// 2026. szeptember 20., vasárnap // Friderika

Gyergyótölgyesen hoznák létre a román hímzett ing „akadémiáját”

// HIRDETÉS

A helyi kezdeményezők szerint az autentikus román népviseletből a nemzetközi divattervezők is inspirálódhatnak.

Az 'ie', vagyis a román hímzett ing „akadémiáját” vagy egyfajta népfőiskoláját hoznák létre a többségében románok által lakott, Hargita megyei Gyergyótölgyesen – számol be az Agerpres hírügynökség. Az új intézmény képzésein mindazokat szívesen látják, akik szeretnék elsajátítani a román népviselethez tartozó ruhadarabok hímzésének, készítésének mesterségét.

Nemrég beszámoltunk arról, hogy a román hímzett ing napja alkalmából a csíkszeredai munkafelügyelőség alkalmazottai népviseletben mentek munkába – etnikai hovatartozástól függően, a magyar dolgozók ugyanis székelyruhát öltöttek az alkalomra.

Az ötlet egy helybéli fiatalasszonytól, a 33 éves, háromgyermekes Cristina Timariutól származik, akinek javaslatát a gyergyótölgyesi önkormányzat is felkarolta. Timariuban a hímzés „intézményesítésének” ötlete annak nyomán körvonalazódott, hogy megbeszéléseket folytatott Diana Tănăsescuval, a La Blouse Roumaine internetes közösség alapítójával.

Mint elmondta, felháborították azok az értesülések, melyek szerint nagy nemzetközi divatházak is felhasználják a román népviselet motívumait, anélkül azonban, hogy inspirációjuk forrását feltüntetnék. Ezért úgy gondolta, létre kéne hozni egy olyan központot, amelynek célja a román népviselet igazi értékeinek őrzése és terjesztése lenne. A kezdeményezés azonnal támogatóra talált a helyi polgármesteri hivatalban.

„Észrevettem, hogy ha mi visszük az 'ié'-nket külföldre, mások idejönnek és elveszik. Fájdalmas, de odajutottunk, hogy Kínából vásároljuk az 'ié'-t, nagyon szomorú, mert elveszti az eredetiségét, szépségét, egyediségét, mindent” – nyilatkozta Cristina Timariu. Azt szeretné, hogy a község asszonyainak egy része hivatásszerűen foglalkozzon ezzel a mesterséggel, és olyan központot építsenek ki Tölgyesen, amely a nagy divattervezők számára is inspirációs forrásként szolgál majd.

A helyi románok nagyon büszkék a népviseletükre, különösen a „trikolórt viselő 'ié'”-re, meséli a fiatalasszony. Elmondása szerint az 1940-es második bécsi döntés után a magyar hatóságok betiltották a háromszínű román nemzeti lobogót. A falusi asszonyok azonban ráhímezték azt – különböző formákban – a népi ingekre, és ezt a szokást mindmáig megőrizték.

„Én azt szoktam mondani: a népviseletet nem tudja levetkőzni senki” – fogalmazott a „hímzőakadémia” ötletgazdája.

 

(Címlapfotónkon az az 'ie' látható, amelyet Horváth Anna volt kolozsvári alpolgármester kapott egy tanácsostársától.)

 

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?
Főtér

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?

Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.

Új díjat vezet be az EU a Temu- és Shein-rendelésekre
Krónika

Új díjat vezet be az EU a Temu- és Shein-rendelésekre

Legkésőbb november 1-jétől egységes uniós kezelési díjat kell fizetni az EU-n kívülről interneten rendelt termékek után.

Georgescu-támogatók hergelték erőszakba a juhtenyésztők bukaresti tüntetését – hírek kedden
Főtér

Georgescu-támogatók hergelték erőszakba a juhtenyésztők bukaresti tüntetését – hírek kedden

Több millió ember nyugdíját rosszul számolták ki – derül ki egy vizsgálatból, amit a nyugdíjpénztárnál végeztek.

Személyautó és motorkerékpár ütközött Csíkkozmáson
Székelyhon

Személyautó és motorkerékpár ütközött Csíkkozmáson

Motorossal ütközött egy személyautó Csíkkozmáson az egyik útkereszteződésnél vasárnap délelőtt – jelentette a helyszínről kollégánk. A baleset helyszínére mentőt riasztottak a sérült ellátására.

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását
Krónika

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását

A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.

Több száz liter gázolajat lopott, és sokáig azt hitte, megúszhatja, de tévedett
Székelyhon

Több száz liter gázolajat lopott, és sokáig azt hitte, megúszhatja, de tévedett

Öt házkutatást tartottak pénteken Dicsőszentmártonban és Gernyeszegen egy minősített lopás miatt indult nyomozás keretében, egy 27 éves férfit őrizetbe vettek.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS