallása szerint – az utolsó alkotása. A vetítést követően közönségtalálkozóra kerül sor, melynek moderátora Doru Pop egyetemi tanár.
A torinói ló számos elismerésben részesült, elnyerte például a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál nagydíját és FIPRESCI-díjat is.
Tarr Bélát a kortárs filmművészet egyik legeredetibb alkotójaként tartják számon. 16 évesen kezdett filmezni, 22 évesen készítette első nagyjátékfilmjét Családi tűzfészek címmel. Tarrt első filmje bemutatása után felvették a Budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolára (ma Színház- és Filmművészeti Egyetem), ahol 1981-ben végzett. Két filmjének is Cannesban volt a világpremierje. 1982-ben a Locarnói Nemzetközi Filmfesztivál különdíját nyerte el Panelkapcsolat című filmjével.
A Les Films de Cannes à Cluj-Napoca programja elérhető a filmfesztivál honlapján és Facebook-oldalán. A fesztivált egyébként a svéd Ruben Östlund The Square / A négyzet című filmje zárja, mely a 70. cannes-i fesztiválon megnyerte az Arany Pálmát. A film a kortárs művészet körüli képmutató világot és az individualista elitet fekete humorral mutatja be, és fityiszt mutat a politikai korrektségnek.
A cannes-i filmeket felvonultató filmfesztivált egyébként Bukarestben, Brassóban, Nagyszebenben, Temesváron, Jászvásáron, Aradon és Szucsáván is megszervezik.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.
A magyarországi nyomozó hatóságok elutasították az április 12-ei országgyűlési választásokkal kapcsolatban Romániában tett feljelentést – tudta meg a Krónika. A bukaresti főügyészség már nem árulta el, Romániában folyik-e eljárás a levélszavazás ügyében.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
Megkapta az építkezési engedélyt a Csíkszereda zsögödi részére tervezett Dracula Park Transylvania. A beruházó Lénárd András bejelentése szerint egy újabb, fontos mérföldkőhöz érkezett a nagyszabású élménypark előkészítése.
A Romániából érkezőket hozta fel elrettentő példaként Alice Weidel, az Alternatíva Németországért (AfD) elnöke a német szociális rendszert érintő visszaélések kapcsán.
Székelyudvarhely központjától néhányszáz méterre kóborolt az a visszajáró medve, amelyet kedd este lőttek ki. Az alpolgármester szerint az állat tömbházak között is megfordult, és emberekkel találkozott.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.