Bár azt szokták mondani, augusztusban szinte semmi érdekes sem történik a politikában, az utóbbi napok érdekes lépéseket jeleznek előre, nem annyira az itthoni politikai színpadon, mint inkább az Európai Unió szintjén. Az EU egyik honlapja augusztus közepén azt jelentette be szárazon, hogy Bukarest az Európai Bizottság 2017. március 29-i döntésének megsemmisítését kérte az Európai Unió Bíróságától, mellyel elfogadta az RMDSZ által Kelemen Hunoron keresztül, valamint a FUEN (Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója – a szerk.) által Budapest támogatásával kezdeményezett, „Minority SafePack – one million signatures for diversity in Europe” című polgári kezdeményezésjavaslatot.
E szikár hír mögött érdekes dolgok rejtőznek, melyek azt mutatják, hogy
Bukarest – végre – bátor döntést hozott:
nem tesz mást, csak Románia és valójában az összes európai nemzetállam érdekeit képviseli egy veszélyes tervvel szemben, melytől úgy tűnik, Moszkva sem igazán idegen és mellyel megpróbálják az Európai Unió szintjére áthelyezni a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos törvényeket, ezzel megszegve az Európai Unió alapszerződéseinek rendelkezéseit, melyek feketén-fehéren rögzítik, hogy a nemzeti kisebbségek kérdésköre szigorúan a tagállamok hatáskörébe tartozik.
Ahogy arról korábban már beszámoltunk, e kezdeményezés lényege, hogy a nemzeti kisebbségek kérdésköre ezentúl a közösségi fórum figyelmébe kerül annak ellenére, hogy az EU alapszerződései nem biztosítanak számára hatásköröket ezen a területen. E kezdeményezés nagy veszélye abból fakad, hogy számos területen, például a regionális politikák esetében „többlet” védelmi formákat iktathatnak törvénybe a nemzeti kisebbségek jogait illetően, ami hosszú távon az EU-tagállamok alkotmányos rendelkezéseivel ellentétes döntésekhez vezethet, és ami sérti a tagállamok szuverenitását. A legpesszimistább forgatókönyv szerint ennek az lehet az eredménye, hogy az EU olyan döntéseket kényszeríthet ki, melyek
a területi autonómia bizonyos formáinak elfogadásához vezethetnek a tagállamokban, etnikai alapon,
ami csakis hátrányokat okozhat, tekintettel arra, hogy egy megosztott Európa kizárólag a nagy keleti barát érdekeit szolgálja.
Értékeléseink – különben – azt mutatták, hogy az egyszerű polgár ezen jogának, vagyis a polgári kezdeményezés jogának kihasználása nem idegen Moszkva érdekeitől, tekintettel arra, hogy a FUEN egyik kongresszusa Moszkvában zajlott (2012-ben) és a viták során többek között az európai polgári kezdeményezési tervezetnek a kisebbségiek jogérvényesítésére történő felhasználása is felmerült.
Elkerülhetetlenül arra kell gondolnunk, hogy az egyszerű polgárt megillető ezen jognak az átvétele és olyan politikai szervezetek általi felhasználása, mint amilyen a FUEN és az RMDSZ, valójában egy másik olyan módszernek tűnik, mellyel az Orosz Föderáció az Európai Unió kohézióját igyekszik meggyengíteni, a moszkvai rezsim ugyanis már
művészi szintre emelte az autonómiáért vagy függetlenségért küzdő régiók támogatását.
Ahogy arról a múltban tájékoztattunk, az Európai Bizottság egyszer már elutasította a Minority SafePack-et, de az Európai Unió Bírósága arra kötelezte az EB-t, hogy a Minority SafePack (MSP) elutasítását támassza alá több érvvel. Időközben európai parlamenti választásokra került sor, megváltozott az EB összetétele és ezáltal az Európai Bizottság első alelnöke, Franz (helyesen: Frans – a szerk.) Timmermans hivatalba kerülésével az EB vezetésének szemlélete is módosult.
Ő úgy döntött, hogy az Európai Unió szabad utat engedhet egy ilyenfajta kérésnek, mely túllépi az összes szerződés korlátait, melyek a közösségi fórum létrehozásának alapját képezték. Sőt, az Európai Bizottság alelnökétől nem idegen az orosz kapcsolat, tekintettel arra, hogy a 90-es évek elején Hollandia oroszországi nagykövetségén dolgozott és folyékonyan beszél oroszul. Ennek ellenére, legalábbis a nyilvánosság előtt, a FUEN-t
egy másik nyíltan etnikai szegregációért küzdő állam finanszírozza, nevezetesen Magyarország.
Nyilvánvaló – ahogy az várható volt – az RMDSZ vezetőségének reakciója nem váratott magára túl sokat (ennyit arról, hogy az egyszerű polgárnak kellene kezdeményeznie egy ilyen lépést…) és arról értesültünk, hogy a FUEN elnöke és az RMDSZ elnöksége Kolozsváron sajtótájékoztatót tart, melynek az a témája, hogy Románia bíróságon támadta meg a MSP elfogadását. Nyilvánvaló, hogy a FUEN és az RMDSZ a legvalószínűbb módon a román hatóságok lépésére fognak panaszkodni és hamisan azt állítják majd, hogy Bukarest ellenzi a magyar kisebbség jogait. Nincs is hamisabb dolog ezeknél az elavult téziseknél, melyek már régóta nem győznek meg senkit…
A román hatóságok normális, természetes, jogos gesztust tettek
és nagyon is törvényeset, nem pedig a háttérben cselekedtek (ahogy például Budapest a FUEN-t és az MSP-t támogatja). Bukarest beperelte az Európai Bizottságot, hogy bebizonyítsa bizonyos törvényi hatáskörei túllépését. Nagyon is jól tudjuk, hogy az RMDSZ kész hevesen bírálni a bíróságok bármilyen döntését, de ahhoz voltunk szokva, hogy erre csak azoknak a korrupciós tetteknek az esetében kerül sor, melyekben a Szövetség bizonyos tagjait vádolták. Vagy ez csak porhintés, hogy lemossák a Kelemen Hunor által a Nagy Egyesüléssel szemben egy hete megfogalmazott teljesen eszement állásfoglalásokkal okozott szégyent…
Úgy tűnik, az RMDSZ új dimenzióba fog lépni és az Európai Unió Bíróságának döntéseit is vitatni fogja, ehhez kölcsönvéve a Romániában felhalmozott tapasztalatot. Politikus urak, hagyjuk, hogy az európai vagy román igazságszolgáltatás járja a maga útját és többé ne avatkozzunk be úgy, ahogy csak eszünkbe jut… nem másért, de miután Romániában már nevetségessé váltunk, Luxemburgban is nevetségessé tesszük magunkat.
A címet és alcímeket a szerkesztőség adta.