Ellenállhatatlan programpontot néztünk ki a csütörtöki ebédidőben a tusványosi szabadegyetem panelbeszélgetései közül: a magyar konyha gasztronómiai, gazdasági értékeiről, illetve kitörési pontjairól beszélgettek szakemberek a DEPO színpadánál, ahol a felcsigázott étvágy kielégítésére friss és izgalmas harapnivalókat – többek között a hungarikumnak minősített libamájas falatkákat – kóstolhattunk meg.
Gyakran hallani, hogy gasztroforradalom zajlik jelenleg Magyarországon, de valóban így van-e? – indította a beszélgetést Daróczi László (ügyvezető, Agrármarketing Centrum). A meghívottak egyet értettek abban, hogy valami történik a magyar gasztronómiával, hiszen egyre többen törekednek a magasabb színvonalra a vendéglátásban, ami a külföldről behozott minőségi alapanyagokkal kezdődik, és a fine dining térhódításában, illetve
a Michelin-csillagos éttermek megjelenésében csúcsosodik ki.
Ökrös Mariann (elnök, Magyar Libamájszövetség) szerint nem beszélhetünk gasztroforradalomról, amíg nem tudatosítjuk a magyar kultúra szerves részét képező konyhai lehetőségeket. Az elképzelhetetlenül sok fűszert használó, sütő kultúrával együtt a honfoglaló magyarok egész filozófiát hoztak be a Kárpát-medencébe, csak a halfélékből 30-40 receptről tudunk, de a polgári/főúri étkezési szokásokban is híven tükröződik a magyar konyha sokszínűsége.
A kommunizmus azonban lebutította a magyar gasztronómiát. Ökrös Mariann szerint a magyar konyhát elfelejtette a nyugat, és ezt jól tükrözi a libamáj esete, mely – a franciával versenyezve – a nemzetközi piac 80 százalékát fedi le, mégsincs kellőképpen benne a köztudatban. Ha nem térünk vissza az eredeti hagyományainkhoz, köztük pedig a saját termelésre, fűszerkertek kialakítására, akkor nem lesz sikeres a gasztroforradalom.
Ma már könnyű jót enni Budapesten, a kereslet és a kínálat közötti egyensúly látványosan fejlődött – fogalmazott Gál Péter (eredetvédelemért felelős helyettes államtitkár, Földművelésügyi Minisztérium). A gasztroforradalom ott kezdődik, ahol tudatosul,
az étkezés nem csupán kalóriabevitel, hanem kultúra.
Az államtitkár a minősítési rendszerek és az értékek mentén szerveződő közösségek fontosságát hangsúlyozta. Borászként úgy vélekedett, hogy a gasztroforradalmat megelőzte a magyar borvidékek népszerűsége. A magyar borokat sikerült lejáratni a kommunizmus idején, és évtizedekbe telt visszaállítani a bizalmat.
Csatlakozva az előtte szólók véleményéhez Szakáli István Loránd (agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkár, Földművelésügyi Minisztérium) is úgy vélekedett, hogy fontos a globális trendekbe való belesimulás, de legalább ennyire jelentős saját kulturális értékeink felismerése.
Az ma már tény, hogy Kelet-Közép-Európában Budapesten van a legtöbb Michelin-csillagos étterem, megelőzve az olyan városokat, mint például Prága. A gasztroforradalom azonban nem lehet csak a budapesti elit kiváltsága, a vidéki városokra is ki kell terjedjen. Szakáli szerint újra fel kell fedezni a magyar konyhát, és a modern gasztronómia eszközeivel újra kell értelmezni azt.
A hungarikumok kapcsán a helyettes államtitkár kifejtette: arra törekednek, hogy Magyarországot az értékeken keresztül azonosítsák be külföldön, de ennél fontosabb
a helyi közösségek identitásmegőrző és közösségépítő értékeinek felismerése és tematizálása.
Pomázi Gyula (iparstratégiáért és gazdaságszabályozásért felelős helyettes államtitkár, Nemzetgazdasági Minisztérium) kifejtette: a kis- és középvállalkozások forradalma ez, de a gazdaság egészére kihat. A kormány feladata olyan ösztönzési rendszer kidolgozása, amely tovább lendíthet ezen. Megkerülhetetlen a reprodukálhatóság kérdése, ehhez azonban üzleti modelleket, ágazatokat kell társítani, és megfelelő technológiák kellenek.
Pomázi felvetette: kár, hogy a minőségre törekvő éttermek arra kényszerülnek, hogy külföldről hozzák be alapanyagaikat, de ha ezen változtatni szeretnénk, akkor a vetőmagtól kell kezdeni az alapanyagok kitermelését.
Csutora Zsolt (keleti nyitásért felelős helyettes államtitkár, Külgazdasági és Külügyminisztérium) tapasztalatai alapján a magyar konyhának még mindig van renoméja külföldön: a paprikás krumpli, a töltött káposzta, a pörköltek népszerűsége mellett
a magyar konyha titkos csodafegyvere külföldön a libamáj.
Rengeteg még a teendő a gasztroforradalom csúcsra járatása érdekében, és nem lehet elégszer hangsúlyozni az oktatás fontosságát. A falusi vendéglátóknak is fel kell ismerniük, hogy a vendégasztalon mennyivel jobban mutatnak a reggeli gyanánt a szupermarkertben megvásárolt virslik helyett a helyben előállított termékek – hangzott el a beszélgetés egyik következtetése.
Míg más nemzetek mítoszokat „gyártanak” nemzeti termékeik népszerűsítésére, addig a magyaroknak le sem kell hajolniuk a legendákért, amelyekre fel lehet fűzni a marketinget. A tájjelleg piacon történő megjelenítése az, ami tovább viheti a magyarországi gasztroforradalmat.