Románia érdekelt az európai uniós tagországok védelmi és biztonsági együttműködésében, és részt akar venni az EU közös védelmi projektjében – jelentette ki Klaus Iohannis államfő kedden, a legfelsőbb védelmi tanács (CSAT) ülése után.

Kifejtette: a többsebességes Európa helyett az uniót olyan, valamennyi tagország számára nyitott projektekkel kell megújítani, amelyekhez a tagországok érdekeik és lehetőségeik függvényében csatlakoznak. Mivel itt a biztonságról, a külső határok és a polgárok védelméről van szó, Románia részt akar venni a projektben, amely első fázisban a katonai kutatások és védelmi ipari fejlesztések összehangolását, később pedig

a tagállamok hadseregeinek szorosabb együttműködését célozza

– magyarázta a román elnök.

A CSAT megemelte a védelmi és a belügyi tárca külföldi szolgálatra küldhető – civil és katonai – alkalmazottainak a számát. A jövő évi létszámkeret a védelmi minisztériumnál az idei 1401-ről 1793-ra, míg a belügynél az idei 783-ról 971-re emelkedik.

A román legfelsőbb védelmi tanács meghallgatta a migrációról készült belügyminisztériumi jelentést. Az államfő arra figyelmeztette a belügyi tárcát, hogy elhúzódó jelenségre készüljön,

ne tekintse átmeneti válságnak az illegális bevándorlást.

„Az Európai Uniótól és a velünk együttműködő hírszerző szolgálatoktól származó értesülések között semmi jele annak, hogy a migrációs nyomás csökkenne. Továbbra is olyan jelzéseket kapunk, főleg Afrikából, amelyek a készültség fenntartására intenek, a szíriai háború tekintetében sincsenek pozitív fejleménynek. Ilyen körülmények között a belügyminisztériumnak jól fel kell készülnie mind az országba illegálisan bejutni próbáló, mind pedig az európai döntések értelmében áthelyezendő bevándorlók érkezésére” – mondta sajtóértekezletén Iohannis.

A CSAT levette a napirendről a hadsereg felszerelésére vonatkozó tervezetet,

hogy a kezdeményező összhangba hozza azt azzal a politikai döntéssel, miszerint Románia a bruttó hazai termék legalább két százalékát költi védelemre – közölte az államfő.

Mint ismeretes, a parlamenti pártok 2015-ben egyhangúlag kötelezettséget vállaltak arra: bárki is alakítana kormányt a következő évtizedben Bukarestben, a GDP legalább két százalékának megfelelő összeget fordít védelmi kiadásokra.