Székelyudvarhely és a családról szóló népszavazás

Avagy a manipulációs háború. Benne vagyunk a sűrűjében.
Hirdetés

Tankönyvbe, manipulálási tankönyvbe illő az a hisztéria, amit a székelyudvarhelyi Kauflandban készült filmecske váltott ki, mely szerint egy románt állítólag csak azért nem szolgáltak, mert nem beszél magyarul.

Jó néhány órányi hisztéria után az ügyet kivizsgáló Kaufland közleményének tisztáznia kellett volna a dolgokat. Röviden, a román a kérdéses részleg nyitása előtt akart kiszolgálást, amikor a pénztárgép még nem működött, kétszer is megmondták neki, hogy ez nem lehetséges, majd a harmadik próbálkozásra az eladónő már nem foglalkozott vele, amire az illető filmezni és kiabálni kezdett, hogy csak azért nem szolgálják ki, mert románul beszél, amiben segítségére volt néhány „véletlenül” jelenlévő jóakaró is.

Persze, hogy az eladónő is viselkedhetett volna profi módon, nemcsak harmadszor, hanem akár tizedszer is elmondhatta volna az ügyfélnek, akár még azt is elmagyarázhatta volna neki, hogy nem a nyelvvel van a gond, vagyis megfoszthatta volna a manipulálási lehetőségtől.

De ez semmiképpen sem egy nacionalista ügy.

Minthogy az üzlet koherens és logikus változatában sincs semmilyen okom kételkedni, nyilvánvalónak tűnik számomra, hogy egy olyan manipulálással van dolgunk, melynek célja nacionalista tüzet gyújtani, ami az azt követő reakciókból látható módon részben sikerült is neki.

Nem új gumicsont az Erdélyben mindenféle bajokat keltő és az országrészt ellopni akaró magyarok ügye. Ceauşescu Securitatéja időről időre bedobta a közbeszédbe a témát, hogy a románok egy időre megfeledkezzenek az éhezésről és hidegről, a sötétségről és a terrorról.

Tehát ez egy régi téma, megtűzdelve korunk refrénjével – a gonosz idegennel, mert nem tartom véletlennek, hogy egy külföldi áruházláncra esett a választás. Tehát az aljas multi témáját is érintjük.

Kinek fűződött érdeke ahhoz, hogy újra meggyújtsa a nacionalista tüzet?

Aki más napirenden lévő témákat akar eltemetni: az igazságszolgáltatásról szóló törvényeket, az üzemanyagokra kivetett többletadót, a külön áfa-számlát, a PSD-s (Szociáldemokrata Párt – a szerk.) kampányígéretek feladását, vagyis pontosan azt, ami valóban fontos és rendkívül kényelmetlen a PSD-re nézve.

Igen, gondot jelentenek azok a székelyföldi magyarok, akik nem tudnak románul. De elsősorban saját maguknak, mert enklavizálásra ítélik magukat. Láttam egy riportot évekkel ezelőtt a legnagyobb romániai házgyártóról, egy székelyföldi magyarról. Arra a kérdésre, hogy magyar iskolába küldi-e a gyermekeit, határozottan nemet mondott: „Miért tenném ezt? Otthon magyarul beszélnek, nekik románul kell megtanulniuk, hogy bárhol tanulhassanak és dolgozhassanak ebben az országban.” Így gondolkodnak a felvilágosult elméjű magyarok és az évtizedek óta bennünket bombázó manipulálások ellenére sok magyar ilyen.

Szélsőségesek vannak náluk is, nálunk is, az a fő, hogy elszigeteljük és figyelmen kívül hagyjuk őket. És ha valaki meg akarja érteni, miként is néznek ki valójában a dolgok Hargitában, egy ottani román újságíró cikkének elolvasását javasolom ehhez: Az igazság a román nyelv használatáról Hargita megyében.

A székelyudvarhelyi színjáték egy másik feleslegesenergia-kisüléshez hasonló,

Hirdetés

melyet most szintén a többletadó, igazságszolgáltatási törvények és más hasonlók környékén melegítettek fel újra: a családról szóló népszavazásról van szó. A téma – az egész tökéletes ostobaságával együtt – külön elemzést érdemelne, de már most jeleznem kell a PSD képmutatását, melynek nemcsak baloldalisága miatt kellene elutasítania egy ilyen típusú korlátozást, de olyan vezérekkel van teli, akiknek bármihez közük van, csak a hagyományos családhoz és a keresztény értékekhez nem. Egy Facebookos kommentelő szavaival: egyes PSD-s vezetők annyira szeretik a hagyományos családot, hogy már többet is alapítottak maguknak.

Ezeknek a félrevezető témáknak az a feladatuk, hogy álügyekkel foglaljanak le minket, melyekkel megoszthatják a társadalmat és mozgósíthatják a PSD-s szavazókat, olyan forrongó állapotba hozva őket, aminek hatására esetleg utcára vonulhatnak a társadalom európai értékekért küzdő része ellen.

Nagyjából ez vár ránk: barlangi nacionalizmus, intolerancia, a hagyományok és a hit manipulálása

(amúgy is a táliboktól félünk, nem?) az európai értékek ellenében. Oroszosodás vs euró-atlantizmus. Ez a harc elsősorban a manipulálás és a diverzió fegyvereivel folyik majd.

Minél inkább lefoglalnak majd minket, annál nagyobb esélyük lesz elérni a céljaikat: Románia kivezetése az euró-atlanti övezetből és eloroszosodása, hogy véget vethessenek az igazságszolgáltatásnak.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

Hirdetés