A csíksomlyói búcsú sem hiányozhat az Erdélyi Magyar Értéktárból

További hat erdélyi magyar értékkel együtt javasolni fogják a búcsú felvételét a Nemzeti Értéktárba is.
Hirdetés

Az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság csütörtöki, kolozsvári gyűlésen 37 felterjesztett értéket vitatott meg, melyből 12 került az Erdélyi Értéktárba, a továbbiakat pedig, helyi illetve megyei értéktárba javasolták.

Mától az Erdélyi Értéktár része:

  • a Csíksomlyói Búcsú,
  • Kőrösi Csoma Sándor életműve,
  • a kürtöskalács,
  • a kovásznai Dr. Benedek Géza szív- és érrendszeri kórházban használt komplex rehabilitációs módszerek,
  • a mádéfalvi Siculicidium emlékmű,
  • a kilyéni unitárius templom és falképei,
  • Bikfalva épített öröksége,
  • Csomád-Bálványos természetvédelmi terület a Szent Anna tóval,
  • a Sebes-Körös völgye és a révi szoros,
  • a parajdi Sószoros és sóbánya,
  • valamint a szatmári Református Gimnázium falfestményei.

Az értékek közül a bizottság a továbbiakban felterjeszti kiemelt nemzeti értékké a csíksomlyói búcsút, illetve Kőrösi Csoma Sándor életművét, a sebes-körös völgye és a révi szorost, Csomád-Bálványos természetvédelmi terület a Szent Anna tóval, a kovásznai Dr. Benedek Géza szív- és érrendszeri kórházban használt komplex rehabilitációs módszerek, valamint a korábban értéktári listára felvett Tordai hasadékot – tájékoztat az RMDSZ hírlevele.

„Továbbra is arra törekszünk, hogy erdélyi értékeink védnökei legyünk, megőrizzük és felújítsuk azon értékeinket, amelyek nem csak az erdélyi magyarok, de az egész nemzet számára reprezentatívak. A csíksomlyói búcsú az egész Kárpát-medencei magyarság közös értéke, ezért reméljük a következőkben a Nemzeti Értéktár után Hungarikummá válhat” – összegzett a gyűlés után Hegedüs Csilla, az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság elnöke.

 

Hirdetés