2013 után Európában robbanásszerűen megnőtt az iszlamisták által elkövetett terrorista támadások száma. Milyen okai vannak ennek?
Néhány napot vártam, hogy tompuljanak a múlt heti terrorista támadásokra született érzelmi és viszonylag rövidtávú reakciók, átengedve a helyet a rációnak és jelenlegi helyzetünk józan elemzésének. Így alakulhat ki termékeny párbeszéd cikkeim és bejegyzéseim olvasóival. És nem, nem tévedésből használtam a többesszámú „támadások” kifejezést. Mert múlt héten
Olvasson még:
- Varga László Edgár: Egy dohányipari óriás a füstmentes jövőért, avagy miért nincs Önnek semmiféle választása
- Bréking: egy Dubajban rekedt Szeben megyei népművészeti együttes a miniszterelnök gépén repül haza…
- Nasty, avagy a mioritikus tenisz állócsillaga, aki aztán lehullt a meddő hőzöngés pöcegödrébe
nem egyetlen terrorista támadás történt Európában, hanem összesen hat.
A mioritikus témák által túlságosan lefoglalt sajtónknak csütörtökön csak néhány órán keresztül sikerült tudósítania a barcelonai iszlamista támadásokról, péntek délután pedig a tévék műsora már visszatért a szokásos műsorrendhez.
Ezért annak érdekében, hogy alaposan megérthessük annak a helyzetnek sürgősségét és súlyosságát, amelyben a gazdasági bevándorlók és menekültek közzé beszivárgott muzulmán terroristák fenyegetése alatt álló Európa van, röviden felidézem az ezen a héten történt hat támadást:
1. Alcanar, Katalónia, Spanyolország – az Iszlám Állam az elkövető, áldozatok: 1 személy.
2. Barcelona, Katalónia, Spanyolország – az Iszlám Állam az elkövető, áldozatok: 15 halott, 130 sebesült.
3. Alcanar, Katalónia, Spanyolország – az Iszlám Állam az elkövető, nem voltak áldozatok.
4. Cambrils, Katalónia, Spanyolország – az Iszlám Állam az elkövető, áldozatok: 1 személy.
5. Turku, Finnország – az Iszlám Állam az elkövető, áldozatok: 2 halott, 8 sebesült.
6. Szurgut, Oroszország – az Iszlám Állam az elkövető, áldozatok: 8 sebesült.
És mivel már a múltban is kimutattam, hogy kapcsolat van az iszlám terrorizmus és az olyan országokból kiinduló bevándorlói hullám között, mint Szíria, Irak és Afganisztán, ezúttal egy inkább statisztikai megközelítést fogok használni a gazdasági bevándorlás, a menekültek és az iszlám terrorizmus közötti kapcsolat vizsgálatára. Pontosabban úgy döntöttem, hogy
egyetlen esetet fogok megvizsgálni: Németországot.
Németországra a nyitott bevándorlási politikái miatt és azért a népszerűségéért esett a választásom, melynek a bevándorlók úti céljaként örvend 2013-tól kezdődően, ami aztán nagyon hangsúlyosan folytatódott 2015-ben és 2016-ban. Ennek megfelelően kiválasztottam néhány számbeli bizonyítékot a szóban forgó kérdéskörnek megfelelő statisztikákat tartalmazó két adatbázisból. A Németországban a 2000–2015 időszakban menedékjogot kérők számának forrása a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatbázisa, a 2000 és 2015 közötti terrorista incidensek számának pedig a világszintű terrorizmus adatbázisa volt.
Nem törekedve tudományos értékű tanulmány írására, néhány jogos statisztikai megállapításra korlátozódom, melyekre erőfeszítésem nyomán bukkantam. Az alábbi grafikonok a menedékjogot kérők hullámát (balra) hasonlítja össze a németországi terrorista incidensekkel (jobbra). Mindkét görbe általános tendenciája növekedést mutat 2013 után, ami a két változó közötti lehetséges összefüggést jelez.
Tehát, ahogy az a két grafikonból kiderül, Németországban erőteljes lineáris összefüggés van a bevándorlás és a terrorizmus között, így egy mélyrehatóbb statisztikai elemzés az alig öt országból – Irak, Afganisztán, Nigéria, Pakisztán és Szíria – érkező menedékkérők belépésével magyarázhatja a terrorista incidensek számában bekövetkezett változások több mint 90 százalékát.
Miért van Németországban ilyen szokatlanul erős összefüggés a bevándorlás és a terrorizmus között?
A következő lehetséges magyarázatok vannak: a Németország által alkalmazott szűrési eljárások lehetővé teszik, hogy muzulmán radikálisok szivárogjanak be a gazdasági bevándorlók és a menedékkérők közé vagy/és 2013 után növekvő mértékben fogadtak be menedékkérőket a terrorizmusra nyitott országokból (Irak, Afganisztán, Nigéria, Pakisztán és Szíria). Más szavakkal egyértelmű, hogy Németország 2013 után más országoknál sokkal nagyobb számban fogadott be bevándorlókat terrorizmusra nyitott országokból. Ez a megállapítás azt jelezné, hogy a terrorizmusra nyitott országokból származó menedékkérők aránya erős előrejelző tényező, ami a bevándorlókat befogadó országokban történő jövőbeni terrorista tevékenységeket illeti.
Tehát a németországi adatok egyszerűen azt mutatják, hogy
a terrorizmustermelő térségekből kiinduló migráció a terrorista incidensek növekedésének erős mutatója.
Ez nem azt jelenti, hogy a terrorizmusra nyitott régiókból kiinduló bevándorlás az egyetlen tényező, ami terrorizmust generál a befogadó országokban. Ellenkezőleg, a bevándorlás csak egyike a sok tényezőnek, melyek a terrorizmus növekedéséhez vezethetnek, de a terrorizmustermelő régiókból kiinduló bevándorlás jelentős mértékben előrejelezheti a terrorista tevékenységek növekedését.
Nem meglepő az a következtetés, mely szerint a terrorizmusra nyitott országokból kiinduló bevándorlás összefüggésben áll a terrorizmus növekedésével a befogadó országban. Ezek az eredmények valójában pontosan azt támasztják alá, amit az e témában létező kutatások mutatnak. Ennek megfelelően a bevándorlás olyan fizikai kapcsolat, mint egy híd, mely lehetővé teszi az iszlamista típusú terrorizmusra nyitott egyének ideológiai és kulturális utazását, melyen keresztül a szélsőséges ideológiák a terrortermelő nemzetektől átadódnak a korábban érintetlen régióknak.
Mi Románia helyzete a gazdasági bevándorlók és a menekültek Brüsszel által meghatározott kötelező elosztását illetően?
Hazánk e pillanatig 2.642 bevándorlót vállalt, akik közül 700 már Románia területén van. Pontosan milyen biztonsági standardokat alkalmaznak a gazdasági bevándorlók és a potenciális iszlamista terroristák elválasztására a menedékkérőktől? Pillanatnyilag ez nem teljesen világos. Szenátorként (a szerző a Népi Mozgalom Párt – PMP – szenátora – a szerk.) a következő ülésszak elején kötelességem interpellációt intézni a Külügyminisztériumhoz, melyben hivatalos felvilágosítást fogok kérni e kérdésről és biztosítékot arra, hogy a román állampolgárokat semmilyen veszély sem fenyegeti az e veszélyre nyitott öt országból érkező bevándorlókkal együtt importált iszlamista terrorizmus tekintetében.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.